Vállalkozási praktikák, érdekességek, hasznos tanácsok

MIÉRT NEM TALÁLKOZUNK KÉMÉNYSEPRŐVEL A CSALÁDI HÁZUNKBAN?

Gyakori eset, hogy az egyéni vállalkozás székhelyét családi házba jegyzik be. Ez praktikus megoldás, mivel egy induló, vagy már jól működő vállalkozás is ezzel faraghat a költségeken – s nem utolsósorban a jogalkotó is lehetőséget biztosít erre. A kéményseprőipari tevékenységről szóló törvény értelmében azonban a kémények ellenőrzése ebben az esetben nem ingyenes. A jogszabály szerint: amennyiben gazdálkodó szervezet székhelye van bejegyezve a családi házba, akkor nem térítésmentes a szolgáltatás. Mivel az egyéni vállalkozó gazdálkodó szervezetnek minősül, ezért bizony az évenkénti kéményellenőrzésért fizetni kell. Fontos továbbá, hogy a kéményellenőrzést, mint szolgáltatást, magunknak kell megrendelni, az nem automatikus.

Tehát, ha a szerencsében bízva már régen fogtuk meg a gombunkat, annak az az oka, hogy a kéményseprőt meg kell invitálnunk!

Forrás: https://tavitv.hu https://kataszabalyok.autokata.hu

SZÜKSÉGES-E CÉGTÁBLA?

A cégér vagy céhjelvény a középkorban elterjedt reklám- és tájékoztató eszköz volt. Ez a sokszor szemet gyönyörködtető „jelölés” a modern korban is megtalálható, sőt, egyre fontosabb szerepet tölt be a vállalkozások marketingtevékenységében. Egyik egyszerű formája a cégtábla. A cégtáblával a cég székhelyét vagyunk kötelesek megjelölni. De mi a helyzet az egyéni vállalkozások esetében, hiszen ezek nem minősülnek cégnek?

A jogszabályi háttér alapos megismerését követően (a jogi megfogalmazások és útvesztők fondorlatos megfogalmazásának értelmezéséhez azért szükségeltetik egyfajta átszellemült lelkiállapot…) hamar belátjuk, hogy bizony fel kell tüntetnünk az egyéni vállalkozás székhelyét, méghozzá jól látható módon. Jogszabályi háttér: Az egyéni vállalkozóról szóló törvény (Evectv.) úgy rendelkezik, hogy a székhely, telephely, fióktelep fogalmára a cégtörvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A „gazdasági társasjáték” következő mezőjére lépve, a cégtörvényben azt is olvashatjuk, hogy a székhelyet cégtáblával kell megjelölni.

Ahhoz, hogy teljes mértékben jogkövető vállalkozók lehessünk, a kapun vagy a postaládán helyezzünk el egy jól olvasható feliratot, melyen szerepel a vállalkozás neve és az egyéni vállalkozó, vagy e.v. megjelölés. Erre a posta és a csomagküldő szolgáltatások miatt is szükségünk lehet, főleg akkor, ha fantázianévvel is elláttuk a vállalkozásunkat.

A genotermben elhelyezett, A4-es fénymásolópapírra, alkoholos filccel felírt megjelölés felragasztásánál persze sokkal elegánsabb megjelölési forma is létezik.

Mivel a cégtábla egyfajta bizalomkeltő és bizalomerősítő eszköz, ezért annak megtervezését és kivitelezését is nagy gonddal végezzük. Így két legyet üthetünk egy csapásra. Egyrészt eleget teszünk a jogalkotó előírásainak, másfelől komoly lépést is tettünk a későbbi marketingtevékenységünk megalapozásához.

Forrás: https://kataszabalyok.autokata.hu

AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ ÉS A FANTÁZIANÉV ESETE

Sokszor találkozunk nagyon frappáns cégnevekkel. Ezek eredete sok esetben egy közgazdasági szakdolgozat témája is lehetne, de valljuk be, pár cégnév olyannyira átgondolt és annyira pontosan tükrözi a gazdasági tevékenység profilját, hogy az már művészet.

Amikor egyéni vállalkozást indítunk, kicsit mindenki sajnálja, hogy nem lehet „fantázianeve”, mert egyfelől „menő”, másfelől az is elképzelhető, hogy nem mindenki elégedett a saját nevének hangzásával, amit ráadásul sokkal bonyolultabb folyamat módosítani.

Jó hírünk van: egyéni vállalkozóként is használhatunk fantázianevet!

Ehhez nem kell mást tenni, mint benyújtani egy 'T101E” betűjelű nyomtatványt a NAV felé (a T101E nyomtatvány A01-es lap 8. pontját kell egyébként kitölteni). Innentől számlázhatunk, adózhatunk a fantázianév alatt, de a kötelező adatokat ugyanúgy fel kell tüntetnünk.

További jó hír, hogy a kormányablakba nem kell időpontot foglalni, mivel a fantázianeveket a NAV tartja nyilván.

Forrás: https://kataszabalyok.autokata.hu

Kapcsolódó dokumentum:

Tetszett a cikk?