A szülőföld szeretete sugárzik munkáiból

Felmerül az emberben a kérdés, miért faragtak faláncot? Sokan nem is gondolnák, hogy a falánc mérőeszközként szolgált, telekkimérésre és erdőmérésre. Vidékenként és koronként az emberek különböző mérőeszközöket és mértékegységeket használtak. A falánc az egyik legarchaikusabb ilyen mérési eszköz, a huszadik század elejéig gyakori volt használata, de hosszuk vidékenként, közösségenként különbözött. Elkészítése hozzáértést igényelt, hiszen a falánc egyetlen szálfából készült, a szemek fizikailag egybefüggőek, a faragás során kerültek eleve egymásba kapcsolódva kialakításra, a lánc hosszát így nem lehetett módosítani.

Réti Zoltán székely faragómester immár kabalává vált mesterfaragása: az egy darab fából bravúrosan „kihámozott" nagyszemű falánc, amely most már nem mérőeszközként szolgál nála, hanem a szülőföld szeretetét kifejező szimbólumként tekint rá. No, de menjünk vissza a gyökerekhez. A fa iránti szeretetét asztalos édesapjától örökölte. Már kisgyermek kora óta édesapja gyalupadja körül szorgoskodott. – Akit a gyaluforgács illata megcsapott, az attól soha nem tud szabadulni – mondja büszkén. A fa és annak megmunkálása mindig is az élete része volt. Melegsége, színe, formagazdagsága, tapintása, formálhatósága a vele dolgozó embernek is örömet szerez. E csodálatos anyag használható tárggyá való alakítása mindig érdekelte és lekötötte.

1959-ben született Felsőcsernátonban, Erdélyben. Ma is itt él, Alsócsernátonban, és nem is vágyik a nagyvilágba – esetleg csak körülnézni. A Faipari Líceumot végezte Kézdivásárhelyen, közben 1975-ben faragó diplomát kapott a csernátoni múzeum mellett működő népművészeti iskolától, majd több mint 26 évet tanított oktatómesterként Kézdivásárhely majdnem minden iskolájában. Kitartó szülői biztatásra és támogatásra mindig számíthatott asztalos édesapja személyében és műhelyében. Munkásságára is meghatározó hatást gyakorolt apja csernátoni asztalosműhelye, aki az első impulzusokat adta annak az elhatározásnak a megszületéséhez, hogy a fafaragásnak szentelje életét.

Többféle hatás érte, de a faragómester munkássága nem ezeknek a hatásoknak a foglya, hanem képes volt ezeket az impulzusokat sajátos és egyéni alkotásokban egyesíteni. Csernátoni kötődése sokrétű és igen erős. Temetői kopjái és térplasztikai alkotásokként született emlékkopjái méreteikben is hagyományos léptékűek, „emberszabásúak", az általa ácsolt és faragott székely falukapuk sem nőnek groteszk módon túl a mértékadó díszítő funkción, amely a székely „élet" – gazdaság – bejáratához illik. Példa erre a saját portája elé még az „átkosban" faragott és sokak csodálkozására 1983-ban felállított gyönyörű székely kapu. A kaputükrökön, buszmegállón, ívelt hídon érezni édesapja asztalosműhelyének hatását, az iskolai oktatás és a tanodák szellemi feltarisznyálását, elsősorban a székely szimbólumok tiszteletét, ezek üzenetének birtoklását és megfejtését. A csernátoni kiállításán jelen volt a székely faragómesterek immár kabalává vált mesterfaragása: az egy darab fából bravúrosan kifaragott falánc.

Kedvenc fája a cserefa, színezete és erezete miatt, diófából gyönyörű bútorbetéteket remekel, a könnyen faragható és nem vetemülő juhar, cseresznye és a hársfa is a kezéhez simul. A kazettás mennyezetek készítésével is erdélyi hagyományt folytat, az általa tervezett és kivitelezett játszóterek, a csúszdák, hinták, mászókák, az állatfigurák a szeretetet és a fa tiszteletét sugallják. A csillárok, függönyrámák, a lakást díszítő faragás családias melegséget árasztanak maguk körül.

 
Réti Zoltán házának bejáratánál levő székelykapu
 

A ház sarkainak díszítése
 

A fa elkötelezett szerelmese minden munkájában érzelmeket ébreszt, s lakókörnyezetét is ily módon díszíti. Már belépéskor a székelykapu felirata, a kerti csap támláján lévő Tompa Mihály A Gólyához című versének részlete „Neked két hazát adott végzeted, Nekünk csak egy - volt! az is elveszett!”, valamint a ház sarkain lévő idézetek és díszítő motívumok sejtetik, hogy milyen lelkületű ember otthonába lépünk. A lakás is tele van munkáival, a szépen faragott tölgyfalevéllel díszített bútorok, csillárok és karnisok mellett kisplasztikái, valamint használati tárgyai is mind egyedi alkotások.

Réti Zoltán Otthonában alkotásai egy részével
 

Minden darab fát felhasznál érzéseinek kifejezésére
 

Kenyértartó
 

Csillár
 

Az első falánc
 

Az első faláncot juharfából faragta. A lánckészítés első hogyanját és mikéntjét a vargyasi Máthé Ferenc Ilonka előszobájában látta. Azután sokszor járt a nagy tudású, jóindulatú bányász embernél, akinél gyönyörű balladák vannak (talán most is) kifaragva a lakásában. Alaposan szemügyre vette a láncot, s hazamenve aztán ő is megcsinálta. Juharfából faragta és csak 10 szemeset készített, de nagyon örült neki, hogy emlékezetből el tudta készíteni. Utána elhatározta, hogy még az édesapja által beszerzett és jól megszáradt körtefából készít egy szép nagyot, melyen a 64 vármegye neve fog szerepelni az egyik oldalán nyomtatott betűkkel a másikon rovásírással, így vált a 64 szemes lánc 3,5 méter hosszúvá.

A kezdő szem
 

Ezen a szemen Fogaras megye van
 

A másik oldalán rovásírással

Ezt a láncot kétszer is megfaragta, mert vitt ajándékba Felvidékre Kaposkelecsenybe barátainak is, akiknek szintén hasonló sors jutott a trianoni békediktátum miatt. A Felvidékre került lánc, a térképpel az ottani Tájház előcsarnokában van, melyet 2021. június 4-én avatott fel Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár, a kassai konzul jelenlétében.

A felvidéki Kaposkelecsenyi tájházban lévő falánc
 

A lánc kifaragásához kereszt formájú keresztmetszetű fa kell, ezen alak kivágásánál a leeső 4 db lécecskét is hasznosította, újabb kisebb méretű láncot faragva belőle. Erre a faláncra Székelyföld nagyjainak neveit faragta az egyik oldalra, a másik felére pedig születési és halálozási dátumát (Orbán Balázs 1829-1890, Bod Péter 1712 -1769, Végh Antal 1811-1882, Barabás Miklós 1810-1898, Dózsa György 1474-1514, Gábor Áron 1814-1848, Mikes Kelemen 1690-1761, Benedek Elek 1859-1929, Tamási Áron 1897-1966, Kőrösi Csoma Sándor 1784-1842, Jakabos Ödön 1940-1979). Majd ezeket a láncszemeket egy-egy díszes láncszemmel kötötte össze. Az összekötő szemeket a kopjafafaragásnál használt motívumokkal díszítette.

Székelyföld nagyjai
 

Gábor Áron
 

1814 – 1849
 

24 láncszemes falánc Székelyföld nagyjairól – 12 névvel és 12 féle kopjafamintával
 

Kérésemre részletesen elmagyarázta az internetről levett rajzokon keresztül a falánc készítésének menetét. Előrebocsátotta, hogy nagyon türelmes, ügyes kézre van csak szükség. Anyagául a legmegfelelőbb a hársfa. Először ne kísérletezzünk 40–50 cm-nél hosszabbal. Egy 4x4 cm-es lécet vegyünk alapul, mely még további előkészítésre szorul. El kell távolítani 4 db, 1,5x1,5 cm lécecskét (ki kell falcolni), úgy, hogy 1 cm vastagságú, kereszt alakú keresztmetszet maradjon. Ha magunk nem tudjuk megcsinálni, bármilyen asztalos gond nélkül elvégzi (a pásztor maga faragta ki ezt is).

4x4 cm kersztmetszetű léc
 

1 cm vastag kereszt kifűrészelése
 

A láncszemek felrajzolása
 

Tetszőlegesen nevezzük el az egyik „keresztszárat” függőlegesnek, a másikat vízszintesnek. Az első lépésként jelöljük be függőlegesen a 6 cm hosszú szemeket, majd ugyanezt tegyük a vízszintesen fél szem eltolódással a végétől 3 cm-re kezdve.

A második menetben a jelölést alulról is, felülről is elvégezzük, majd a szemet balról is, jobbról is fűrészeljük be addig, amíg a szomszéd szemet el nem érjük.

A láncszemek kivágása
 

A láncszemek lekerekítése
 

A harmadik menetben következik a sarkok legömbölyítése, a szem külső alakjának végleges kialakítása. Ezek után már „csak” a szemek szétválasztása van hátra. Ennek során 0,5–2 cm-t növekszik szemenként a lánc. Az elválasztást megkönnyíthetjük, ha körülbelül 3 mm-es fúróval minden két szomszédos legömbölyített szem között a végektől 1,5 cm-re, mindkét átló irányában átfúrunk. Most távolítsuk el ugyanazon a szemen belül a két furat közötti részt hosszirányban, először a vízszintes, majd a következő, függőleges szemnél. Ezután vágjuk át, válasszuk szét a szemek végeit. Most már csak a furatok mentén a keresztirányú átvágás marad. Ehhez, ha van, akkor (szikéből készült) legömbölyített hegyű kést célszerű használni. Ha a szem megmozdult, óvatosan fordítsuk ki, és a belsejét a „kész” és a még „álló” szemnek is faragjuk készre. Az első szem első felét egyszerűen alakítsuk ki. Fúróval segíthetjük ezt a munkát is. Egy-egy szem kifaragása körülbelül egy óra, a gyakorlattól függően. Aki 8–10 szemet kifarag, érezheti már, hogy „mestere a bicskának”.

Munka közbeni állapot
 

A láncszemek éleinek lekerekítése
 

Faragószakkörön is rangot jelenthetett, ha valaki a legtöbb szemet tudta kifaragni, anélkül, hogy megfeszítené, eltörné. A láncszemek lehetnek különböző alakúak, vagy más kombinációkkal is készítettek az alkotó fantáziájától és kézügyességétől függően. Ebben az esetben a lánc valamilyen díszértéket kap, kisméretben kifaragva akár nyaklánc vagy karkötő is lehet.

Különböző alakú láncszemek
 

Falánc faragásának stádiumai
 

Réti Zoltán világlátott ember, ami számára elsősorban Magyarország, ahol rokonai is élnek, hívei, barátai is vannak, akik munkáját értékelve, tehetségét tisztelve bátorították, hogy a sok évtizeden át „tiltott gyümölcsnek" titulált székely faragászat értékeit megmentse és ezek üzenetét továbbadja. Több hazai és magyarországi faragászati alkotótábor vendége is volt, megfordult Somogyvámoson, Alsómocsoládon is.

A témával kapcsolatban az interneten kutatva találtam rá id. Angyal Imrére, aki a leghosszabb, egyetlen fatörzsből egybefüggően kifaragott falánc rekordját tartotta. A balatonfüredi nyugdíjas a cikkben bemutatta a tulajdonában lévő faláncot, amelyet édesapja, néhai Angyal Imre (született: 1924. június 11., Felsőörs, elhunyt 2000-ben) készített 1968–69-ben egy borókafenyőből kézi faragással. A falánc egyetlen szálfából készült, 103 szemből áll, a szemek fizikailag egybefüggőek, a faragás során kerültek eleve egymásba kapcsolódva kialakításra. Tudomásuk szerint ez volt a leghosszabb ilyen faragott falánc Magyarországon.

Szegletes alakú falánc
 

id. Angyal Imre 103 szemes faláncával
 

Az 1969-ből megőrzött újságdarabon, Sztankay József által írt cikkben számolt be a Veszprém Megyei Napló arról, hogy id. Angyal Imre mivel foglalkozott és hogyan határozta el a lánc készítését, majd azt miből és hogyan faragta ki. A cikk szerint egy 2,4 méteres szál borókát látott meg az erdőben, abból faragta a láncot, először a fatörzs közepéből néhány láncszemet, hogy aztán az alapanyagot be tudja vinni a lakásába. A lánc szemei, amelyek téglalap alakúak és jellemzően nyolcszög anyagkeresztmetszetűek, anyagfolytonosak voltak, a faanyag átmérője kb. 7 mm, az egyes szemek külső befoglaló mérete pedig 29 mm x 49 mm +/- 1 mm tűréssel. A láncot a lehető legnagyobb hosszra kihúzva megmérték az összhosszát, amely 354,5 cm +/- 1 cm volt.

Az Erdélyi Néprajzi Múzeum gyűjteményében van egy 305 cm hosszú fából faragott lánc. amely a Hargita megyei Homoródalmásról került a múzeumba.

Külföldi rekorder pedig Mark Noel a michigani famunkás, aki rekordot döntő faláncot készített, amely a nappalijában található egy üveg dobozban. Ez egy 550 láb=167,64m (láb[ft] és méter[m] közötti váltószám 0,3048) hosszú falánc. Közel 2000 láncszeme van, amelyek mindegyike egy óriási ezüst juharfából készült. A munka 3000 órát és közel egy évtizedet vett igénybe. Ez azonban többet jelent a kemény munkánál. Noel számára ez a tíz év az elszántságának és kitartásának a szimbóluma.

Forrás:
http://fafaragas-butor.hupont.hu/#ixzz7iBcBeA6n
Réti Zoltán faragóművész ­munkáinak varázsa (Kállítóterem-avató Csernátonban) - 2011. augusztus 6., szombat - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy (3szek.ro)
Falánc | Muzeul Etnografic a Transilvaniei (muzeul-etnografic.ro)
Hogyan faragjunk egy fából készült láncot? | Hogyan lehet a legjobban kezelni egy fát, famunkát végezni a kezükkel (wordpress.com)
Hogyan lehet láncot faragni a fából: 6 lépés (képekkel) (wikihow.com)
A leghosszabb, egyetlen fatörzsből egybefüggően kifaragott falánc rekordja – Magyar Rekord
A tragédián keresztül a michigani famunkás rekordot döntő faláncot készít (wmuk.org)

Tetszett a cikk?