Ablakcsere vagy felújítás?

Kiáltvány a történeti ablakok megtartásáért

A RÉGI ABLAKOK DICSÉRETE
Az ablakok, arányrendszerükkel, formai és technikai megoldásukkal képesek önmagukban megjeleníteni az épület stílusát és az építés korát. Kitüntetett szerepet töltenek be nemcsak az egyes házak, hanem az utca- és városkép jellegének meghatározásában is.
A magas színvonalú műhelyekben gyártott és több száz éves folyamatos tökéletesítés során kikísérletezett, hagyományos ablakszerkezetek jelentős értéket képviselnek.
• Mivel kiváló anyagból készültek, élettartamuk folyamatos karbantartással hosszú időre biztosítható.
• Esztétikusak, eleganciát és köny-nyedséget kölcsönöznek az épületek megjelenésének, mert vékony, karcsú szelvényeik nagyobb üvegfelületet eredményeznek, mint az ugyanakkora nyílásba beépíthető mai szerkezetek.
• Praktikusak, mert a kétrétegű, gyakran redőnyszekrénnyel vagy spalettával, zsaluval kombinált komplex szerkezetű ablakok nemcsak a hideg ellen nyújtanak védelmet, hanem megfelelő hő-, fény- és zajszigetelést is lehetővé tesznek.

A JELENLEGI HELYZET
Napjaink legnagyobb kihívása a környezetszennyezés, az energiakészletek kimerülése és a klímaváltozás. E problémákra rossz és jó válaszok egyaránt adhatók. Az ablakokra vonatkoztatva rossz és elhamarkodott válasz az - amit többnyire a rosszul kiírt pályázati lehetőségek, az információhiány és a félrevezető reklámkampányok okoznak -, hogy az ablakokat indokolatlanul újra cserélik.

A jó válaszok egyike a hagyományos ablakszerkezetek megtartása, mert
• a fenntarthatóság szempontjából alapvető fontosságú, hogy minden meglévő erőforrást maximálisan hasznosítsunk,
• biztosíthatjuk ezáltal a megszokott, harmonikus utca- és városkép, épített örökségünk karakterének fennmaradását is,
• kutatási eredmények bizonyítják, hogy a hagyományos ablakok tulajdonságai viszonylag egyszerű módszerekkel javíthatók; hőtechnikai, hanggátlási és tömítési szempontból az új szerkezetekkel közel egyenértékűvé alakíthatók,
• a régi ablakoknál nem alakul ki a tökéletes légzárás okozta penészedés és nincs akkora veszélye az oxigénhiánynak, mint egyes új szerkezeteknél,
• környezetünket megóvjuk a fölösleges hulladék keletkezésétől,
• energiát takarítunk meg azzal, hogy kevesebb új gyártmányt használunk,
• az eredeti szerkezetek megtartásával növeljük az ingatlanok piaci értékét.

Amennyiben szükséges, jó válasz lehet a régi épületek ablakainak újragyártása is, ha
• kellő szakértelemmel történik a tervezés, a gyártás és a beépítés,
• az új szerkezet az eredetihez hű formaképzéssel, anyag- és színhasználattal készül,
• a szükséges technikai mutatóknak való megfeleltetés nem okoz esztétikai értékcsökkenést.

A MEGOLDÁS
Ahhoz, hogy elősegítsük az országunkban még nagy számban megtalálható hagyományos, történeti ablakok megtartását, széles körű összefogásra van szükség.
Vállaljuk, hogy e cél elérése érdekében az alábbi feladatok elvégzésében együttműködünk:
• építésügyi szabályozások összehangolása,
• az örökségvédelmi, a környezettudatos és energiatakarékos szemlélet erősítése már az oktatás szintjén,
• szemléletformálás az építészeti szakmagyakorlás (elsősorban a tervezés, kivitelezés) területén,
• kutatások támogatása,
• olyan technológiák, anyagok, gyártmányok fejlesztése, amelyek elősegítik az ablakok megtarthatóságát és a mai előírásoknak való megfelelését,
• az ingatlankezelők és -fenntartók tudatosítása,
• olyan pályázatok kiírásának elősegítése, amelyek az ablakcserék helyett az ablakok megtartását, feljavítását ösztönzik,
• a meglévő jó szakembergárda (restaurátorok, asztalosok, fémművesek, gyártók és forgalmazók stb.), valamint a megvalósult jó példák népszerűsítése,
• széles körű tájékoztatás a nem szakmai körök (a lehetséges megbízók) számára, többek között a média erejének igénybevételével,
• a szakképzés átalakításának támogatása (szemléletformálás, technológia, technika, anyagismeret stb. szélesítése) a hagyományos szerkezetek megtartása érdekében.
Első lépésként, a hagyományos ablakok megtartásával kapcsolatos információk népszerűsítése érdekében bejegyzésre került a www.ablakprofilok.hu honlap.

Jelen kiáltvány a Budapesten megrendezett „ABLAKOK - nemzetközi szimpózium a hagyományos, történeti ablakok megőrzéséért" című szakmai program záródokumentumaként, a nemzetközi és a hazai tapasztalatok alapján készült.
Az örökségi értékek átfogó védelmét e kiáltvány nem vállalja föl, de bátorítja hasonló szellemű összefogások és felhívások kezdeményezését.

Budapest, 2008. november 17.

Dr. Mezős Tamás elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
Fegyverneky Sándor országos főépítész, a Nemzeti Építészeti Tanács elnöke
A Nemzeti Építészeti Tanács (NÉT) tagszervezetei:
Magyar Építész Kamara (MÉK)
Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ)
Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT)
Országos Főépítészi Kollégium (OFK)
Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ),
valamint Magyar Építész Kamara Műemlékvédelmi Tagozat
Budapesti Építész Kamara
ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság
ECOVAST Falvak és Kisvárosok Magyarországi Műhelye Egyesület
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Magyar Építészeti Múzeum Város- és Faluvédők Szövetsége
Budapesti Városvédő Egyesület
Budapest Világörökségéért Alapítvány
Porta Speciosa Egyesület
Ybl Egyesület Építészfórum

Hogyan őrizhető meg a homlokzatok korhű megjelenése

Az épületek felújítása során az ablakcsere vagy -felújítás a tulajdonosok által gyakran ízléstelenül, a homlokzati megjelenést lényegesen megváltoztatva kerül kivitelezésre. Ezt a tevékenységet szabályozandó, ki kell jelölni azokat az irányokat, amelyeket a tulajdonosok, a helyi építési hatóságok és az ablakgyártók követni kötelesek. Az egységes irányelv kialakítása és alkalmazása lehet garancia arra, hogy a meglévő épületállomány a felújítás során meg tudja őrizni korhű homlokzati képét, ugyanakkor épületfizikailag a jelenkor követelményeit is kielégíti.
A MATA javaslata alapján a felújítások során 4 kategóriába sorolva kellene értelmezni az egyes homlokzatokat:

1. Műemlékek, műemlék jellegű épületek (pl. fertődi Esterházy-kastély)
• az eredeti ablakszerkezet helyreállítandó, az épületfizikai tulajdonságok feljavításával
• amennyiben az eredeti ablak nem felújítható, akkor az eredetivel megegyező kivitel gyártandó újra, az épületfizikai tulajdonságok feljavításával.

2. Városképi jellegű kiemelt homlokzatok (nem műemlékek)
• korszerű egyrétegű új ablakkal történő csere lehetséges
• épületfizikai előírások maradéktalan betartása szükséges
• egységes homlokzati megjelenés szükséges
• a korszerű szerkezet kínálta műemlék jellegű osztók, rátétek, takarók, színek, alkatrészméretek alkalmazásával a korábbi megjelenéshez igazodó homlokzati megjelenés előállítása kívánatos.

3. Nem városképi jelentőségű épületek(pl. panel, többlakásos társasház)
• korszerű egyrétegű új ablakkal történő csere szükséges
• épületfizikai előírások maradéktalan betartása szükséges
• egységes homlokzati megjelenés feltétel

4. Megkötés nélküli homlokzatok (pl. családi házak, újkori épületek, modern, különösebb stílusjegyek nélküli homlokzatok)
• épületfizikai előírások maradéktalan betartása szükséges.

A történelmi belvárosok műemléki környezeteiben támogatható az elképzelés, hogy a meglévő ablakokat, amennyiben azok felújíthatók, mentsük meg. Ekkor sem engedhető meg azonban, hogy azok épületfizikai tulajdonságai (hőszigetelés, légzárás, vízzárás, hanggátlás, szélállóság) gyengék maradjanak. Itt lehet a legtöbb probléma a felújítás során. A régi ablakok keretszerkezete sokszor sérült, korhadt, elöregedett, vetemedett, nem felújítható. Igy a nagyszerű, sokszor a barkácsolás kategóriájába tartozó felújítási megoldások nem biztosítják az elvárható épületfizikai tulajdonságokat, így hosszú távon konzerválódnak a gyenge tulajdonságok. Marad a csere. Úgy gondoljuk, hogy 2009-ben senki nem akar pl. hőszigetelésben, légzárásban, hanggátlásban gyenge szerkezetet látni lakásában, irodájában. Aki mégis, annak azt javasolom, hogy fizesse is a fűtési számlát. A magyar épületek jelentős részének hővesztesége (transzmissziós és filtrációs) többszöröse az európai átlagnak, bizonyára van itt mit fejlődni. Az ablakgyártó szakma nincs meggyőződve arról, hogy a régi ablakok felújítása minden esetben működő, tartós, épületfizikailag is kifogástalan szerkezetet eredményez. A sok bizonytalan eredményű, barkácsolásnak minősíthető felújítással (festés, légzáró tömítés, hőszigetelő üveg utólagos beépítése) tartósan konzerválódik az a helyzet, ahol az ingatlanok alacsony energiafelhasználása, és az ablakok elvárható komfortos működése nem teljesül, marad a pazarló energiafelhasználás és a működési hibák sora.
A penészesedést a korszerű ablakok számlájára írni súlyos félremagyarázás. Az ablakcserét követő penészesedési problémák a helytelen használat, nevezetesen a nem kielégítő szellőztetés, és a meglévő épületszerkezeti hibák, hőhidak következménye. Ezen a falazatok, födémek hőszigetelésével, megfelelő szellőztetéssel és lakáshasználattal kell segíteni. A szellőztetés történhet az ablakon keresztül, de gépi szellőztetéssel is, pl. hővisszanyeréssel. A lényeg azonban mindig a szabályozhatósá-gon van. Az ablakok légzárásának szándékos lerontása ellenőrizetlen légcserét, egyúttal jelentős hőveszteséget jelent. A megoldás tehát egyértelműen a jó légzáró ablak, és kiegészítő, szabályozható szellőzés. A probléma egyidős a korszerű ablakok piaci bevezetésével, a '80-as évek elejétől ismert, a szakma számára megoldása egyértelmű, és sajnálatos, hogy ez még sokak számára nem ismert.

Az iparosított technológiával készült épületek ablakcseréinek állami támogatása (köznapi nevén a panelprogram részeként) egy régóta működő, sikeres, jelentős energiamegtakarítást hozó program. Jelenleg éppen a „MATA" kezdeményezésére ennek kibővítése van napirenden, amelyben a hagyományos építésű házak (általánosságban a családi házak) ablakcseréinek támogatása is elkezdődik. Többféle támogatási rendszer működik egyidejűleg a hazai piacon, amelyek célja az épületek energiatakarékos felújítása, azonban ezeket a forrásokat a régi ablakok megtartására irányítani, teljességgel elhibázott lépés lenne. A támogatásoknak az épületek energiafelhasználásának a csökkentését kell céloznia. Amennyiben ez a régi ablakok felújításával, ill. megtartásával elérhető, úgy azt is lehet támogatni, de a döntő szempont a megtakarítás, függetlenül a módszertől. Ha a megtakarítás a régi ablak felújításával nem
megoldható, úgy a részleges (pl. szárnycsere, belső új szerkezet) vagy teljes csere szükséges. Azt már a helyi önkormányzatok és a műemlékvédelem joga és felelőssége eldönteni, hogy mely területek essenek műemlékvédelem alá, ahol csak korhű ablakok alkalmazhatók egy esetleges csere esetén. Ezen épületeket csak az előzetes tervek engedélyezését követően lehessen felújítani. Az engedélyezés során a szakmák közös irányelveit kell alkalmazni az ablakcseréknél, beleértve az ablakok szerkezetét, megjelenését, de épületfizikai tulajdonságait is. Hangsúlyozzuk, hogy szép számmal vannak hazai ablakgyártók, akik megfelelő korhű szerkezeteket képesek gyártani, amelyek épületfizikai tulajdonságai is kiválóak. Ezek a gyártók már számtalan referenciával és elégedett vevővel rendelkeznek, szívesen ajánljuk ezeket a konferencia résztvevőinek figyelmébe.
A műemléki homlokzatok felújítása ösz-szetett munka, mindenképpen szükséges a folyamat valamennyi résztvevőjének (a tervező, a felhasználó, az ablakgyártó és a kivitelező) szoros együttműködése.
Mindezen szempontok alapján gondos tervezés, helyszíni felmérés, szerkezetgyártás és beépítést követően a felújított homlokzat megjelenése és műszaki tulajdonságai méltóak lesznek a mai kor követelményeinek, miközben megőrizhető a homlokzat esztétikus, korhű megjelenése. Az, hogy a meglévő ablak megtartása célszerű-e, vagy a csere indokolt, nem érzelmi kérdés. Amennyiben a régi ablak állapota lehetővé teszi annak megtartását (ez a leromlott állapot miatt ritka eset), úgy természetesen célszerű azt felújítva megtartani. Hosszú távon mindenképpen eredményesebb megoldás azonban az ablakcsere, egy megjelenésében korhű, azonban épületfizikai szempontból a mai elvárásoknak megfelelő szerkezetre.

Kocsis Lajos
MATA (Magyar Ajtó Ablak Egyesület)
alelnök
 

Tetszett a cikk?