Hazai fafajok: A körtefa

A rózsafélék családjába tartozó körtéknek (Pyrus) mintegy 40 fajuk él az északi féltekén. Hazánkban két fajuk a közönséges körte (Pyrus communis) és a vastag gallyú körte (Pyrus nivalis) fordul elő. Az utóbbinak ritkább előfordulása (Ny-Dunántúl) és rosszabb törzsalakja miatt faipari jelentősége nincsen. A közönséges körtének számos változata ismert, ezekből kiemeljük az erdészeti szempontból is fontos vadkörtét (Pyrus communis var. pyraster), valamint a nemes körtét (Pyrus communis var. sativa). E két változat között a fatest jellemzőit illetően jelentős különbség nincsen.

Nőnek még fák meg erdők, tölgyek, platánok, hársak.
Nékem már ez marad meg örökre óriásnak
Ez a Vadkörtefa, a félig lombja vesztett
Jajj, nékem ez a legszebb, mégiscsak ez a legszebb!
Sipos Gy.: „Elégia egy somogyi vadkörtefához"

Kereskedelmi elnevezések
Birnenholz, Birne (német), Pear (angol), Poirier (francia), Perastro (olasz), Grusa (orosz).

Elterjedése
Egész Európában elterjedt, de megtalálható Nyugat-Ázsiában és a Kaukázusban is. Sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul (Dél-Európában felhatol 1600 m magasig). A szárazságot, meleget jól bírja, de az üde talajokat kedveli. Hazánkban az Alföldtől kezdve a hegyvidékig mindenütt gyakori. Száraz tölgyesekben elegyfafajként, cserjésekben, legelőkön erdőszéleken gyakori. Összefüggő állományokat nem alkot. A vadkörte termése kiváló vadtáplálék. Fájának kimagasló értéke miatt is tudatosabb telepítése nagyobb figyelmet érdemelne.

Az élőfa jellemzői
A körtefa magassága a 10-15 m-t, átmérője pedig a 0,5-0,7 métert is elérheti. Előfordulnak 150-200 éves példányai. A törzse általában sudarlós és az ágtiszta része 2-6 m hosszú. A körtefák nem érnek el óriás méreteket. Hazánkban a legnagyobb méretű példányok 1 m átmérőjűek és 18-20 m magasak. Talán a legvastagabb, legnagyobb egyed a Nógrád megyei Kisterenyén található: a 150 éves fa 120 cm átmérőjű és 18 m magas.
A körtefa kérge fiatalon sima, később hossz- és keresztirányban egyaránt megrepedezik. Színe sötétszürke, esetleg szürkésbarna.

A fatest morfológiai jellemzői
Makroszkópos sajátosságok: a geszt és a szijács általában nem különül el egymástól, de idősebb korban gyakran megfigyelhető a gesztrész sötétvonalú behatárolása. A fatest színe világos enyhe barnás-vörös, szürkés árnyalattal, tompa fénnyel. A körte szórt likacsú fa, így a két évgyűrű pászta határo¬zottan nem különíthető el. A szabálytalan évgyűrűk határait finom sötét vonal jelzi. A szórtan elhelyezkedő apró edények és a bélsugarak csak nagyítóval figyelhetők meg. Gyakoriak a bélfoltok és a rendkívül finom tűrepedések.
Mikroszkópos jellemzők: - A szórtan elhelyezkedő edények általában egyesével találhatók, szabályos csoportokat nem alkotnak. A fatest rendkívül finom szövete jórészt annak köszönhető, hogy átmérőjük igen kicsi 25-50 mikron. Mennyiségi részará¬nyuk 27%. Az edénypórusok esetenként vörösesbarna gesztesítő anyagokat tartalmaznak.
- A bélsugarak keskenyek (1-3 sejtsor 10-15 mikron szélesek) és 3-30 sejt (40-600 mikron) magasak. Így a sugármetszeten apró vonalak formájában felismerhetők. Mennyiségük 16-26%.
- A farostok által biztosított mechanikai alapszövet részben rost tracheidákból, részben libriform rostokból áll. Mennyiségi részarányuk 45%. Viszonylag vastagfaluak és átlagos hosszúságuk 1 mm.
- Az apotracheálisan szórt hosszparenchimák szerény mennyiségűek (8%) és gyakran tartalmaznak rombuszos kristályokat.

Összefoglalóan megállapítható, hogy a körtefa egyenletes, finom porozitása, éles és szabálytalan évgyűrűhatárai és a kellemes színárnyalata miatt rendkívül esztétikus, dekoratív megjelenésű.

Fahibák, fakárosodások, tartósság
A körtefa (vadkörte) rövid törzse általában egyenes, de sudarlós, gyakran bordás, korán elágazik, esetenként csavarodott. Az élőfák sebzésein (mechani¬kai sérülések) több farontó gombafaj is megtámadhatja. Különösen gyakori a pata alakú termőtesttel rendelkező szegett tapló (Fomes marginatus).
Gyakran figyelhető meg a vadkörtefákon a fehér fagyöngy, amelynek gyökerei a fatestet likacsossá teszik. Általában ügyelni kell a gyors feldolgozásra és a szakszerű tárolásra, mert a körtefa nem tartozik a gomba- és rovarálló fafajok közé. Érdekes megfigyelés, hogy a vadkörte valamivel tartósabb fájú, mint a nemes (kerti) körte.
jellemző fahibák: görbeség, csavart rostúság, kéregbenövés, bélfolt, sötétebb geszt (álgeszt), repedések, korhadás, rovarrágás (cincérek, fadarazsak).
A körte nem időjárásálló fa, kültéri felhasználásra nem javasolható (tartósságára adatokkal nem rendelkezünk).

Műszaki tulajdonságok

Összefoglalva a körtefa műszaki tulajdonságait megállapítható, hogy:
közepesen sűrű, nehéz, alacsony pórustérfogatú, vetemedésre, repedésre kevéssé hajlamos közepesen szilárd, rugalmas és kemény fával rendelkezik.

A körtefa erdei és kereskedelmi választékai
A fakitermelés során a körtefából
- fagyártmányfát (faragási alapanyagot),
- fűrészrönköt,
- furnérrönköt
- és tűzifát választékolnak.
Mivel különösen értékes faanyagról van szó, ezért a hossztolásnál az egyedi igényeket is figyelembe veszik. Így a pipagyártási és egyéb faragási célú fagyártmányfákat, már 0,8 m hossztól és 10 cm átmérőtől kivágják. A méretesebb henger esfákból késelési (furnéripari) rönköket készítenek. Tűzifának csak a beteg, károsodott, fahibás részeket használják. A nemzetközi fakereskedelemben a körtefa rönk, fűrészáru (gőzölt) és furnér formájában vesz részt. Az európai körtefaexport jó része Franciaországból, Hollandiából, Belgiumból, Svájcból és Ausztriából származik.

Megmunkálási sajátosságok
A körtefát legkésőbb május végéig fel kell dolgozni. Felfűrészelése után célszerű kéregben tartani a palástrepedések elkerülése céljából. Ügyelni kell a fűrészáru máglyák fedett, szakszerű tárolására és a bütük védelmére (pl.: paraffinozás).
A friss fűrészárut célszerű gőzölni. Ennek hatására egységes rózsaszínű-barnás színtónus érhető el és javul a faanyag megmunkálhatósága. A körtefa nehezen hasad, nem szívós, rugalmas, de jól hajlítható. Kézzel és géppel egyaránt jól megmunkálható. Finom egyen¬letes szövete miatt jól faragható (minden irányban), esztergályozható, gyalulható, marható.
Szárítása, ragasztása és felületkezelése is problémamentes. Sötétre pácolva az ébenfa helyettesítésére is használják.
Furnérhasítás előtt 25-30 óráig gőzölni szükséges. Általában 0,6-0,7 mm vastag színfurnért készítenek belőle.

A körtefa felhasználása
A bútorgyártás és a belsőépítészet terü¬letén tömörfa és furnér formájában használják. Az exkluzív termékek alapanyaga. Szépsége és nyugodt szerkezete miatt különösen alkalmas értékes frontfelületek kialakítására, vagy dekoratív parketták gyártására. A körte nélkülözhetetlen alapanyaga a faszobrászatnak, dísztárgykészítésnek. Nem mindenki tudja: Közép-Európában a legtöbb pipa körtefából készül (a minőségi pipák azonban az Erica arborea - vagy kereskedelmi nevén „Bruyere"-gyökérfőjéből). Készítenek a körtefából mérő- és rajzeszközöket, tanszeralkatrészt, különleges kefetesteket, háztartási eszközöket is.
A nemeskörte az embernek, a vadkörte a vadnak fontos táplálék. Tehát joggal fogalmazhatunk így: a körtefa ökológiai szempontból legértékesebb fafajaink közé tartozik

Tetszett a cikk?