„Arra törekszem, hogy azt adjam vissza munkáimban, amit a fa üzen számomra”

Nemes Ferenc idén töltötte be a 80. életévét, jelenleg is alkot, kiállít, pályázatokon vesz részt, így szolgálja a magyar népművészet, népi iparművészet hagyományainak fennmaradását, tovább fejlesztését. Születésnapja alkalmából életmű kiállítást rendeztek tiszteletére a ráckevei Keve Galériában. Szigetújfalui otthonában magángalériát alakított ki, ahol meglátogattam. A galéria megtekintése után autóval körbevitt a szigeten és megmutatta közterületen lévő munkáit is.

Már gyermekkorában felfigyeltek rajztehetségére. A budapesti Dési Huber István Képzőművészeti szakkörben fejlesztette tudását. A középiskolai évek után repülőgép műszerész szakmát tanult. A tanulás és a sport mellett sem feledkezett meg a rajzolásról. Megismerkedett a fafaragás fortélyaival, minden darab fát, ami a kezébe került megmunkált a maga tudása szerint. Minden szabadidejét múzeumokban töltötte, ahol a tárgyalkotásokat tanulmányozta, ezen kívül szakmai és művészeti könyvekből képezte magát. Kiállításon „amatőr faragóként” először a Pestvidéki Gépgyárban - ahol repülőgép műszerészként dolgozott - mutatkozott be.

1980-ban egy faragó fesztiválon (MOM) vett részt alkotásaival, ahol nagy sikert aratott, vásárlói között volt Gobbi Hilda Kossuth díjas színművész is. Ezt követően hívták meg a Tokaji Művésztelepre, de az Ugodi Tárgyalkotó Műhelyben is alkotott nyolc éven keresztül. Ezekben a táborokban készült munkái a Tokaj környéki falvakban, Veszprémben, Pápán, Ugodon, Huszárokelőpusztán, a Somló hegyen, stb. láthatók.

Etyeken gyerekeknek vezetett faragótábort. A tanítás már ebben az időben szeretett hivatásként jelentkezett. Hogy fejlessze ebbéli képességét 1982-ben Székesfehérváron bekapcsolódott egy fafaragó szakkörvezető képzésbe, ahol olyan mesterektől tanulta a faragás művészetét, mint Cs.Kiss Ernő, Salló István, Szondi Sándor, Csepeli István. A képzés fafaragó szakkör vezetésére jogosító bizonyítványt adott.

A tanfolyamon tanultak, a gyakorlat, a mestermunkák készítése során döntötte el, hogy eredeti szakmáját felhagyva a faragás lesz a hivatása, alkotó tevékenysége. Ezt 1994-ben sikerült megvalósítania.

Több mint húsz évig vett részt az akkreditált Waldorf pedagógiai képzés művészeti oktatásában, ahol az óvónőket nemcsak a gyerekeknek szánt faragott játékok, eszközök elkészítésére, hanem a magyarországi díszítő művészet alkalmazására is tanította. A képzés keretében a feladat a petétől a kisgyermek megszületéséig az emberré válás fokozatainak megfaragása volt. A képen Nemes Ferenc, akácfából készült Embriója látható.    

A Waldorf képzés kereteiben készült játékok. A csiga, a lovaskocsi és a malom díjazott pályamunkák

Hét éven keresztül (2001-2008) tanított a Kiskunlacházi Alapfokú Művészeti Iskolában, jelenleg is vezet nyári faragótábort gyerekeknek és felnőtteknek Kiskunlacházán, Sárbogárdon. A kitartó munka meghozta gyümölcsét. Az 1992.évi id.Kapoli Antal faragópályázaton elért 3.helyezése, valamint a folyamatosan zsűriztetett alkotásainak minősége alapozta meg az 1993-ban elnyert Népi Iparművész címet. A következő években jelentős pályázati sikereket ért el, továbbá egymást érték az önálló és csoportos kiállításai Magyarországon és külföldön egyaránt. 2002-ben egy sikeres pályázat alapján részt vett Németországban, Wülmersenben az Euarca 2002 elnevezésű, hathetes nemzetközi alkotótáborban. Szabadtéri sakk-készlete a mai napig szolgálja a wülmerseni lakók szórakozását.

A Magyar Kézművességért Alapítvány jelölése alapján, és egy japán szobrászcsoport felkérésére 2004-ben Kumamotoban, 2008-ban Fukuokában négy magyar művésztársával 2-2 hetet töltött. Munkáival, a magyar népmeséket megelevenítő botfaragásokkal, pipákkal és egyéb népi iparművészeti tárgyakkal mutatta be a gazdag magyar motívumvilágot.

Pipák dohánytartóval, Botfaragások

Ugyanilyen céllal volt alkalma kiállítani 2000-ben Indiában Új-Delhiben, a németországi Caldenben és Germeringben (1997, 2000, 2002), az ausztriai Oberwartban (1989) és a franciaországi  St.Gaudens-ben 2008-ban.

Botfaragások, Égi jel és Hommage a Kapoli

„Égi jel” alkotása Patay László Munkácsy díjas ráckevei festő emlékére készült mű. Képzőművészeti Főiskolai tanárként, onnan kikerülve, nem lévén munkája, égi jelként fogta fel, hogy megbízták a békéscsabai jaminai templom secco festésével. A templom alakja is látható a szobor bal ágán. A mű kb. 90 cm magas. A "Hommage á Kapoli" (akác, 1.2 m magas). Kapoli Antal pásztorfaragó volt, Kossuth díjas lett. Három évenként rendezik meg a nevét viselő pályázatot, mely a faragók legrangosabb megmérettetése.

Munkáit megtaláljuk szerte az országban: Faragott szobrai díszítik az ugodi Polgármesteri Hivatal házasságkötő termét és a főteret, a veszprémi Polgármesteri Hivatal udvarát, a Veszprémi Petőfi Színház előtti teret is az általa készített kopjafa ékesíti. Jókairól faragott mellszobrát és két Eszterházy címerét a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár őrzi. A ráckevei Képtárban látható fa-kő kombinációval készült női alakot ábrázoló alkotása. Békéscsaba, Solymár, Veszprém Waldorf óvodáiban, valamint Budapesten Zuglóban a Mályva óvodában, továbbá Ráckeve öt óvodájában szobai és kültéri játékai szolgálják a gyermekek testi, lelki fejlődését.

Szent Miklós dombormű, Életfa Szigetbecse és Szent Lénárd

Szent Miklós domború-faragásos szobra a Csepel szigeten, a szerb nemzetiségi Lórévben áll. Szent Miklós a falu védőszentje. A másik érdekesség az „életfa”, amelyet 2007-ben avattak fel Szigetbecsén. A hét ág az életfa jellegzetessége, melyet különböző rozetta faragások díszítenek. A harmadik évezredben Becsén világra jött gyermekek nevét és születési dátumát egy-egy tűzzománc emblémára vésik és ezeket helyezik fel az életfára. Szigetújfaluban a település Fő utcájára és templomába a falu védőszentjének, Szent Lénárdnak a szobrát készítette el.

Csomoros nyárból készült sakkasztal és a hozzá tartozó ülések. Esztergált faragott sakkfigurákkal, fekete dió és juharfából.

Lakóhelyén, Szigetújfaluban, ahol 1994 óta él, az iskola parkjába Petőfi emlékművet készített tardosi kemény mészkőből, az iskola auláját is az ő alkotása – Móra fal – díszíti. Házának tetőterében egy kis galériát rendezett be, ahol a kisebb szobrok láthatók, mint a sváb mátkapár, ahol a menyecske blúza és fejdísze, valamint a vőlegény öltözete egy 1917-es viseletet jelenít meg. A tékozló fiúhoz a bibliai történet szolgáltatta a mintát. Különlegesség még Ikarosz bukása című alkotása és az önálló kiállítások "üdvözlő" szobra Isten hozott címmel.

Sváb mátkapár, Tékozló fiú, Ikarosz bukása és Isten hozott üdvözlő szobor

Martonyi új templomába szobrokat, kegytárgyakat faragott. Otthonában látható a 125 cm magas Mária a gyermekkel, dombormű piros juhar és szilvafából.  50. születésnapra készült a "könyv" és tartója diófából, bibliai idézettel.

Mária a gyermekkel, falikép dombormű és az 50. születésnapra készült "könyv”

Kőből faragott alkotásaiból is bemutatok párat: Molnár István márványból készült portréja, aki 1936-ban Berlinben az olimpiai bajnok vízilabda csapat tagja volt. A kör alján az olimpiai érem két oldala és egy vízilabdázó alak szerepel. Bartók Béla és zongora fehér márványból és fekete spanyol bazaltból a zeneszerző-zongoraművész emlékére készült alkotás

Molnár István olimpiai bajnok és Bartók Béla portréja

„Nem követek egyetlen stílust sem. A magam útját járom. A rangos képzőművészet és a népi iparművészet közt van egy keskeny senki földje. Ezen bolyongok, valahogy úgy, mint amikor a falu mögött kezdődő ártéri erdőben csavargok. s keresem azokat a fákat, amelyeknek számomra mondanivalójuk van. Arra törekszem, hogy azt adjam vissza munkáimban, amit a fa üzen számomra. Azt vallom, hogy ebben a rohanó világban a legfontosabb, hogy minden körülmények között emberek maradjunk, és tudjunk a másik szemébe nézni. Ez nekem sikerült. Ezt legalább olyan fontosnak tartom, mint amit faragó, népi iparművészként elértem.” Ezekkel a gondolatokkal fejezte be műveinek bemutatását.

Fotók: Nemes Ferenc gyűjteményéből és Gerencsér Kinga fotói.

Tetszett a cikk?