Aki sohasem adja fel

Nyugat-Magyarország kicsiny falujába, Vitnyédre tartottam. Már vagy három éve tervezem, hogy beszélgetek egyet Sajtos Zoltán asztalossal, aki öt gyermeket nevelt fel. Honnan ismerem? Egyik elismert kollégánk szavaival élve, „a digitális kocsmából”. Hogy miként lesz Magyarország legfiatalabb fővadászából asztalos, az a sorok végére ki fog derülni, de addig is rengeteg érdekes, tanulságos és elgondolkodtató történeti szállal ismerkedhetünk meg.

Sajtos Zoltán Hajdúböszörményben született. Családjában nem volt hagyománya a famegmunkálásnak. – Nálunk mindenki vasas volt – jegyezte meg. Apja vasesztergáján kezdett fát esztergálni, ami nem okozott osztatlan sikert. Gimnáziumi tanulmányait követően vadgazdaságot tanult. A vadgazdálkodási technikusi bizonyítvány megszerzését követően egy vadásztársaságnál helyezkedett el. Annak ellenére, hogy akkor a legfiatalabb fővadász volt az országban, szakértelme és felkészültsége révén nagy tiszteletnek örvendett. S közben mind közelebb került a fához. Hiszen magasleseket és különböző segédeszközöket is kellett készítenie. Aztán megnősült és megszületett első gyermeke is. Az örömbe némi üröm is vegyült, mivel a rendszerváltás a vadászat területén is megtette a hatását. Az állami vadásztársaságok átalakultak, így a megélhetése is veszélybe került. A társaság titkárnőjének javaslatára postásnak jelentkezett. – Nagyon szerettem postás lenni. Jó környéken voltam, szerettek az emberek. Ezen évek alatt ismerkedtem meg egy idős asztalos bácsival. Molnár Elekről később kiderült, hogy a helyi faipari vállalat igazgatója volt. Nála kezdtem el alaposabban belekóstolni a szakmába – mesélte. Sokáig „boldogították” egymást – és folyamatos volt a fejlődés. Aztán… Egy motoros elgázolta Zoltánt, a rehabilitáció majd' egy évig tartott. A baleset következtében a jobb oldalán alig maradt ép csont, plusz egy trombózist is átélt. A felépülés nem volt nyomtalan, ezért először irodában dolgozott. De nagyon vágyott rá, hogy terepen legyen. ezért kézbesítő lett, de nem bírta. Az ezredforduló után egy OKJ-s asztalostanfolyamra iratkozott be. 20 társával kiváló képzést kapott. Ferenczi Imre volt az oktatója. A szakmunkás-bizonyítvány megszerzését követően egyéni vállalkozásba kezdett. Kisipari és régi gépekkel indult a műhely. Később egy volt iskolatársával társult – bútor- és épületasztalos-munkákat vegyesen vállaltak.

Zoltán saját készítésű gyaluja, egyedi műveletekhez.

Tudni kell, hogy fia a EuroSkills Graz 2021 versenyén vesz részt – bútorasztalos-szakmában. – Dániel teljesen átvette a versenyszellemet, s amint versenylehetősége adódott, azzal élt is.

A nagy vízválasztó az volt, amikor egy nagy szállodai projektet vállaltak el. Homlokzati nyílászárók beépítése és beltéri ajtók gyártása, beépítése volt a feladat. Utólag szerelhető furnérozott ajtók, ívelt tokokkal. A felületkezelést kiszervezték. A furnér Hárosról érkezett. – Nagyon élveztük, szerettük csinálni – tette hozzá Zoltán. Gyakorlatilag komplett technológiát kellett kidolgozniuk. Ekkor 2008-at írtunk, a projekt kifutása pedig 2010-re volt tervezve. A szavaiból sajnos érezhető, hogy nem happy end lett a dolog vége. A kialakult anyagi helyzetét súlyosbította, hogy addigra akkori feleségével különváltak az útjaik. Zoltán magára maradt két kislányával és a négyéves kisfiával. Valahogy bevételt kellett produkálnia, ezért a hajdúböszörményi óvónőképző leánykollégiumában vállalt munkát, mint portás. – A Facebookon nagyon sok egykori hallgatóval tartom a kapcsolatot, Messengeren küldik a gyerekük fotóját – meséli nagy örömmel Zoltán, akit abban az időszakban kért fel az igazgató, hogy rekreációs foglalkozás keretében délutáni fakultációkon fafaragást tanítson. Természetesen, kezdetben ez sem volt egyszerű. Saját szerszámait vitte magával, az alapanyagok előkészítése is rá hárult.

Úgy alakult, hogy Zoltán összeismerkedett leendő párjával, Tündével. Azonban az anyagi helyzetük továbbra sem volt stabil, ezért az új élet reményében az ország nyugati felén keresgéltek. Tünde előfutárként ment Sopronba, majd követte a család is. Zoltán több helyre is beadta a jelentkezését. Egy véletlen folytán a fertődi Veluxba került. – Soha az életben nem dolgoztam gyárban – mondta mosolyogva. A gyárban aztán több pozícióban is alkalmazták. A nem túl komoly és monoton operátori munkát egyre komolyabb munkakörök váltották. A hibajavítással foglalkozó területen már jobban érezte magát. Három év után egy belső pályázaton került a minőségellenőri pozícióba. Ez lényegében termékfejlesztést takar. Kezdett jobban belelátni a gyártásba, s megérteni, mi, miért történik. Egyre jobban érezte magát a bőrében. Ma már saját kutatási területe is van, ami pont ezekben a faanyaghiányos időkben válhat kardinális kérdéssé. 2015-ig albérletekben éltek. Sikerült Vitnyéden egy családi házat vásárolni. Mivel az épület felújításokra szorult, szinte minden ingóságukat átmenetileg a fedett fészerbe helyezték el. Aztán hazautaztak Hajdúböszörménybe. Szinte alig voltak a barátok, a család társaságában, amikor telefonon hívták, hogy a melléképület leégett. Gyakorlatilag egy csavarhúzója se maradt. Az akkor készült képeken látható, hogy a kis kombinált gyalugép gyakorlatilag elolvadt a tűzben.

Ebből a helyzetből talpra állni nem egyszerű, de Zoltánt keményfából faragták. A műhelyben beszélgettünk, egy nagyobbítható asztal restaurálása közben. Látom a készülő alkatrészeket, az aprólékos munkát, s az örömöt a szakember arcán, ahogyan a munkáról mesél. Tudni kell, hogy fia a EuroSkills Graz 2021 versenyén vesz részt – bútorasztalos-szakmában. – Dániel teljesen átvette a versenyszellemet, s amint versenylehetősége adódott, azzal élt is – mondta szerény büszkeséggel a hangjában Zoltán. Sajtos Zoltán eddigi életútja bővelkedik izgalmakban, drámai pillanatokban. Azonban valahogy mindig megtalálta azt a lehetőséget, amivel újra irányba tudta rakni azt a bizonyos szekérrudat, s a legjobb tudása szerint sikerült is helytállnia. Őszintén bízom abban, hogy a jövőben elkerülik a balesetek – és még nagyon sokáig tud a segítségünkre lenni – szakmailag és emberileg egyaránt.

Kapcsolódó dokumentum:

Tetszett a cikk?