Jogtudóst az ablakgyártó mellé!

Esetünkben a fogyasztóvédelem és az építési hatóság jöhet szóba.
Persze az világos, hogy az állam és az EU szabályozni akarja, hogy egy építési termékről a vevő hitelt érdemlően megtudhassa, milyen tulajdonságokkal bír. De a létrejött rendszer, a köznyelven „ablakminősítést” takaró folyamat, annak jogi háttere, rettentően bonyolult. Ebbe most ne is másszunk bele.
De mi van itt jó hír?
Nos, a május 26-án az ÉMI-ben e témában megtartott konferencián Maga Ágota, az ÉMI vizsgamérnöke előadásából kiderült, hogy az ablakok és ajtók CE-jellel való forgalombahozatalánál több lehetséges módszer is létezik. (Csak zárójelben, ennek alapja a 89/106/EGK Építési Termék Irányelv és az ezt magyarázó M. irányadó irat, amely 2005. áprilisi keltezésű.)
Akkor nézzük, hogy milyen módszerek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy CE-jellel (jövő februártól csak így) építési célú terméket jogszerűen lehessen ellátni, gyártani, forgalmazni.

1. A gyártó végezteti el a vizsgálatokat

Ezt a módszert alkalmazta és ismerte ez idáig a szakma túlnyomórészt.
A gyártó megbízza az Európai Bizottság által kijelölt vizsgálólaboratóriumot, esetünkben az ÉMI Kht.-t. - hogy vizsgálja be a nyílászárószerkezetet, és készítse el az Első Típusvizsgálati Jegyzőkönyvet (ETVJ).
Emellett a gyártó létrehozza az üzem gyártás-ellenőrzési rendszert (ÜGYE) és azt működteti.
Az ETVJ és az ÜGYE birtokában felnyalja a termékre a CE-jelet és kiállítja a Megfelelőségi Nyilatkozatot.

2. A rendszergazda, a szerszámgyártó végezteti el a vizsgálatokat

A műanyagosoknál működő rendszer, de úgy tűnik, egy-egy szerszámgyártó szerszámjával készülő profilra is alkalmazható. A rendszergazda ad megbízást a vizsgálatokra, a rendszergazda biztosítja a termék némely/valamennyi alkotóelemét, a rendszergazda adja a gyártási utasításokat.
A gyártó nem kap ugyan nevére szóló ETVJ-t, de gyárthat, a felelősség a rendszergazdáé.
 

3. Más gyártó eredményeit használja a gyártó

Ha egy gyártó egy ablakrendszert bevizsgáltat és megvannak a mérési eredményei, az eredményeket, egyúttal az Első Típusvizsgálati Jegyzőkönyv használati jogát közös megállapodással átadhatja egy másik gyártónak.
Persze itt feltétel, hogy a 2 gyártó azonos terméket, azonos módon, azonos körülmények között gyártson.
Másrészről logikus is ez a módszer. Minek többször is kifizetni a költséges méréseket, ha ugyanarról a termékről van szó. A folyamat nem teljesen automatikus, kell hozzá a nyilatkozat és a kijelölt vizsgálólabor is, de a gyártó a nevére kiállított Első Típusvizsgálati Jegyzőkönyvet fog kapni, ami teljes szabadságot biztosít.
 

4. Rendszergazda méret, de saját jegyzőkönyve lesz a gyártónak

Ez talán a legizgalmasabb módszer, a 2. módszer hátrányait küszöböli ki teljesen.Tegyük fel, hogy egy szerszámgyártó a szerszámmal gyártott ablakot bevizsgáltatja, megkapja a egyzőkönyvet. A felhasználó (asztalos) amikor megveszi a szerszámot, egyből aláír egy megállapodást, hogy a zerszámgyártótól az Első Típusvizsgálati Jegyzőkönyvet és az eredményeket átveszi. A rendszergazda a laboratórium (ÉMI) felé is nyilatkozik, hogy az ETVJ-t felhasználhatják.
A laboratórium termékazonosító, termékellenőrző vizsgálatokat végez csupán, de - és ez a lényeg - a gyártó a nevére kiállított Első Típusvizsgálati Jegyzőkönyvet fog kapni.

A gyártónak pedig nincs más dolga, csak létrehozni az üzemi gyártásellenőrzést és már gyárthat / forgalmazhat is legálisan CE-jellel felszerelkezve.

Hőbör Tamás

Tetszett a cikk?