A gyertyán

A gyertyánok az északi félteke fái, a nemzetségnek mintegy 45 faja ismert. A családon belül külön nemzetséget alkotnak a hasonló fatesttel rendelkező komlógyertyánok. A fahasznosítás szempontjából a legnagyobb jelentősége a közönséges gyertyánnak van. Hazánkban megtalálható még a keleti gyertyán, a nemzetközi fakereskedelemben Ázsiában a lazafürtű gyertyán, Észak-Amerikában az amerikai gyertyán. Ezek fája is teljesen azonosnak tekinthető a közönséges gyertyánéval.

A komlógyertyánok közül 3 fajnak van faipari jelentősége: Ostrya Kárpinifolia, O. japonica, O. virginiana. A komlógyertyánok fája kis eltérést mutat az igazi gyertyánokétól: sűrűbb és keményebb.

A közönséges gyertyán Nyugat- és Közép-Európában, Kis-Ázsiában és Dél-Európában is megtalálható. Hazánkban a domb- és hegyvidékeink üde erdeinek második lombkoronaszintjében él.

Az élő fa jellemzői: átlagosan 20–25 méter magas, a mellmagassági átmérő elérheti az 50–60 centimétert. A gyertyántörzsek többségét jellemzi a görbeség, a bordás, csavarodott növekedés. A kérge vékony, sima, szennyesszürke.

Szórt likacsú, a szíjácsa és a gesztje azonos színű: szürkésfehér, a levegőn sárgás árnyalatot kap. A keresztmetszeten az évgyűrűk rendkívül hullámosak. Fája erősen tömött, kevésbé porózus. Bélfoltok ritkán, de előfordulhatnak. A vastag sejtfalú gyertyán fateste viszonylag erősen zsugorodik. A húr- és a sugárirányú zsugorodási jellemző hányadosa (1.69) közepes vetemedési hajlamra utal, a csavartrostúság azonban hozzájárul ahhoz, hogy szárításkor erősen deformálódjon, vetemedjen.

Fájában kevés a járulékos anyag (pl. gyanták, zsírok), ezért kémiailag inaktív. Tiszta rostjai cellulózipari feldolgozásra különösen alkalmasak, pH-értéke: 5,2.

Az ipari felhasználást előnytelenül befolyásolja a törzsre jellemző erős bordásság és csavartrostúság. Gyakori jelenség a törzsek görbesége is. A kitermelt faanyag a tavaszi-nyári időszakban a fülledés veszélyének van kitéve, így gondoskodni kell a gyors feldolgozásáról. A rönkök kedvezőtlen alaki tulajdonsága miatt a kihozatal még a szélezetlen fűrészáru esetében is alacsony. A gyertyán fűrészárut csak lassan, óvatosan szabad szárítani, viszonylag nehezen szegezhető és csavarozható.

Szerszámélnek kiváló
A gyertyánt keménysége, kopásállósága, szívóssága, szilárdsága számos területen kiválóan alkalmassá teszi a felhasználásra. Régen szerszámnyelek, szekéralkatrészek készültek belőle. Manapság a papír- és cellulózipar hasznosítja. A bútoriparban nem jelentős a felhasználása. Stílbútorok állványszerkezete, lábazata, faragott, díszes elemei is készíthetők belőle (pácolással utánozhatók az értékesebb fafajok). Tömör gyertyánfából értékes éttermi asztallapok is készíthetők. A kopásálló mivoltából adódóan kiválóan esztergályozható, így sorozatban gyártottak belőle textilipari vetélőket, orsókat, sakkfigurákat, fatálakat, kaptafákat, fagombokat, ecsetnyeleket stb.

Korábban a gépgyártásban is felhasználták (fogaskerék, ék, hajtórúd, mángorlóhenger, keretfűrészhez csú- szóvezeték). Sokféle kéziszerszám hagyományosan gyertyánból készül (fakalapács, gyalu, csavarszorító, mérőléc, faszeg, gyalupadelem stb.). A zongoramechanika egy részét szintén ez a fafaj adja. Gyakran használják fejsze- és kalapácsnyelek készítéséhez is, e célra azonban jobban megfelel a nagyobb ütőhajlító szilárdsággaI rendelkező akác. A gyertyánt a papíriparban, mint keverék fafajt és mint viszkózcellulózt alkalmazzák. A gyertyánból értékes parketta is gyártható, de egyéb építőipari célokra nem javasolható a felhasználása. Fűtőértéke kiváló, elsőrendű tüzelő. 

Kapcsolódó dokumentum:

Tetszett a cikk?