Regisztráció az építőipari kivitelezést végző vállalkozóknak

 A címben jelzett regisztrációs kötelezettség a faipari cégekre is vonatkozik, amennyiben helyszíni szerelési, beépítési munkákat (is) végeznek.

Változott az 1997. évi LXXVIII. Építési törvény, amelyben az építőipari kivitelezési tevékenység folytatására meghatározott feltételek kiegészülnek a szakképzett munkaerővel és az építőipari kivitelezői nyilvántartásba vétellel kapott regisztrációs számmal való rendelkezés követelményével.
39. § (2) Üzletszerű gazdasági tevékenységként építőipari kivitelezési tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozó kivitelezői tevékenység) az folytathat,
a)    akinek az építőipari kivitelezési tevékenység a tevékenységi körében szerepel, továbbá a kivitelezési tevékenység végzéséhez alkalmas telephellyel rendelkezik,
b)    aki rendelkezik a megjelölt építőipari kivitelezési tevékenységi körének megfelelő szakképesítéssel vagy legalább egy - vele tagsági, alkalmazotti vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló - ilyen szakképesítésű szakmunkással, és
c)    aki - vele munkaviszonyban, tagsági vagy megbízási jogviszonyban álló - olyan személyt alkalmaz, aki az a) pont szerinti tevékenységi körbe tartozó, a 39/A. § szerint csak felelős műszaki vezető irányításával végezhető kivitelezési tevékenységek tekintetében a felelős műszaki vezetői feladatok ellátására jogosult.
(3) Aki vállalkozó kivitelezői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni.
(6)    Aki vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult, építőipari kivitelezési tevékenységet csak saját céljára végezhet.
(7)    A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezeti a vállalkozó kivitelezői tevékenységre jogosultak névjegyzékét, és a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint ellenőrzi a vállalkozói építőipari tevékenység folytatására való jogosultságot. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara határozata ellen a fellebbezés kizárt.
A rendelkezés természetesen az építőipari kivitelezés minden szegmensére vonatkozik, tehát a helyszíni faipari jellegű munkálatokra is, ilyenek a faházépítésen és az ácsmunkán túl az épületasztalosipari munkák: például a nyílászáróbeépítés, a lépcsőépítés, a beépített bútorok szerelése, a burkolási kivitelezési illetve javítási munkák is. A TEÁOR-besorolás alapján a 4110-4399 közötti tevékenységeket végzőkre vonatkozik a regisztrációs kötelezettség. Az érintett tevékenységi körök TEÁOR szerinti felsorolása itt megtekinthető.
Bővebb információ az MKIK honlapján: www.mkik.hu és a területi kamaráknál kapható.

A vállalkozó kivitelezői nyilvántartásba vételéről
Azon vállalkozások/vállalkozók, akik kivitelezői tevékenységüket 2009. október 1-je előtt már folytatták, illetve megkezdték, azok ezen bejelentésüket legkésőbb 2010. január 31-ig kötelesek megtenni. Azon vállalkozások/vállalkozók, akik kivitelezői tevékenységüket 2009. október 1-je után kezdik meg, bejelentésüket a kivitelezői tevékenység megkezdését követő, legkésőbb 5 munkanapon belül kötelesek megtenni.
Bejelentőlap a területi kamaráknál kérhető vagy elérhető az MKIK honlapján is, ebben az esetben a teendők: a www.mkik.hu honlapon található, elektronikus regisztrációs segítő szoftver segítségével az adatlapot ki kell tölteni, kinyomtatni, majd a cégszerű aláírás után postai úton be kell küldeni az MKIK Építésügyi Regisztrációs Iroda címére. A bejelentés eljárási díja 5000 Ft. A későbbiekben az esetleges változásbejelentés is ugyanezen űrlap felhasználásával tehető meg. A kérelem befogadásáról, illetve a nyilvántartásba vételről a nyilvántartási szám közlésével az MKIK Építésügyi Regisztrációs Irodája írásbeli értesítést küld. A bejelentés elmulasztása esetén a bírság egyéni vállalkozók esetében 30 000, míg gazdasági társaság esetén 200 000 Ft lehet. Végső esetben az MKIK eltilthatja a tevékenység folytatásától is a vállalkozást.
A vállalkozó kivitelezők nyilvántartása nyilvános, az az interneten az MKIK weblapjáról szabadon elérhető lesz. A vállalkozó kivitelezők nyilvántartása részét képezi azoknak a szolgáltatóknak a névjegyzéke, amelyeknek az építésfelügyeleti hatóság, vagy a nyilvántartásból való törlésével az MKIK jogerősen megtiltotta a vállalkozó kivitelezői tevékenység folytatását.

A tartozási láncok ellen
Az Építési törvény 39/A. § (5) bekezdés minden kivitelezőre vonatkozó követelménye az alvállalkozók számára teremti meg a további garanciális szabályokkal azt a biztosítékot, amely az újabb tartozási láncok kialakulásának a fedezethiány miatti lehetőségét kizárja. Természetesen ezeknek az előírásoknak csak a tőkeerős cégek lehetnek képesek megfelelni, a szabad pénzeszközből igencsak hiány van az ágazatban.
(5) Vállalkozó kivitelezői tevékenység keretében a kivitelező az építőipari kivitelezési tevékenységet csak akkor vállalhatja, ha az építési (szerelési) szerződésben vállalt kivitelezési munkák elvégzésének a megrendelt minőségben saját költségén történő teljesítéséhez szükséges fedezettel rendelkezik (beleértve az igénybevett alvállalkozók díjazását is). Ha a szerződésben részteljesítésben állapodtak meg, a kivitelezőnek a szerződés szerinti teljesítési feltételeknek megfelelően, de legalább a megrendelő építtető első teljesítéséig meghatározott munkarészre kell fedezettel rendelkeznie.
A (6) bekezdés az alvállalkozói kifizetések biztosítására azok határidejét rögzíti. Továbbá kiköti, hogy a fővállalkozó csak akkor juthat a pénzéhez, ha már kifizette alvállalkozóit.

(6) Építési tevékenység végzésére az építtető a vállalkozó kivitelezővel (alvállalkozói szerződés esetén a vállalkozó kivitelező az alvállalkozó kivitelezővel) építési szerződést köt. Az építési szerződés teljesítésében részt vevő alvállalkozó kivitelező építési szerződésében rögzített fizetési határideje nem haladhatja meg az építtető és a vállalkozó kivitelező által megkötött építési szerződésben meghatározott fizetési határidejét. Az építtetővel szerződéses viszonyban álló vállalkozó kivitelező az építési szerződésben foglalt kötelezettsége maradéktalan teljesítéséről benyújtott végszámla teljes körű kiegyenlítésére csak akkor jogosult, ha a kötelezettsége teljesítésében részt vevő alvállalkozó kivitelezők követelésének kiegyenlítését hiánytalanul igazolja, függetlenül azok fizetési határidejétől.

A „biztos kéz" program
További, az építtető és a kivitelező közti problémák megoldására bevezetett eszköz az építtetői fedezetkezelés intézménye - a szerződés fedezetének harmadik, független személy kizárólagos rendelkezése alá helyezése útján történő biztosítása. Csak a külön jogszabályban meghatározott, jelentősebb beruházásoknál - pl. közbeszerzési eljárás esetén - kötelező.
39/B. § (1) Az építtetői fedezetkezelés célja - az építtető és a vállalkozó kivitelező között létrejött építési szerződés teljesítése érdekében - az építőipari kivitelezési tevékenység fedezete célhoz kötött felhasználásának biztosítása.
(2) Az építtetői fedezetkezelő kizárólagos rendelkezése alatt álló elkülönített számlán kell - egy összegben, vagy több szakaszra bontott építkezés esetén a szerződés szerinti teljesítési szakaszonként - elhelyezni az építőipari kivitelezési tevékenység kormányrendeletben meghatározott ellenértékének fedezetét és a kivitelező által nyújtott, kormányrendeletben meghatározott biztosítékok összegét.

Építési engedély egyszerűbben
2009 októberétől lépett életbe az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet módosítása, amely átalakította az építési engedély kötelezettségének rendszerét. Ennek köszönhetően csökkent a hatósági engedélyhez kötött, és nőtt a sem engedélyt, sem bejelentést nem igénylő építési munkák köre.
A jogszabály 1. melléklete részletesen ismerteti az engedélyezéshez, a csupán bejelentéshez (a tevékenység egyidejű megkezdése mellett) kötött és az engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységeket.
A korábban szokásos építési engedélyezési eljárás mellett megjelent az egyszerűsített építési engedélyezési eljárás, ennek lehetőségeit a táblázat külön oszlopban sorolja fel. Az egyszerűsített eljárás alá tartozó esetek is két csoportot alkotnak: a használatbavétel szempontjából is lehetnek engedély- vagy csak bejelentés kötelesek.
Például egyszerűsített építési engedélyezési eljárással adható ki az engedély az akkreditált intézet által bevizsgált technológiával, szerkezeti elemekkel, rétegrenddel és kialakítással (ETA, ÉME) rendelkező könnyűszerkezetes épületek (kész- vagy gyorsház stb.) építéséhez.

Gyorsabb ügyintézés
Korábban az építéshatóságnak az építési engedélyre irányuló kérelem beérkezésétől 60 nap állt rendelkezésére a határozat meghozatalára, ez októbertől maximum 45 nap lehet, egy hagyományos családi házra tehát 45 munkanap alatt szerezhetünk építési engedélyt. Az egyszerűsített építési engedélyezési eljárásban a döntést a kérelem előterjesztésétől számított 22 munkanapon, illetve 10 munkanapon belül kell meghozni a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet - az adott tevékenységre vonatkozó besorolása alapján.
A határozat elleni fellebbezésre az eddigi 15 nap helyett már csak 10 nap áll rendelkezésre.
G. K.

Tetszett a cikk?