A tartozási láncok ellen
Bevezették például az építőipari kivitelezést végző vállalkozások számára a regisztrációs kötelezettséget a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál.
A fizetési morál javítása érdekében minden, építési kivitelezést végző vállalkozóra vonatkozó új előírás, hogy a vállalkozó a munkát csak akkor vállalhatja el, ha rendelkezik a kivitelezéshez szükséges fedezettel – legalább az első részteljesítés időpontjáig.
További biztosíték, hogy a fővállalkozó csak akkor válik jogosulttá arra, hogy a megbízó kifizesse a végszámláját, ha igazolni tudja, hogy az alvállalkozóit már előzőleg kifizette.
Mindezek az előírások egyaránt vonatkozhatnak a faipari vállalkozóra a fővállalkozói vagy alvállalkozói oldalról is.
Ezeken túlmenően – nagyobb kivitelezési volumen esetén – fedezetkezelőhöz kell letennie a fővállalkozónak a kivitelezéshez, az alvállalkozók kifizetéséhez szükséges összeget.
Az érintett tevékenységi körök TEÁOR szerinti felsorolása itt megtekinthető.
Az Építési törvény 39/A. § (5) bekezdés minden kivitelezőre vonatkozó követelménye az alvállalkozók számára teremti meg azt a biztosítékot, amely az újabb tartozási láncok kialakulásának a fedezethiány miatti lehetőségét kizárja.
A jogszabály vonatkozó szövege:
(5) Vállalkozó kivitelezői tevékenység keretében a kivitelező az építőipari kivitelezési tevékenységet csak akkor vállalhatja, ha az építési (szerelési) szerződésben vállalt kivitelezési munkák elvégzésének a megrendelt minőségben saját költségén történő teljesítéséhez szükséges fedezettel rendelkezik (beleértve az igénybevett alvállalkozók díjazását is). Ha a szerződésben részteljesítésben állapodtak meg, a kivitelezőnek a szerződés szerinti teljesítési feltételeknek megfelelően, de legalább a megrendelő építtető első teljesítéséig meghatározott munkarészre kell fedezettel rendelkeznie.
A (6) bekezdés az alvállalkozói kifizetések biztosítására azok határidejét rögzíti. Továbbá kiköti, hogy a fővállalkozó csak akkor juthat a pénzéhez, ha már kifizette alvállalkozóit:
(6) Építési tevékenység végzésére az építtető a vállalkozó kivitelezővel (alvállalkozói szerződés esetén a vállalkozó kivitelező az alvállalkozó kivitelezővel) építési szerződést köt. Az építési szerződés teljesítésében részt vevő alvállalkozó kivitelező építési szerződésében rögzített fizetési határideje nem haladhatja meg az építtető és a vállalkozó kivitelező által megkötött építési szerződésben meghatározott fizetési határidejét. Az építtetővel szerződéses viszonyban álló vállalkozó kivitelező az építési szerződésben foglalt kötelezettsége maradéktalan teljesítéséről benyújtott végszámla teljes körű kiegyenlítésére csak akkor jogosult, ha a kötelezettsége teljesítésében részt vevő alvállalkozó kivitelezők követelésének kiegyenlítését hiánytalanul igazolja, függetlenül azok fizetési határidejétől.
Természetesen majd a gyakorlatban válik el az intézkedések hatékonysága. Az új előírásoknak csak a tőkeerős cégek lehetnek képesek megfelelni, a szabad pénzeszközből pedig igencsak hiány van az ágazatban. És ebben az esetben is igaz lehet, hogy a szabályok betartása csak akkor biztosítható, ha azokat számon is kérik - tehát érdemes felkészülni rá, hogy ebben a témában is számíthatunk ellenőrzésekre.
G.K.
Tetszett a cikk?
Cikkajánló
Élőben még szebb
REHAU szín tanácsadó, bútorlap választó és ingyenes mintarendelő oldal.
Aki a fánál is keményebb
Tóth Lóránt fafaragó népi iparművész beszél munkáiról.
Rendhagyó, különös és titokzatos
Szőcs Miklós TUI Kossuth-, Munkácsy- és Prima Primissima-díjas szobrászművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, beszél munkájáról.