Megmenekült a hazai szakképzés

2009. július 1-jétől lépett hatályba a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. tv. jelentős megszorításokat tartalmazó módosítása.
Az ott megfogalmazott jogszabályok bevezetése rendkívül súlyos következményekkel járt volna, gyakorlatilag ellehetetlenítette volna a magyar szakképzést.
Ezt felismerve, az MKIK - még a javaslat tárgyalási fázisában - a területi kamarákkal, érdekképviseletekkel, gazdálkodó szervezetekkel, szakértőkkel, országgyűlési képviselőkkel és minisztériumokkal együttműködve széles körű érdekérvényesítő tevékenységbe kezdett, az eredeti állapot visszaállítása érdekében. Az erőfeszítések sikerrel jártak, s két lépésben meg is történt a megszorító intézkedések teljes vagy részleges viszszavonása. 2009. június 29-én sikeresen lezárult egy több hónapig tartó, küzdelmes időszak, melynek tétje a magyarországi szakképzés jövője volt. Ezen a napon - az MKIK kezdeményezésére és a képviselők támogatásával - az Országgyűlés megszavazta a korábban már törvényerőre emelkedett szakképzési megszorító csomag majdnem minden, még érvényben maradt lényeges elemének visszavonását vagy jelentős enyhítését. A vonatkozó törvény 2009. július 8-án került kihirdetésre.

Előzmények
Egészen 2008-ig a kormány számos intézkedésével érdemben és aktívan hozzájárult a gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzés továbbfejlesztéséhez, kiterjesztéséhez. A jogszabályi változtatások bővítették az elszámolható költségek körét (pl. adminisztratív költségek, anyagköltségek), bizonyos költségek esetén növelték az elszámolhatóság mértékét (pl. hiányszakmák és az átalányelszámolás esetén) is. Napjainkra a tanulószerződéses rendszer széles körűen alkalmazottá és elfogadottá vált. Elterjedését és térnyerését jól tükrözi, hogy az elmúlt 10 év alatt a szerződések száma a hétszeresére emelkedett.

Az MKIK és a területi kamarák lobbitevékenysége
A megszorító csomag elemeinek eredeti állapot szerinti visszaállítása érdekében az MKIK és a területi kamarák széles körű lobbitevékenységet fejtettek ki. Ennek részeként folyamatosan követték a benyújtott törvénymódosító javaslatokat. Az MKIK szakértők bevonásával értelmezte azokat, beazonosította a megszorító intézkedéseket, s megbecsülte a várható hatásokat. Ez a tevékenység a T/9179. számú törvénymódosítás benyújtását követően vált kifejezetten intenzívvé, s rendszerszerűen felépítetté.
Jelezték az SZMM felé, hogy a megszorító lépéseknek milyen káros hatásai lehetnek a hazai szakképzésre. Megállapításaik megerősítésére egy kérdőíves felmérést végeztek 1000 oktató gazdálkodó szervezet között annak megállapítására, hogy a felvázolt jogszabályi megszorítások esetén menynyivel csökkentik a tanulószerződéses tanulók létszámát.
A kiértékelés eredménye mindenkit megdöbbentett. Feltételezték, hogy 50% körül lesz majd a visszaesés, de a végső szám ennek a másfélszerese, 74% lett. Ez a leépülési arány egyértelművé tette, hogy a kamarának minden rendelkezésre álló eszközzel meg kell próbálnia a megszorító intézkedések bevezetését meggátolni.
Első lépésben kidolgozásra került egy hatáselemzés. A végső egyenleg jelentős, többmilliárdos ráfizetés volt. A hatáselemzésben a konkrét többletkiadás kimutatása mellett felsorolták az intézkedések negatív nemzetgazdasági, társadalmi és foglalkoztatási következményeit. Javaslatot tettek továbbá arra is, milyen módon, milyen költségek lefaragásával érhetné el a kormányzat az általa megcélzott tényleges megtakarítást.
A nyilvánosság erejének felhasználása érdekében az elemzés megállapításait sajtótájékoztató keretében tették közzé. Levélben elküldték az érintett miniszté -riumok vezetőinek is, közreműködésüket kérve az eredeti állapot visszaállítása érdekében. Ezt követően intenzív személyes tárgyalások sora indult el az MKIK és a kormányzat között felsővezetői szinten.
A területi kamarákkal és az érdekképviseletekkel is folyamatos egyeztetés történt. A sajtótájékoztatót követően még intenzívebbé vált az ő lobbitevékenységük is. Az MKIK által elküldött hatáselemzés és kiegészítő információk alapján számos újságcikk jelent meg, nyilatkozatok, riportok hangzottak el országszerte, melyek élesen kritizálták a megszorító intézkedéseket. Számos módosító javaslatot dolgoztak ki és ajánlottak.
A törekvéseket siker koronázta, mert gyakorlatilag a megszorító intézkedések majdnem minden lényeges eleme teljesen vagy részben eltörlésre került.

Forrás: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A felmérés eredményeinek összegzése
A felmérést az MKIK 2009. május 4-11. között végezte a tervezett megszorítások hatásainak feltérképezésére. A kiküldött kérdőívekre összesen 302 cég vezetője válaszolt. A reprezentativitás biztosítása érdekében a kapott adatokat a cégek gazdálkodási ága és nagysága szerint súlyozták a gyakorlati képzésben részt vevő, és tanulószerződéses tanulót foglalkoztató 9109 vállalkozás ágazati és nagyság szerinti megoszlásának figyelembevételével. A válaszadó cégek együttvéve 10 897 tanuló gyakorlati képzését végzik. Ebből hozzávetőlegesen a tanév végén 3632 tanuló fejezi be a tanulmányait, tehát a tanulószerződések száma a harmadával csökken.
Amennyiben a törvénymódosítás elfogadásra kerül, a megkérdezett gazdálkodók mindössze 1358 új tanulót kívánnak foglalkoztatni, szemben a 6201 fős tervezett létszámmal - ha minden változatlan marad. A törvényi változások következtében mindössze 3 gazdálkodó nyilatkozott úgy, hogy nem bontja fel a már megkötött tanulószerződéseit. Tehát 296 gazdálkodó a törvény által biztosított lehetőségeivel élve összesen 5122 diák gyakorlati képzését szünteti meg.
Igy a tanulmányait továbbra is folytató 7265 tanuló létszáma növekszik ugyan a tervezett 1358 fővel, viszont a törvény életbelépése esetén 5122 szerződést felbontanak a vállalkozók.
Összességében elmondható, hogy a felmérés eredménye szerint a 10 897 tanulószerződésből a törvény hatálybalépése eredményeként a töredékére eső felvételi szándékok és a tervezett tanulószerződés-felbontások következtében mindössze 3501 tanulószerződés marad.
Ez a végeredmény a jelenlegi helyzethez (a jelenlegi tanulószerződések száma - a végzősök becsült száma + a változatlan helyzetben felveendők száma) viszonyítva 74%-os csökkenést prognosztizál.





 

Tetszett a cikk?