A márka, ami főnév lett – Százéves a FLEX!

Bár a helyes kifejezés a sarokcsiszoló, mégis nap mint nap találkozunk a flex szóval, és korra vagy nemre való tekintet nélkül bárki tudni fogja, hogy mire gondolunk flexelés alatt. A helyzet ugyanaz, mint a Stihl fűrész (=láncfűrész), vagy éppen a Rotring ceruza (=nyomósirón) esetében, az történt, hogy egy vállalat neve, vagy maga a márkanév rajta ragadt az adott eszközön, szerszámon, és így került a hétköznapi tudatunkba, vált a nyelvünkben napi használatú kifejezéssé. Ez csak a legjobb találmányokkal és a legmagasabb minőségű termékek gyártóival fordulhat elő, így érdemes utánanézni, miről is van szó, mi is az a FLEX?

Ackermann és Schmitt ötlete: a rugalmas tengely adta a Flex nevet. (baustoff-partner.de)

1954-ben az Ackermann & Schmitt bemutatta a nagyközönségnek a világ első nagyfordulatú sarokcsiszológépét, a DL 9-et. A FLEX márkanévvel jelzett elektromos kéziszerszám pedig gyakorlatilag forradalmasította a feldolgozóipar és a karbantartás minden területét. A sorsdöntő fejlesztés nem a semmiből jött, a két testvér, Hermann Ackermann és Hermann Schmitt ekkor már évtizedek óta együtt tervezett és alkotott. Még 1922-ben alapították gyárukat Stuttgart-Bad Cannstattban. Már a rómaiak is értékelték a Neckar folyó völgyét, hiszen az időszámításunk szerinti első évszázadban komoly erődítményeket építettek itt. Az említett Bad Cannstatt városrész is például római romokon áll. Már ők is felismerték: a környék klímája és a talaj ideális a szőlőtermesztéshez, így a borkészítés gyorsan elterjedt a déli fekvésű domboldalakon, és még ma is töretlenül folyik. Jó néhány évszázaddal később Luidolf sváb herceg nevéhez fűződik a másik meghatározó lépés: ugyanis lótenyésztőtelepet hozott itt létre. Stuttgart a nevét ennek köszönheti: Stuotgarten, azaz szó szerint: a lovak kertje. A ló – mint szimbólum – azóta is jelen van a város hétköznapjaiban: például a címerében is szerepel. Az iparosodás során, a technika fejlődésével párhuzamosan, igazi iparváros lett Stuttgartból. Olyan vállalatok alakultak itt meg szép sorjában, mint a Mercedes-Benz, a Bosch, vagy a Porsche, melynek emblémájában is megtalálható a ló, mint szimbólum. Mára Németország hatodik legnagyobb városa lett Stuttgart. Jelentős történelmi múltja, szülöttjeinek világszerte ismert és elismert fejlesztései, nem mellesleg jó bora, és persze a precíz sváb életszemlélet jellemzik a vidéket. Baden-Württemberg tartomány székhelye pedig méltán a hírnevéhez, mindig gondosan ápolt, jól szervezett, egy igazi tüchtig város. Hát ezen az inspiráló helyen tevékenykedtek Hermannék! De a kezdetekkor – a ’20-as évek elején járunk – Németország ipara még épphogy csak elkezd magára találni az I. világháború okozta gazdasági és társadalmi sokkból. Ackermann és Schmitt mégis ebben a képtelen helyzetben, dacolva a pesszimista közhangulattal, megalapították saját vállalatukat. A két tehetséges fiatalember nagy lelkesedéssel veti bele magát a munkába, ám azt ekkor még valószínűleg ők maguk sem gondolták, hogy találmányaiknak köszönhetően éppen történelmet írnak. 1922-ben piacra dobták a világ első sarokcsiszolóját. Az új termékük: az MS6 kézi csiszológép igen jellegzetes eszköz volt: masszív elektromos motorja egy flexibilis tengelyt hajtott meg, melynek végére lehetett felszerelni az aktuális feladathoz méretezett szerszámot. A fordulatszám szabályozhatóságára is gondoltak a mérnökök, ugyanis a hajtást a tengely és a motor között ékszíjáttétellel vitték át, ahol is a tárcsák között többféle átmérőből lehetett választani. Átgondolt és precízen legyártott gépek voltak ezek, és az ötlet, az újítás az alapjává vált egy egész termékcsoportnak! Egy termékcsoportnak, melynek mi más is lehetett volna a neve a flexibilis tengely után, mint egyszerűen: Flex! Tehát így született a FLEX márkanév legendája és így lett a szókincsünk nélkülözhetetlen része „flexelés”. De ez még csak a történet kezdete! Az 1920-as évek végére a mérnököknek sikerült a flexibilis tengelyt és a szíjas áttételt egy fogaskerekes megoldással helyettesíteni – az ötlet megint csak forradalmi volt. Ez volt a világ első klasszikus értelemben vett, mai szemmel is felismerhető sarokcsiszolója, és szintén a FLEX márkanév alatt került forgalomba. A FLEX egyre inkább kezdett bekerülni a köztudatba, és az üzlet is egyre jobban ment. Már az 1930-as években többször át kellett költöztetni és bővíteni a cég telephelyét, hogy megfeleljenek az egyre növekvő igényeknek.

A cég székhelye a ’80-as évek óta Steinheim an der Murrban található. (wikipedia)

1935-ben az Ackermann és Schmitt alacsony fordulatszámú csiszológépet is piacra dobott. 1954-ben pedig leleplezték az első magas fordulatszámú sarokcsiszolót, a DL 9-et. Ekkor már a FLEX a csiszolás szinonimája lett, és a „flexelés” szó teljesen átvette a helyét az addig használatos, meglehetősen modoros „csiszolva vágás” kifejezésnek. Először a német köznyelvben, aztán szülőhazáján túl a holland, a szlovák, a cseh, a lengyel, a horvát, a román, a magyar, a bolgár és még a lett nyelvben is a sarokcsiszolót már csak „flexnek” nevezte mindenki. Úgy gondolom, Lazar Markovics Zamenhof, az eszperantó nyelv tervezetének megalkotója nagyon örült volna, ha megéli egy ilyen népeket és nemzeteket egyesítő szó világhódító diadalát…

Ackermann és Schmitt, a két tehetséges fiatalember a ’20-as években alapította vállalatát, ekkor még valószínűleg ők maguk sem gondolták, hogy történelmet írnak.

A második világháború, Hermann Schmitt hirtelen halála és egyéb problémák miatt egy időre megszakadt a sikertörténet. A náci korszakban Hermann Ackermann-nak be kellett lépnie a pártba, különben nem folytathatta volna a vállalkozói tevékenységét. Zsidó munkásokat is alkalmazott, de 1942-ben kiutasították, mert „túlságosan barátságos” volt velük... A háború vége után pedig hat hónapra Hohenasperg börtönébe kellett vonulnia, mert a „fegyvergyártásban dolgozott”. Ekkor alkalmazottai levelet fogalmaztak meg az igazságtalanság miatt – ilyen jó kapcsolata volt velük. Persze az elmondások szerint ő is tudott „mennydörgően és kemény lenni”, és valószínűleg ez a határozottság jót is tett a cég működésének. A sötét időszak után, 1946-tól lendületesen indult újra a termelés – akkor mindössze negyven alkalmazottal. A növekedés, a nemzetközi terjeszkedés és a sikeres új fejlesztések alakították a következő évtizedeket. Ackermann úr 1955-ben, mindössze 63 évesen halt meg – elengedte ugyan a vállalat kormányát, de az még mindig halad a megkezdett útján. A régi, még terjedelmes és nehéz szerszámok használatához erős kéz kellett a felhasználó részéről, és ez nem csak a nagyobb tömegük miatt volt: ugyanis semmiféle elektronikus indítóáram-korlátozással nem rendelkeztek. A mai modern gépek már számos eszközt alkalmaznak a fellépő erők kompenzálására és az ergonómia, valamint a munkavédelem terén is sok előrelépés történt. Végeredményben korunk gépei kézre állóbbak, könnyebbek és biztonságosabbak, így hatékonyabbak is, és ennek oka pedig az evolúciószerű, folyamatos fejlesztésben rejlik, melyben a FLEX mindig is élen járt. A württembergi gyártó székhelye 1984 óta már Steinheim an der Murrban van, számos területen alkalmazza az évtizedek alatt megszerzett gyártási és tervezési tapasztalatait: például a FLEX világelső az ipari polírozók fejlesztésében és gyártásában. Az építőipar területén előforduló csiszolási feladatok elvégzésére is tálunk kiforrott eszközöket a kínálatban, hiszen a falcsiszoló gépet is ők találták fel. A faiparban tevékenykedők számára talán kevéssé ismert, hogy az 1950-es évek óta folyamatosan fejlesztik a FLEX vizes rendszerű kővágó, -csiszoló és -polírozó gépeit, melyekkel már milliók dolgoztak és dolgoznak ebben az iparágban világszerte. 1996-ban döntött úgy a vállalat vezetősége, hogy az alapítók nevéről, azaz az Ackermann és Schmittről átnevezik FLEX-Elektrowerkzeuge GmbH-ra a céget. Immár a vállalat nevében rögzítették így a márkanevet. De gépeiket ekkor már nemcsak a jól csengő névről, hanem a jellegzetes, piros színű műanyag szerszámtestjeiről is könnyen fel lehetett felismerni. A különböző célgépeken túl, mára korszerű méréstechnikai eszközökkel és egyéb kéziszerszámok sorával fedik le a szakmunkák széles skálájának igényeit.

A cég csak az első két évben működött Bad Cannstattban, a Hallstraße 67. szám alatt – ugyanis hamar kinőtték a helyet. Az épületet emléktábla jelöli, a fényképen az egyik alapító: Ackermann úr lánya, Dorothee Seibert látható középen. (R. Stahlberg)

A hangsúly persze továbbra is a speciális csiszológépeken van. A cég különösen büszke a 2014-ben teljesen új fejlesztésű GE 5/GE 5 R-re, mely egy hosszú nyakú csiszoló, úgynevezett „zsiráf”. A ma egyre elterjedtebb szárazépítési technológiában könnyíti meg ez a gép a kiváló minőségű felületek létrehozását. Aki tartott már a kezében ilyen eszközt, az biztosan tudja, hatalmas jelentősége van az ergonómiának és a súlyelosztásnak. Érdekesség, hogy a siker érdekében aktívan bevontak kőművesmestereket is a termék kifejlesztésébe. A termék sikere pedig egyben a FLEX egy újabb gazdasági sikere is lett. Azt viszont el kell mondani, hogy a FLEX ma már nem önálló vállalat. Az ezredforduló elején kialakult gazdasági helyzet számos tradicionális európai társaságot tépázott meg, sok esetben ezekből csak egy név vagy egy-egy speciális területet ellátó részleg maradt fenn. Ilyen történetet ennek az újságnak a lapjain is olvashattak tőlünk, például az Elu esetében. De a FLEX sorsa végül jól és szerencsésen alakult. Ugyan nyolc éven át több különböző pénzügyi befektető váltotta egymást tulajdonosként, de 2013- ban új fejezet nyílt, amikor stratégiai befektetőt találtak a kínai Chervonban. Ez a vállalat a világ tíz legnagyobb elektromos szerszám gyártója közé tartozik – korábban, mint beszállító, már aktív kapcsolatban volt a FLEXszel. „Nem ellenséges hatalomátvétel volt. Ellenkezőleg!” – nyilatkozta Andreas Ditsche, aki a vállalat ügyvezető igazgatója volt a fúziókor. A kínai anyavállalat célja a FLEX márka fenntartása és erősítése volt azért, hogy végre megvethesse a lábát a minőségi, professzionális eszközök piacán is. Ezen túl a Chervon nagyban megkönnyíti a hozzáférést a fejlődő ázsiai piacokra is, valamint újabb piacok megnyeréséhez is jó partner világszerte. Nem mellesleg olyan, ma létfontosságú területek hátterében is egy erős szereplő, mint a szerszámakkumulátorok gyártása és fejlesztése – ez egyébként egy kisebb, önálló vállalatnak nem is lenne elérhető. Így lehettek úttörők a lítiumtechnológia bevezetésében és például a folyamatosan hűtött (EEP COOL™) technológiát használó áramforrások terén is. A nagy testvérrel a háta mögött a FLEX-nek még könnyebb saját erejét kihasználni, és arra koncentrálni, amiben mindig is a legjobb volt, ez pedig a termékfejlesztés. Kezelhető számú döntéshozóval, innovatív, úgynevezett „nagyon lapos hierarchiával”, és ezáltal rendkívül gyors és hatékony belső kommunikációval rendelkezve, rugalmasan képesek reagálni a változékony piaci követelményekre. A képzett, motivált és proaktív munkatársak szellemi tőkéje a FLEX nagy erőssége, ebből merítve tudnak újabb és újabb sikeres eszközöket a mesterek kezébe adni. Csúcsminőség, hosszú élettartam, teljesítmény, funkcionalitás, kezelhetőség, biztonság és innovatív fejlesztés – ezek a fogalmak, melyek mentén a szerszámok készülnek. A gépeik lelkét adó motorokat mindmáig Németországban gyártják, és jó tudni, hogy a FLEX kiemelt figyelmet fordít a klímasemlegességre is: a tevékenységük során felhasznált energia 100%-át ugyanis zöldenergiából (szél-, nap-, víz-, geotermikus energia és biomaszsza) fedezik. A FLEX márka idén lett 100 éves, én a magam részéről még legalább ennyi, innovációval telt évet kívánok nekik, és magunknak is.

Az ős Flex gépekből sajnos csak kevés túlélő maradt, hiszen a gyártásba közbeszólt a második világháború és az ezzel járó pusztulás, de a DL 9 típusból még ma is találni akár azonnal hadra fogható darabokat is, elég a német apróhirdetési oldalakat felütni! Ez a tény a minőségükről mindent elmond, meg arról is, hogy milyen hihetetlenül strapabíróak a régi öntvényelemekre épülő gépek és szerszámok a mai műanyag társaikhoz képest. Abba most jóindulatúan ne menjünk bele, hogy a mai eszközök mennyivel könnyebbek, komfortosabban használhatóak és hatékonyabbak…ez most a nosztalgia helye. (ebay.de)

A Flex vizes rendszerű kőmegmunkáló gépei legendásak, az ’50-es évek óta fejlesztik a technológiát. (gkt-tuskanac.hr)

Akku vagy kábel? Az ön döntése! Minden akkus gép kefe nélküli motorral és a legkorszerűbb áramforrással van ellátva, a hálózatról üzemelő „flexek” pedig 900–2600 watt között választható teljesítménnyel érhetőek el, így bárki megtalálja a megfelelőt. (flex-tools.com)

Források:
24.hu/elet-stilus/2006/05/05/stuttgart_lo_bor_auto/
bauhandwerk.de, Von der Flex zur Giraffe (Thomas Schwarzmann)
baustoff-partner.de, Eine Marke, die Unter die Haut geht (Peter Lang)
flex-tools.com/en/company/history
lincolninternational.com/transactions/flexgroup-has-been-sold-to-chervon-group/
stuttgarter-zeitung.de, Das Flexen hat seinen Ursprung in Cannstatt (Rebecca Stahlberg)
wikipedia.org/wiki/Flex-Elektrowerkzeuge

Kapcsolódó dokumentum:

Tetszett a cikk?