Előadó is lehet munkavédelmi szakember

A munkavédelemmel, illetve a munkahelyi balesetekkel foglalkozó cikkekben és tananyagokban a faipar rendszerint rossz példaként kerül elő. Az előadók szeretik a legrettenetesebb asztalosipari balesetekkel sokkolni a hallgatóságukat – a figyelem felkeltése érdekében. A különböző szakterületeket érintő baleseti statisztikák milyenségét gyakran a faiparhoz hasonlítják. Erre egy példa: „a betanított munkások a modern húsipari gépeket nem mindig tudják alkalmazni, ezért annyi itt a csonkolásos baleset, mint amennyi korábban leginkább az asztalosiparban fordult elő”. Nem hangzik túl jól, ugye? A faiparos az elrettentő példa, akiknek hét ujja és tíz gyereke van – mert ugye nem tud vigyázni… Vajon rászolgáltunk erre? Úgy gondolom nem, de azt el kell ismerni, hogy tevekénységünk során veszélyes gépekkel igen változatos méretű alkatrészeket munkálunk meg, vagy állítunk elő. Az, hogy a sorozatgyártás monotonitása, vagy egy egyedi alkatrész minél gyorsabb elkészítése a veszélyesebb? Erre sem tudok válaszolni, de az biztos, hogy mind a kettőben nagy a kockázat, hiszen egy unalmas munkában a figyelem is felszínessé válhat, míg 1–2 alkatrész miatt szinte senki nem fogja beállítani például az egyik legveszélyesebb faipari gép, az asztalos maró legfontosabb biztonsági berendezését, az előtolót.

A munkavédelmi szakember elsődleges feladata az oktatás, de például a védőeszközök meglétének és megfelkelő minőségének rendszeres ellenőrzése is fontos. (thomasnet.com)

Az is biztos, hogy minden műhelyben mindig és mindenkor akad hiba, vagy rossz szokás, ami ellen bizony küzdeni kell. Ez a küzdelem nemcsak nemes ügy, hanem törvényi kötelesség is. A faipar ugyanis a törvényalkotóknak is az egyik kedvence, a szabályok betartását ellenőrző hatóságoknak pedig igen kedvelt vadászterülete. A Mvt.82.§ alapján a felügyeletek munkavédelmi bírságot – telephelyenként 50.000–10.000.000 forint mértékben – alkalmaznak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, s ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben. Tehát a játékszabályok szigorúak, a büntetések pedig igen súlyosak.

A vállalkozásunk működését munkavédelmi szakember segítségével tudjuk biztonságosabbá, s egyben törvényessé tenni. A Munkavédelmi Törvény előírja munkavédelmi szakember foglalkoztatását, ahogy a kijelölt, alkalmazott, megbízott munkavédelmi szakember kötelezettségeit is megfogalmazza a megfelelő paragrafus. A munkáltatók tevékenységük alapján munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályba tartoznak az EU tagországok számára kötelezően alkalmazandó, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozás rendszerében. A faipari tevékenységek többsége a legelőkelőbb helyre, az I. veszélyességi osztályba lettek besorolva. A munkáltatókat a veszélyességi osztályon belül az általuk foglalkoztatott munkavállalók – beleértve a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett dolgozókat is – állományi létszáma alapján kell tovább csoportosítani. A veszélyességi osztályba sorolást a munkáltatónak magának kell elvégeznie, a saját felelősségére – és ezt megfelelően meg is kell tudnia indokolni. A létszám tekintetében a munkáltató teljes állományi létszáma mérvadó. Nem szabad megfeledkezni a tanulókról és a duális képzésben résztvevőkről sem: velük abban az arányban kell számolni, amilyen arányt a gyakorlati képzésük képvisel a teljes oktatási idejükhöz képest.

De milyen munkavédelmi szakemberre is van szükségünk? Először gyorsan érdemes tisztázni, hogy a munkavédelmi feladatok legtöbb eleme szaktevékenységnek minősül, vagyis – vállalkozások tevékenységi körétől függetlenül – csak olyan munkatárs, vagy szolgáltató által biztosított szakember végezheti el azokat, aki megfelelő munkavédelmi végzettséggel rendelkezik. Hogy mi számít megfelelőnek? Az utóbbi időben ez téren markáns változás történt: a régi OKJ-rendszerű oktatás nemrég megszűnt, vele együtt a munkavédelmi technikus képzés is, helyette pedig megszületett a munkavédelmi előadó. Az álláshirdetési oldalakon rendszerint munkavédelmi technikust toboroznának a vállalkozások még mindig, ám az ő számuk véges, s egyre kevesebb lesz belőlük. Utánpótlás munkavédelmi technikusból ugyan nincs, a szakemberek mégsem fognak elfogyni, hiszen a munkavédelmi előadók képzése már zajlik, s egyre több az új rendszerben végzett szakember. A munkavédelmi előadó teljes mértékben megfelel a technikusi szintnek, így a középfokú munkavédelmi képesítést igénylő pozíciókra bátran felvehető. Mindössze annyi történt, hogy a szakképzési rendszer változott, amelyeknek része volt az is, hogy az Országos Képzési Jegyzéket (OKJ) felváltotta a Szakmajegyzék. Már nem munkavédelmi technikusként végeznek a felnőttképzésben résztvevők, hanem munkavédelmi előadóként. Ők ugyanazokat a szakmai jogosultságokat kapják, vagyis ugyanazokban a feladatkörökben foglalkoztathatók, mint korábban a munkavédelmi technikusok. Középfokú munkavédelmi szakképesítésük alapján foglalkoztathatók azon munkáltatóknál – mint munkavédelmi szakember –, amelyeknél a munkavédelmi törvény végrehajtási rendelete (az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról) középfokú munkavédelmi szakképesítést határoz meg. Az „új” munkavédelmi előadó tanfolyam elvégezhető nappali rendszerben, de akár távoktatásban is, a tanfolyam mintegy 5–7 hónapot vesz igénybe, s nagyságrendileg 200.000 forintba kerül (+ vizsgadíjak, orvosi alkalmassági vizsgálat stb.). Nem mellesleg, a tanfolyam költségét elszámolhatjuk saját vállalkozásunkban, előfeltétel pedig csupán az érettségi. Ez a lehetőség minden munkáltató számára elgondolkodtató lehet, hiszen ha egy alkalmazottunknak (vagy saját magunknak) sikerül elvégeznie a tanfolyamot és levizsgáznia ebben a rendszerben, akkor átveheti a cég munkavédelmi feladatait, így azt a jövőben „házon belül” meg lehet oldani.

*Kisvállalkozásnak minősülő vállalatnál a munkáltató középfokú munkavédelmi szakképesítésű szakember helyett kijelölt munkavállalójával vagy maga is elláthatja a munkavédelem munkáltatói feladatait, amennyiben a kijelölt személy vagy ő maga rendelkezik az azok ellátásához a munkáltató tényleges szakmai tevékenységéghez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal (például faipari mérnök, vagy faipari technikus). Fontos, hogy a munkabiztonsági szaktevékenység elvégzésére ez a kivétel nem vonatkozik!

Melyek is ezek a feladatok? A munkavédelmi előadók feladata elősorban, hogy védje a munkavállalókat. Megelőzze a személyi sérülést és a vagyoni károkozást. Ez irányítási és ellenőrzési feladatok ellátásával egyaránt jár, utóbbira jó példa lehet a védőeszközök meglétének és megfelelő minőségének rendszeres ellenőrzése, valamint azok elhasználódása esetén a cseréjük szorgalmazása. Fontos feladat még, hogy felhívják a munkáltató figyelmét a biztonságos munkakörülmények megteremtésére, s hogy ennek megvalósulását alkalmanként felül is vizsgálják. Ha ennek ellenére mégis baleset történne, akkor a munkavédelmi előadó (vagy technikus) köteles eljárni az eseményeket követően, kivizsgálni a munkabaleset körülményeit, továbbá ellenőrizni az esemény kapcsán a jogszabályok betartását. A vizsgálat után fontos, hogy megállapítsa a hasonló balesetek elkerülésének lehetőségeit, majd ezen megállapításait új intézkedések útján a gyakorlatba is átültesse, hogy azok alapja valóban ne fordulhasson elő újra. Tehát a munkavédelmi technikus, vagy újabban a munkavédelmi előadó több, rendkívül nagy felelősséggel bíró feladatot is ellát. A legfontosabb természetesen a munkavédelmi oktatás – nem meglepő, hogy elsőre ez a tevékenyég jut eszünkbe róluk. Ennek során megismertetik az alkalmazottakkal a biztonságos munkavégzéshez kapcsolódó előírásokat, magatartási szabályokat, valamint felhívják a figyelmet a vészhelyzet esetén tanúsítandó elvárt cselekvési módra. A munkavédelmi törvény alapján a munkáltató cégnek rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, melynek összeállítása ugyancsak munkavédelmi szaktevékenységnek minősül. Ebben a dokumentumban értékelni kell a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, a veszélyes anyagokra, a munkavállalókat érő terhelésekre, így például a zaj- és porártalomra. Kockázatértékeléskor a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket, felbecsüli a veszélyeztetettség mértékét. Ezt a kockázatértékelést legalább 3 évente el kell végezni. A munkavédelmi szempontból veszélyes gépek üzembe helyezése és ellenőrzése is a munkavédelmi szakember feladata. A tűz-, villám- és érintésvédelmi felülvizsgálatok és megfelelőségek rendezése általában külön szakember munkáját igénylik, de egy jó munkavédelmis tevékenyen részt vesz ezek koordinálásban, ellenőrzésében is, hiszen alapvető munkabiztonsági tényezőkről van szó, melyek az ő munkáját is meghatározzák.

A Technológiai és Ipari Minisztérium 2023. évi munkavédelmi és foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzésre vonatkozó országos hatósági ellenőrzési tervében arról olvashatunk, hogy idén kiemelten fogják ellenőrizni a faipari tevékenységekkel foglalkozókat, így például a bútorgyártás, az asztalos- és épületasztalos-ipar vállalkozásait. Készüljünk hát fel és tartsuk be a munkavédelmi szabályokat, ezzel baleseteket is megelőzhetünk! Ne feledjék, hogy autóvezetés során sem kell aggódnunk a traffipax miatt – ha betartjuk a szabályokat!

Források:
hrportal.hu
munkavedelem.biz / Kling Péter, munkavédelmi technikus
mvff.munka.hu
net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99300005.mum
szakmaportal.hu
tanfolyam.hu

Tetszett a cikk?