Képeslapokon a szakma - 3. rész

Demmel László váci képeslapgyűjtő több ezer darabból álló kollekciójának az amerikai faipart bemutató példányait kaptam kölcsön a közelmúltban. Jelen lapszámban a finom faipar, a bútorgyártás-felújítás, a fafaragás, az esztergálás emlékei kerülnek sorra.

Koloniális asztalosműhely a 18. századból – Williamsburg,Virginia

A kölcsönkapott kb. 50 darab képeslap legkorábbi darabjai az 1900-as évek elejéről valók. A képeslapok zöme az 1950–1980 közötti időszakban készült. A 16. század második felétől lassan megindult bevándorlási hullámok okai nagyon különbözőek voltak. Kb. 1700-ig nagyon sokan az Európában dúló vallásháborúk, elsősorban a rekatolizáció miatt menekültek el. Ekkor kerültek Amerikába az amishok, a shakerek, a Hutteri testvérek közösségei. A háborúkat követő éhínségek és az időről időre felbukkanó pestis és kolerajárványok szintén az Újvilágban bízók százezreit sodorták Amerikába. Az 1700-as évek közepéig ezek a népcsoportok zömmel a saját nyelvüket, szokásaikat megőrző zárt rendszerben éltek. A 18. század végére az egyre növekvő létszámú, zömmel európai származású lakosság a függetlenségi háború után megkezdte önálló életét. Természetesen ez nem jelentette a hagyományokkal való szakítást, viszont a jórészt vallási hátterű csoportok kivételével elindult egy egészséges keveredés a különböző nyelvű lakosság körében. Ez a vegyes házasságok révén a népviseletek, a házépítési szokások keveredését, átalakulását jelentette.

A 18. század végén az Európából induló ipari forradalom itt talán még intenzívebben fejtette ki hatását. A lassú nyugatra vándorlás, a hatalmas földbirtokok létrejötte, a szén- és ércbányák számának szaporodása egyre inkább elmosta a különböző népcsoportok közötti különbségeket. Lassan kialakult az „amerikai ember, az amerikai életforma”. Szinte mindent áthatott a legegyszerűbb, de legpraktikusabb megoldásokra való törekvés. Az 1830-as évektől felgyorsuló út- és vasútépítési láz a világ sok részéből új bevándorlók hatalmas tömegeit jelentette. A keletkezett új települések már egyre kevesebb európai szokást, elemet őriztek meg. Az ipari vállalkozások tömeges létrejötte, a fűrészüzemek, a bútorgyárak a rohamos városfejlesztéseket szolgálták.

Régi szerszámokkal készülnek a klasszikus bútorok – Ohio Historical Society,Ohio

Hagyományos bútorgyártás – hagyományos műhely – Old Bedford Village, Bedford

Az amerikai faipar alapja zömmel az európai mesterek sok évszázados hagyományaiban gyökerezett. Így elsősorban svéd, holland, angol, német ácsmesterek építették a rönk- és favázas házakat. A finomabb asztalosmunkákat és bútorokat elsősorban angol, francia, holland és esetenként spanyol mesteremberek készítették. A 19. század végéig nagyon erősen érződött az angolszász asztalosok hallatlanul magas szintű szakmai tudása.

Az 1750 után meginduló amerikai faipari szerszámgyártás is az elsősorban Angliából behozott formákat, technikai megoldásokat tükrözte. A közelmúltban jelent meg Emil és Martyl Pollak könyve Amerikai fa gyalukészítők útmutatója címmel immár 4. kiadásban (Astragal Press, Mendham, New Jersey). A könyvben több, mint 4000 gyalukészítő mester és kisebb-nagyobb vállalkozás történetét és legfontosabb jellemzőit gyűjtötték össze. A több évtizedes kutatómunka eredményeként megjelent könyv azon túl, hogy ismerteti a cégek rövid történetét, elsősorban a termékek bemutatására koncentrál. Külön érdekessége a könyvnek annak a hat vállalkozásnak az ismertetése, melyek gyalui Amerikán kívül a világ számos pontjára eljutottak és nagyra becsültek voltak elsősorban a 19. század asztalosai között.

Angolszász hangulatú asztalosműhely a múltból – South Amana,Iowa

Mesterek és tanítványok – Old Sturbridge Village, Massachusetts

Ez a hat cég a következő:

• H. Chapen/ Union Factory (1828– 97), New Hartford, Connecticut
• Arrowmamment ( 1836–57) Middletown, Connecticut
• The Greenfield Tool Co (1851– 83) Greenfield, Massachusetts
• The Auburn Tool Co (1864–93) Auburn, New York
• The Ohio Tool Co (1851–1920) Columbus, Ohio
• The Sandusky Tool Co (1869– 1925) Sandusky, Ohio

A 19. század folyamán a rohamos építési lázban egyre több gőzgép által működtetett faipari üzem gyártott bútoralkatrészeket, bútorokat. Ugyanakkor a precíz, kontinentális eredetű szerszámokkal dolgozó asztalosokat igen nagy tisztelet övezte.

Faragószéken készülnek a szerszámnyelek – Sauder Farm Museum-Archbold, Ohio

Peter Engler faragóműhelye – Silver Dollar City, Missouri

A sok ezer amerikai faipari kéziszerszám gyűjtő nagy szorgalommal gyűjti a korabeli gyalukat, fúrókat, fűrészeket. Magángyűjtemények és városi, területi múzeumok mutatják be büszkén őseik kéziszerszámait.

Bár Amerika történelme mindössze néhány száz év, de az itt élő sok millió ember ősei a világ minden részéről hozták magukkal a szerszámokat, szokásokat, hagyományokat. Mai utódaik igyekeznek is vigyázni ezekre. A 19. század második felében az addig zömmel európai hagyományokon alapuló professzionális szerszámkészítés a kor igényeinek megfelelően átalakult. Sok szerszámkészítő cég kezdett el egyre több fém alkatrészt gyártani a faipari kéziszerszámokhoz. Néhány gyártó teljes egészében fémből készítette gyaluit.

Az 1858 óta prosperáló Stanley cég szerszámkészletében eleinte csak vízszint-mérők és mérőlécek (colstokok) szerepeltek. 1868-tól a Leonard Bailey mérnök által tervezett és szabadalommal védett teljesen vasból és acélból készített gyalukat és egyéb szerszámokat is megtaláljuk. Innen kezdve az amerikai kéziszerszámgyártás teljesen más irányt vett. Természetesen továbbra is készítettek precíz faszerszámokat, ugyanakkor a hosszú élettartamú, finoman állítható, jó minőségű acélkéssel ellátott fémgyaluk és más szerszámok uralták a piacot. Az egész Amerikát behálózó vasúthálózaton ezek a szerszámok rövid idő alatt eljutottak mindenhová a kontinensen, sőt az egész világot meghódították. Amerika lakossága az elmúlt 500 évben eleinte lassan, majd a különböző tényezők miatt egyre gyorsabban növekedett. A 20. századra az összkép rendkívül színes lett. A legtöbb helyen a még meglévő hagyományokat gondosan őrzik. Múzeumok, helyi gyűjtemények mutatják meg a ma élőknek őseik életét, szokásait.

Amish faszobrászműhely – Bath, Ohio

A borvidékeken mindig van keletjük a klasszikus hordóknak – Pleasant Hill, Kentucky

A cikk illusztrációiként bemutatott képeslapok azt mutatják meg, hogy egy-egy településen milyen módon őrzik az ősi faiparos szakmákat, szakmai fogásokat, használati tárgyakat. Ezzel is követendő emléket állítanak vállalkozószellemű őseiknek. Kár, hogy Európában nem jellemző az ilyen képeslapok divatja (és az értékőrzés ezen módja).

Még egyszer hálás köszönet a gyűjtőnek a bemutatás lehetőségéért.

Hagyományos kádárműhely, hagyományos európai formájú hordók – Charlestown, New Hampshire

Fából épített lábhajtású eszterga – Farmer Museum, Cooperstown, New York

Rönkből épített rusztikus kápolna – Sandy Lake, Minnesota

Tetszett a cikk?