Egyetemi hírek – 2023. október

Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat nyert a Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar oktatója

Dr. Bak Miklós, a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Karának tudományos munkatársa Erdészet tudományágban elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíját. A 156 támogatott közül dr. Bak Miklós egyedül képviselte a Soproni Egyetemet.

Az MTA hagyományos Bolyai-napján – szeptember 20-án – Freund Tamás, az Akadémia elnöke azt kívánta a nyerteseknek, hogy „bolyaisként” végzett munkájuk eredményeként új kapuk nyíljanak meg előttük a tudományos pályán.

A Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar hallgatójának munkája díszíti a soproni gimnázium dísztermét

(Forrás, fotó: sopronitema.hu)

Új domborművel gazdagodott a soproni Széchenyi István Gimnázium díszterme – Pintér Viktória, a Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar nemrég végzett formatervező művész hallgatója gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar mozaikszerű arcképét ábrázolta opálüvegből, valamint juhar-, dió- és tölgyfából készült alkotásával.

A domborművet Széchenyi István születésének 232. évfordulóján leplezték le. Egyelőre installációként látható, hamarosan pedig elnyeri végleges helyét a közösségi tér falán. A leleplezés előtt Farkas Gábor, a gimnázium igazgatója elmondta: tavaly ünnepelte az iskola a 100. évfordulóját annak, hogy felvette a gróf nevét. Ennek kapcsán a városunk önkormányzatával, valamint a Széchenyi Alma Mater Sopron Alapítvánnyal közösen pályázatot hirdettek a Soproni Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézete hallgatóinak, amelyben az iskola és Széchenyi szellemiségét bemutató műtárgyat vártak. Összesen hat végzős hallgató pályázott, a 750 ezer forintos ösztöndíjat végül Pintér Viktória ötlete nyerte el.

A mozaikszerű alkotás háromféle fából készült: a juhar az életerőt, a tölgy a rendületlen kitartást és az ősök tiszteletét, a dió a jövő generációiba való befektetést szimbolizálja. A fiatal alkotó beszédéből kiderült: a geometrikus formaterv Széchenyi rendszerben való gondolkozását ábrázolja, az anyagok kiválasztásában pedig a terem tulajdonságai, fa tartóelemei vezették.

A domborművet Farkas Gábor és Abdai Zsolt önkormányzati képviselő leplezte le. A rendezvényen részt vett Szemző Gábor, a Soproni Széchenyi István Gimnázium Öregdiák Társaságának elnöke, valamint dr. Nagy Máté, a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar Alkalmazott Művészeti Intézetének egyetemi docense.

Amit egy baleknak tudnia kell! - Különleges könyvbemutatót tartottak a Soproni Egyetemen

Egyedülálló kötet jelent meg a Soproni Egyetem két oktatójának tollából, amely átfogó képet ad a Soproni Egyetem diákhagyományairól. Bartha Dénes és Bende Attila vállalta fel azt a hatalmas munkát, hogy könyvbe rendezze mindazt, amit az egykori Selmecbányai Akadémia ma is élő, évszázados örökségről mindenkinek tudnia kell.

A selmeci hagyomány kötelez. Olyan íratlan szabályrendszer, amely lehet, hogy a kívülállónak szigorúnak, régiesnek tűnik, mégis lefekteti azokat az alapokat, melyre a hallgatók évszázadok múltán is támaszkodhatnak. Nemcsak a Soproni Egyetemen, de Miskolcon, Dunaújvárosban és Székesfehérváron is él Selmecbánya öröksége. Így a frissen megjelent kötet nemcsak a soproni Alma Mater, hanem a testvéregyetemek számára is hatalmas jelentőséggel bír.

Elég egyszer belelapozni a könyvbe, Selmecbánya megelevenedik a lapokon, szinte ott vagyunk az utcákon, a régi fotókról ránk mosolygó egykori hallgatók között. Szól a soproni épületekről, az egyenruha történetéről, s azokról a hagyományelemekről, amelyek már a főiskola Sopronba költözése után épültek be a mindennapokba. A gazdagon illusztrált kötet eddig még meg nem jelent fotókon mutatja be a múltat. Történeteket elevenít fel, épületek és utcák között kalauzol, mesél az egykori hősökről, tanárokról és persze a diákságról egykor és ma.

Többféle füzet jelent meg az évtizedek alatt a balekság tudnivalóiról, ezeket mind feldolgozták a szerzők. Emellett magyar és szlovák, közgyűjteményekben és magánembereknél hozzáférhető archív anyagokat kutattak fel, hogy a legpontosabb és legérdekesebb adatokat, emlékeket tárhassák a nagyközönség elé. Bartha Dénes és Bende Attila következetes és szigorú oktatóként adják most közre a „kötelező tananyagot”, melynek elsajátítása ebből a könyvből igazán nem lesz nehéz. Az idei soproni balekoktatáson már átjutott az első teszten. Az elsőévesek – igazi kiváltságosként – puha kötésben kapták kézhez. A hiánypótló kötet most keménykötésű változatban is megjelent és a Soproni Egyetem webshopjában vásárolható majd meg a tervek szerint.

Bemutatták a Soproni Egyetem diákságának hőstetteiről szóló könyvet

A Selmecbányától a soproni népszavazásig 1918–1921 címmel megjelent könyv bemutatójára zsúfolásig megtelt a Soproni Egyetem Ligneum Látogatóközpontja.

Az eseményen Prof. Dr. Fábián Attila rektor köszöntötte az egybegyűlteket. Kiemelte az egykori hallgatók a diákság hőstetteit. 

Hangsúlyozta továbbá: a könyv emléket állít és egyúttal újra életre kelti a 102 évvel ezelőtti diákságot, hűségüket, hazaszeretetüket és kitartásukat – és azt, hogy az egykor a főiskoláért, majd Sopronért küzdő fiatalok később szakmájuk elismert művelői lettek, akikre méltán vagyunk büszkék.

Az eseményen részt vettek a kötet szerzői: Gál Péter József, Nagy Roland, dr. ifj. Sarkady Sándor, dr. Sági Éva, Szemerey Tamás. A szerzőkkel dr. Bende Attila beszélgetett.

A három egységből álló kötet I. része a Soproni Egyetem nyugalmazott mestertanára, Szemerey Tamás által szerkesztett, korábbi – úttörő jelentőséggel bíró – emlékfüzetekben (1991-ben, 1996-ban és 2001-ben) hasonló címeken megjelent kronológia bővített változata. Az időrend a Soproni Egyetem jogelődjének, a Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskolának és hallgatóinak történetét vázolja fel a Selmecbányáról 1918-ban történt meneküléstől a soproni népszavazásig, színesítve azt ifj. Krug Lajos dokumentumértékű könyvrészleteinek felhasználásával.

A II. rész a Gál Péter József által gyűjtött olyan, az 1996-os és 2001-es emlékfüzetekben megjelent visszaemlékezéseket tartalmaz, amelyek tovább árnyalják, helyenként pontosítják, vagy még jobban elmélyítik ismereteinket a selmeci-soproni főiskolások történelemformáló szerepéről. Az őszinte vallomások néhány esetben a kiadványban tárgyalt történelmi időszak mára már hiányosan fellelhető forrásait is kiegészítik.

A kiadvány III. része a Soproni Egyetem Központi Könyvtár és Levéltár munkatársai (Nagy Roland, ifj. Sarkady Sándor és Sági Éva) által 2021-ben összeállított, s a centenáriumi ünnepségek alkalmával az egyetem Botanikus Kertjében bemutatott „Évszázados hűség – Selmeci-soproni főiskolások Ágfalvától a népszavazásig” című kiállítás átdolgozott változatát tartalmazza.

Az akkori kiállításnak, valamint a kiadvány szerkesztőinek célja nem pusztán a méltó megemlékezés; az azóta elért legújabb kutatási eredményeket is felhasználva szeretnék közérthető formában ismertté tenni a főiskolások 1921-ben betöltött valós és elévülhetetlen szerepét, eloszlatni néhány, a témát máig övező legendát, többek között feloldani a Rongyos Gárdával való összemosódást. Mindezt nem pusztán a tények felsorolásával, hanem az események láncolatának bemutatásával és a motivációk megvilágításával, a főiskola költözésétől egészen a népszavazásig. A tömör szöveges leírásokat korabeli képek, térképek illusztrálják, újságcikk és visszaemlékezés részletek színesítik.

A gondosan illusztrált könyvet az érdeklődők a soproni Cédrus Könyvkereskedésben tudják megvásárolni.

Tetszett a cikk?