Felújítás vagy csere?


Nem kérdés, hogy az épületek egyik leginkább kritikus szerkezeti részeit a nyílászárók jelentik. Szerkezetük igen összetett, miközben erősen ki vannak téve az időjárás által támasztott igénybevételeknek, s még állandó és dinamikus terhelések is sújtják azokat. A faanyagra jellemző zsugorodás és dagadás során repedések és vetemedések gyengítik szerkezetüket és a fakötéseket, a felületüket pedig az eső és a napjainkban egyre erősebb UV-sugárzás is rombolja. Nem csoda, hogy az utcákat járva rengeteg épületen fedezhetjük fel ezen problémák nem kívánatos hatását.

Balsorsú történelmünk ellenére a hazai épületállományunknak szerencsére jelentős részét képezik a történeti épületek. A kategórián belül az 1850-től az első világháborúig tartó korszakban épült, historizáló építmények képezik a legszélesebb szeletet. A korszaknak igen karakteres összetevőjét, fontos építészeti stílus eszközét jelentik az ablakok és ajtók, valamint a jellegzetes kapuzatok. Azonban ezek a történelmi épületszerkezetek gyakran esnek áldozatául egy esetleges „felújításnak”, ennek az egyik jellemző oka az, hogy a megrendelő és esetlenként a kivitelező számára nem állnak rendelkezésre a megfelelő megoldáshoz vezető információk. A feladat összetett: ötvözni kell a korszerű követelményeknek, hőtechnikai elvárásoknak való megfelelést, az esztétikai szempontokat és közben menteni kell azt, ami valóban megmentésre érdemes!



A teljes cikk az előfizetőinknek érhető el.
Ha Ön már rendelkezik előfizetéssel a megtekintéshez kérjük, jelentkezzen be.
Szeretne előfizetni? Itt megteheti.