Őfelsége a Platán

Mindenkinek van kedvenc fája. Úgy gondolom, hogy a Faipar olvasóinak leginkább egy szép kőris deszka, egy osztályon felüli minőségű nemestölgy palló jut eszébe – utóbbinak az ára is szép kerek mostanában –, de lehet egészen más a megközelítés: például szóba kerülhet akár gyümölcsfa is, mint a nagymama lekvárjának vagy a nagypapa itókájának biztos alapanyagforrása. Ugyanakkor egy fa lehet a maga valójában is nagy kedvenc. Mondjuk, mert egyszerűen még éltében, lábon állva szép, s talán több sem kell ennél, hiszen „szép az, ami érdek nélkül tetszik" (Kant).

Az én kedvenc fám a platán, de mit érdemes tudni róla? A nagytermetű, mondhatni óriási törzsméreteket elérő, igen esztétikus megjelenésű platánfát a XIX. század elejétől kezdték nagy számba telepíteni elsősorban parkjainkban és fasorok részeként. Már Széchenyi István gróf is szorgalmazta ültetésüket. Alapvetően három fajtája terjedt el: a nyugati platán, a keleti platán és a juhar levelű platán. Utóbbi nemesítéssel (hibridizáció) jött létre, hogy pontosan mikor az vita tárgya. Talán Spanyolországban történt, de lehetséges helyszín a londoni Vauxhall Gardens is. Az biztos, hogy a XVII. századra tehető az esemény. London és a platán elválaszthatatlanok egymástól, hiszen a leggyakrabban ültetett utcai fának számít, az angolszász köznapi elnevezése nem más, mint „London plane”. A fafaj városi sikere nem kizárólag az esztétikának köszönhető. London kapcsán nem csak a sült hal, Tom Jones és a délutáni tea juthat eszünkbe, hanem találkozhattunk már például a londoni szmog kifejezéssel is. Kialakulásának oka a fosszilis tüzelőanyagok (elsősorban a szén) elégetésekor a légkörbe kerülő nagy mennyiségű kén-dioxid (SO₂) és korom, amelyek a szélcsendes városi levegőben igen nagy koncentrációban fordulhatnak elő. Amikor a lehűlő levegő eléri a telítettségi állapotot, és a nagyszámú kondenzációs magon (a koromszemcséken) kicsapódnak a vízcseppek: a szennyezett levegő SO₂ tartalma savassá teszi azt. London már a XIII. század óta szenvedett a légszennyezéstől, ami az 1600-as évektől kezdve csak romlott. A „nagy szmog” volt az Egyesült Királyság történetében a legsúlyosabb eset, s jelentős volt abból a szempontból, hogy környezetvédelmi kutatásokat, kormányzati szabályozásokat, valamint a lakosság tájékoztatását vonta maga után. Számos új törvényt és szemléletváltást hozott.

Ősz a londoni Hyde Parkban, a platánfa világsikere nagyrészt a viktoriánus korszaknak köszönhető (Pinterest)
 

Tehát a népszerűségre törő platánnak ilyen tragikusan szennyezett környezetben kellet megállnia a helyét, de a „London plane” nagyon jól bírta és bírja is a szennyezett légkört! Sőt, a gyökerének terhelését (gyökértömörödést) is elviseli, ezért válhatott népszerű városi fává. A viktoriánus időkben már széles körben ültették, divatos volt, mondhatni meghatározta a kort. Manapság a legtöbb mérsékelt övi szélességi körön termesztik dísz- és parkfaként, s gyakran ültetik a világ mérsékelt égövi régióiban is. A juhar levelű platán hidegtűrése nagyobb, mint a P. orientalisé, s kevésbé fogékony az antraknózisra (fenésedés: egy gombakárosítás) is.

A fa nagy mérete ellenére meglehetősen szélálló. A városi élete során gondokat azért ez a csodálatra méltó fafaj is okozhat. Ugyan nagyon kevés betegnek van kifejezetten platán allergiája, de ez egy létező probléma, amelyre talán enyhe megnyugvást a rövid virágzási szezon (mely általában áprilisra, vagy májusra esik) adhat. Sajnos a termésről és a levelekről szóródó szőröcskék szem-, orr-, torok- és fülirritációt okozhatnak, ami már egy hosszabban fennálló gond. Technikailag a nagy levelek ártalmatlanítása okozhat a városfenntartók számára fejfájást, mivel kemények, erősek és néha több mint egy évbe is beletelhet, amíg komposztálódnak, így muszáj összeszedni és elszállítani a parkokból, sétányokról.

Megfelelő metszési rendszerrel – amely magában foglalja a fa felső ágainak eltávolítását – elősegíthető a sűrű lombozat és ágrendszer növekedése. Az Egysült Királyságban gyakran alaposan metszik a platánokat (pollaringnak nevezett technikával). Az így kapott lombozat, rövid botszerű ágakkal a metszetlen fáétól drasztikusan eltérő megjelenést nyújt. Gyakori karbantartást igényel: általában évente újra kell „szabni” a fákat, de az eredmény jellegzetes formát hoz létre, amely jól illik főutcákhoz és más városi területekhez.

A platán a szép formáján és jellegzetes levelein túl a hámló és sima kérgéről is könnyen felismerhető (plantsexpress.com)
 

Ha hagyják fejlődni, akkor a platán példányai között elfordulhatnak 2–2,5 m átmérőjű és akár 40 m magas példányok is – ezekkel az adatokkal a világ legnagyobb méretű lombos fái közé tartoznak. A platánok fényigényesek és kedvelik a meleget. A mély üde humuszos vagy agyagos talajokat kedvelik. Jól viselik a folyóvízzel elárasztást is. Fontos, hogy a gyökereik biztosan elérjék a talajvizet, így a folyómenti sétányokhoz keresve sem találhatunk a platánnál ideálisabb fafajt. Az idősebb példányok fenntartása nagy figyelmet és szakmai hozzáértést követel. Sok esetben a távolról látható hatalmas lombozat egészséges, dús, ha azonban ha megnézzük a fa tövét, akkor elborzadhatunk az ott látható nagy kiterjedésű odú láttán. Felmerül a kérdés, hogy ennek kialakulását mi okozhatta? A gyökérnyak fölött a korhasztásért rendszerint a tapló termőtestek a hibásak (Ganoderma sp.). Sajnos, a károsító ellen nem lehet semmit tenni, nincs olyan csodaszer vagy technológia, amivel az elindult korhadást meg tudnánk állítani. Ettől még a fenntartók sokat tehetnek annak érdekében, hogy az adott fa még évekig, évtizedekig egészséges maradjon. Megfelelő faápolással (ipari alpin technikával) az elöregedett fa szerkezetileg stabilizálható: a belső korhadás által okozott gyengüléssel egyensúlyba hozható a törzs. Maga a törzs állapota pedig pl. Fakopp 3D akusztikus topográffal több rétegben, megfelelő időközönként ellenőrizhető és ez alapján statikai elemzés is elvégezhető. Ezzel kézben tartható a fa állapota.

A Kodály köröndön a FŐKERT egy „ősplatán” ápolása során például mintegy másfél köbméter korhadékot termelt ki a törzs aljából: a kitisztított üregbe három felnőtt férfi is befért. Ezek után az üreg belső falát speciális famaró géppel egyenesre alakították, majd közel 30 liter fasebkezelő anyaggal lekezelték azt. Gondoskodtak a pangó nedvesség elvezetéséről és az illetéktelenek üregbe való bejutásának megakadályozásáról is. Így a fa még sokáig velünk lehet! Az ilyen üregek és oduk teljes lezárása több okból sem szokás a ma ismeretek alapján: például a betonnal való kiöntésről bebizonyosodott, hogy mivel a beton hőtágulása jelentősen eltér a fáétól, a kialakult vékony résben a levegő páratartalma lecsapódik, s tovább károsítja a fát. Egyéb modernebb anyaggal sem ajánlott az üregek betömése, mert ez után a korhadás nyomon követése képtelenséggé válik.

A Kodály köröndön található idős platán, melyet nagy gonddal ápolnak. Hatalmas, kitisztított odvát rács védi, statikai állapotát pedig rendszeresen ellenőrzik (jarokelo.hu)
 

Pár szó a platánról faiparos szemmel. A platánok fájában a geszt és a szíjács – mely igen széles – szinte azonos színű. Szövetszerkezeti szempontból fája homogén, egyenletes, a rostkötegek gyakran hullámos lefutásúak. Rajzolata mégis izgalmas a markáns évgyűrűk és a felűnő bélsugarak miatt. Jellemzően ágtiszta, nagy dimenziójú a törzsük, de előfordulnak fahibák, például görbeség, fagyrepedés (fagyléc), rovarrágás és leginkább bélkorhadás formájában. A feldolgozása során kellemetlen meglepetést okozhatnak a városi környezet hozományai, például szögek, kövek, melyeket képes jól benőni. A platán a bükkhöz hasonlóan gyors feldolgozást és szárítást igényel, mert fülledésre hajlamos, ugyanakkor jó tudni, hogy feszített szárítási menetrend is alkalmazható. Tartóssága ügyében irodalmi adatok kevéssé állnak rendelkezésre, de az biztosan állítható, hogy nem tartozik a kitett szerkezetek gyártásra alkalmas fajok közé, hiszen mind a gombakárosítókkal, mind a rovarokkal szemben kevéssé ellenálló.

Remekül hámozható, fűrészelhető és gyalulható, kiválóan esztergályozható, de faragható is. Szegezés, csavarozás és a ragasztási folyamatok során sem szolgál kellemetlen meglepetésekkel. Kiválóan felületkezelhető, kevés járulékos anyagot tartalmaz. Gőzöléssel esztétikus vörösesbarna színt vesz fel. Színfurnérként és rétegeltlemez alapanyagként is használható. Sajátos pikkelyes rajzolatát a bútoripar és a belsőépítészet is felfedezte magának. Ma nem mondható különösebben divatosnak, de sok retró bútor frontjánál találkozhatunk vele, vastag és fényes lakkréteggel védve. Ugyanakkor talán pont a kellő szélességi méreteknek hála, számos esetben ezeknél jóval régebbi bútorok hátfal anyagaként is előfordul. Esztergályozott termékeknél (tömegtermékeknél), dísztárgyaknál, akár még régi teniszütőknél is felfedezhetjük, hiszen a bükkel azonos célokra alkalmas.

Összefoglalva a gyors növekedés, a finom szerkezet, az esztétikus megjelenés és ezzel párhuzamosan nagy feldolgozható méretek jellemzik, így ipari feldolgozás szempontjából nagyobb figyelmet igényelne annál, mint amit kap.

A platán – mint faanyag – egészen különleges rajzolattal bír, gőzöléssel pedig egyedi szín érhető el, a műszaki tulajdonságaiban a bükkre hasonlít (talaricohardwoods.com)
 

Számos különleges, egyedülálló platánt, valamint fasort tártunk számon országunkban. A Kis-Duna sétány Esztergom Királyi városrészén halad mintegy 2 km hosszan, észak-déli irányban egészen a Vízivárosig, a Duna Prímás-szigeti mellékága mellett. Ez a sétány köti össze a város turisztikai szempontból legfontosabb területeit, a történelmi Esztergomot a Széchenyi-térrel és a Vízivárost a Bazilikával és a Várheggyel. A két partját több híd köti össze. 1913. szeptember 15-én a Sétahelyszépítő Egylet elfogadta a sétány korzóvá alakításának tervét. Ekkor ültették a ma is meghatározó és látványos platánsort. Gyerekként a mély avarban a séta inkább játék, mint közlekedés, az évszakoktól függetlenül pedig szerelmes párok számára nyújt festőien romantikus hátteret – az egyedül, gondterhelten munkába igyekvőknek pedig egy kis feltöltődést ad a városnak ez az öröksége. Az öreg platánok régebben nem sok figyelmet kaptak, nem hiszem, hogy a gátépítésnél vagy egyéb építkezések során, például aszfaltozásoknál szempont lett volna a „jólétük”, de ma már elmondható hogy a sorban minden példányuk regisztrált és névvel ugyan nem, de legalább egy sorszámmal megtisztelt, így a lehetőség adott a tervszerű gondozásukra.

Az 1910-es években ültették az esztergomi Kis-Duna sétány 150 példányból álló platánfa-sorát, amelyek máig gyönyörű díszei a városnak (a szerző felvétele)
 

Csak elragadtatással lehet szólni az ország talán legismertebb faóriásáról, a Margitszigeten található ősplatánról. A víztorony mellett, a kolostorromok és a Szent Mihály-kápolna között található. Táblája szerint 1823-ban ültették, tehát immár 200 éves. Egyesek idősebbnek tartják, hiszen az 1838-as jeges áradást csak az erősebb egyedek élték túl a szigeten. Törzsének körmérete a hat és fél métert közelíti, magassága bő negyven méter, pompázatos lombja a legszélesebb részén az ötven méteres átmérőt is eléri.

A legismertebb a budapesti famatuzsálem, a József nádor korában ültetett margitszigeti „ősplatán”, amelyet Európa-szerte a legszebb koronával rendelkező platánnak tartanak (Káposztásné Magdolna)
 

Az egri Termálfürdő területén több szép fa is található, amelyek a speciális mikroklíma miatt gyorsan fejlődnek és nagy méreteket érnek el. Egy gigantikus méretűvé fejlődött keleti platán talán az Eger patak közelsége és az altalaj kedvező vízellátottsága miatt nagyon jól érzi magát. Érdekesség, hogy a termálfürdő területén a keleti platán mellett egy nyugati platán is található, a két platánfaj egymás mellé ültetése Magyarországon igazi ritkaság. A platánfát 1978-ban Heves megye tanácsa védetté nyilvánította. A védettség fenntartásáról Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése 2007-ben döntött, 2013-ban az Év fája lett, majd az Európai Év Fája versenyt is megnyerte. Ám a magassága, amely nagyjából 35 méter, valamint a 695 centiméteres törzskerülete, továbbá a körülbelül 36 méteres koronaátmérője összességében és önállóan is elismerésre méltó.

Az egri termálfürdő platánfáját 2012-ben Magyarország Év fájává, majd 2013-ban pedig Európa Év fájának választották meg (evfaja.hu)

Felhasznált források:
Dr. Magyar Donát (2021), Allergén növények I.
Dr. Molnár Sándor (2004), Faanyag ismeret
en.wikipedia.org/wiki/Platanus_×_acerifolia
evfaja.hu
fokert.hu/idos-platan-faapolasa-a-kodaly-korondon/
pestbuda.hu/cikk/20171008_osplatan_a_margitszigeten (Viczián Zsófia)
welovebudapest.com/toplista/5-budapesti-famatuzsalem (Bartha Dorka)
wikipedia.org/wiki/Közönséges_platán
wikipedia.org/wiki/Platán

Tetszett a cikk?