Betekintés az | olasz bútoriparba
A programban szerepelt a Spagnol cégcsoport konyhagyártó egységének megtekintése, látogatás a Snaidero vállalatnál, amely Európa öt legjelentősebb konyhagyártójának egyike, a ZG cégcsoport gyermekbútorgyártó üzemének megtekintése, valamint egy közeli fűrészüzemben és a nemzetközileg elismert Catas székvizsgáló laborban tett látogatás.
A neves cégek gyártóüzemeinek, technológiáinak és a bemutatótermek bútorainak megtekintése után minden résztvevő új ötletekkel és számos érdekes tapasztalattal gazdagodva térhetett haza.
Néhány nap és néhány cég megtekintése természetesen kevés ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le, ám az előadásokból érezhető volt a szemléletmód, a mentalitás és jelen piaci, gazdasági helyzethez való hozzáállás. A recesszió hatásai mindegyik céget érintették, persze náluk is él a divatos közhely, „előre menekülni, fejlesztésekkel és beruházásokkal". Azonban itt ennél több van, óriási hangsúlyt helyeznek a termékfejlesztésre, új eladhatóbb formák megalkotására, megőrizni az olasz design világméretekben is vezető szerepét. Ebben valóban verhetetlenek, melyben szerepet játszik számos olyan új alapanyag használata is, amelyeket itthon még alig ismerünk. Azért nem kell elcsüggednünk - legalábbis a megtekintett üzemek késztermékeiből ítélve -, minőség tekintetében a hazai asztalosipar egyértelműen felveheti velük a versenyt. A pozitív nyilatkozatok ellenére mégsem olyan derűs a hangulat, ahogyan több helyen megfogalmazták, „mindenki eladni akar", miközben az eddig bejáratott piacok egyre szűkülnek, éles a konkurenciaharc. Konyhagyártóknál például elterjedt, hogy a cégeket két csoportba sorolják. Egyikben a fejlesztők („design"), új dolgok kitalálói tartoznak, míg a másikba az úgynevezett utánzók („imitation"), akik olcsóbb árkategóriás bútoraikkal követik az élvonalat. Persze, hogy ki hova sorolja magát, elég szubjektív.
Snaidero
A Snaidero cég természetesen a fejlesztők közé. Akár egy hazai kisvállalkozás, magántulajdonú cégként alakult (alapító Rino Snaidero), annyi különbséggel, hogy ez 1946-ban, azaz több mint 60 éve történt. Tekintve a hazai vállalkozásokhoz képest durván 40 éves előnyt, nem is meglepő, hol tartanak ma. Érdekes a cég honlapján megtalálható (www.snaidero.it) videó 1968-ból az éppen aktuális konyhamodelljükről, melyet már akkor beépített hűtővel, magas szekrénybe épített sütővel, ajtóra szerelhető kukával, felső szekrénybe épített edénycsepegtetővel szereltek. Manapság a „Snaidero Group"-nak több neves európai konyhagyártó is tagja, így például a német Rational, az osztrák Regina, a francia Arthur Bonnet és több országban franchise kereskedőhálózattal dolgozik. A Snaidero vállalat továbbra is külön egységet képez, saját gyártóüzemmel, ill. kollekcióval. A látszólag egyedi, „extra” kivitelű konyhák valójában mégis mondhatni sorozatgyártásban készülnek. Összesen 25-30 különböző stílusú konyhát gyártanak, egy-egy típuson belül mégis akkora elem- és színválasztékot kínálnak, amelyekből a vevő a saját konyháját egyedivé teheti. Még egy „apróság", amellyel valószínűleg hazai konyhagyártó mostanában nem kelhet versenyre, hogy a bútorkollekció szinte összes tagját neves designerekkel terveztették, elég, ha megemlítjük a Ferrarit is tervező Pininfarina nevet. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy van olyan 10 éves design is, amely a mai napig is keresett a piacon. A cég felvevőpiaca elég széles, előszeretettel céloznak meg óriási projekteket, szállodák, felhőkarcolók konyhaberendezéseinek legyártását az USA-ba, Dubaiba stb. A gyártást sajnos titkosan kezelik, ezért az üzembe nem nyertünk betekintést.
Spagnol
A Spagnol Groupnak szintén megvan az a csekély 40 év előnye, több különálló gyáregységében konyha-, irodabútor, fürdőszoba, ülőbútor-kanapé, lakosságibútor-gyártás folyik.
Közülük talán legérdekesebb a konyhagyártó egység (Spagnol Cucine). A gyártás terén azonban csodák nincsenek, ahogy a bemutató videón láthattuk, az olaszok is azokkal a korszerű, német és olasz gépekkel, megmunkálóközpontokkal dolgoznak, amelyekhez nálunk is hozzá lehet jutni a képviseleteken keresztül.
A gyártást élőben itt sem szívesen prezentálták, a videón látottakhoz képest egy nagy raktárcsarnok hátsó épületébe vittek minket, ahol régebbi gyártású gépeken éppen laminált fronttal készült konyhákat szereltek. Ez nehezen összeegyeztethető a katalógusokban és az interneten (www.spagnol.it) látható hightech konyhákkal.
ZG
A ZG cégcsoport gyáregységei közül a gyermekbútor-gyártó részleg az egyik zászlóshajó. Itt a technológia egyetlen fázisát sem titkolták. Nagyüzemi gyártás folyik, óriási kapacitással, főként laminált forgácslapból, illetve postformingolt elemekből. Hagyományos lapfeldolgozó technikára rendezkedtek be lapszabászgépekkel, élzárókkal, CNC-megmunkálóközpontokkal, tiplizőkkel stb. Az íves alkatrészek élzárásához egy élzáró aggregáttal ellátott CNC-t állítottak üzembe, erre magyarországi példát is találunk már. A moduláris rendszerben készült, számtalan variációs lehetőséggel bíró bútorcsaládokon itt is érezhető a stílus és design kiemelt szerepe. Persze a nagy gyártókapacitással rendelkező üzemben előállított termékeket el is kell adni, mely mostanában nekik sem olyan könnyű.
Észak-olasz fűrészüzemek
A manapság nehéz helyzetben lévő fűrészüzemek fennmaradási lehetőségének célszerű formáját választotta több észak-olaszországi üzem is. Ezek egyike a Stacco, ahol a rönkfeldolgozás, fűrészáru-termelés mellett szárítót üzemeltetnek, és ami talán a legfontosabb, hogy félkész termékeket gyártanak. Ez hazai fűrészüzemekből is ismert, jellemzően parkettfrízgyártásban, itt azonban sablonok segítségével, hagyományos szalagfűrészeken bonyolult íves székalkatrészeket vágnak ki, amelyek szárítva, raklapon lecsomagolva hagyják el az üzemet. Valószínűleg a székgyártók szempontjából is előnyös megoldás a kooperáció, hiszen számos műveletet és technológiát spórolnak, és egy fűrészüzem több székgyártót is ki tud szolgálni.
M.L.
Nincs gyarapodás kilátásban az olasz bútoriparban A válság érezhető nyomokat hagyott hátra az olasz bútoriparon is. Az olasz bútoripari termelés 2009-ben 15%-ot csökkent és a jelen évre az iparág további visszaeséssel számol, néhány külföldi piac talán vonzó lehet, ám ezek hatása év vége előtt nem lesz érezhető. Belföldi piac 2009-ben Olaszországban a bútorvásárlás (12 Mrd euró) 11%-ot esett, változatlan árak mellett. A visszaesés alapja mindenekelőtt a nehéz gazdasági helyzet, a családok csökkenő bizalma, valamint a lakossági és vállalati bevételek csökkenése volt. A fogyasztók óvatosabbak lettek a foglalkoztatottság visszaesése miatt, amelyet bár megfékeztek szociális intézkedésekkel, de a válság hosszú távú kihatásai még ismeretlenek. A bútorvásárlásra való hajlandóság a 2010-es évben sem jobb, és semmi jele annak, hogy lehetőség lenne a fogyasztás gyors fellendítésére. A belföldi kereslet csökkenése miatt az olasz bútorimportban (2 Mrd euró) is jelentős mennyiségi (-14%) visszaesés figyelhető meg. Az olasz bútorpiac legfontosabb beszállítója Kína, megelőzve Németországot. Export Franciaország és azt követően Németország a legfontosabb felvevőpiacai az olasz bútorexportnak. A bútorexport azonban ezeken a tradicionális piacokon is visszaesett (Franciaország -10%, Németország -10%) a többi európai piacon pedig átlagosan 25%-os visszaesés mutatkozott. 30%-os zuhanást tapasztaltak Anglia és Spanyolország felé is, de veszítettek az USA, Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Arab Emírségek piacán is. Az olasz bútorexport (9 Mrd euró) 2009-ben összesen 22%-os visszaesést szenvedett. Pozitív előrejelzéseket és jó eredményeket könyvelhettek el viszont Kína, Líbia, Marokkó, valamint Libanon piacain. Jelentős fejlődést várnak Szaúd-Arábiától is, ahol az olasz részesedés egyre erősödik. Természetesen az abszolút értékek alacsonyabbak, de a növekedési arány két számjegyű lehet ezekben az országokban. Előrejelzések szerint összességében 2010-ben várható egy gyengécske külföldi keresletnövekedés, valamint az olaszok fő felvevőpiacainak bútorvásárlási igénye is stabilizálódni látszik. Ez a stabilizálódás egy új, a 2009-hez képest csekélyebb csökkenéshez fog vezetni az export területén. Nemzetközi viszonylatok Olaszország és Kína még most is a két legfontosabb bútorexportőr világszerte. Manapság azonban már Kína leelőzi Olaszországot az exportpiacon, amely kb. 10 éven keresztül vezető bútorexportőr volt. Kína 1999-ben 3 Mrd USD-hoz képest 2008-ban 27 Mrd USD exportot produkált, amely 2009-ben visszaesett 24 Mrd USD-re, ám még így is megelőzi Olaszországot. További nagy bútorexportőrök Németország és Lengyelország. A bútorimportőrök között az USA áll első helyen, melyet Németország, Franciaország és Nagy-Britannia követ. 2007-ig az USA importja volt az egész nemzetközi bútorkereskedelem növekedésének mozgatója, azonban 2008-ban és 2009-ben itt is jelentős visszaesés történt. A világ bútorpiacára összességében további visszaesést jeleznek előre, azonban csekélyebbet, mint a 2009-es 20%. Forrás: HK 3/2010 |
Tetszett a cikk?
Cikkajánló
Élőben még szebb
REHAU szín tanácsadó, bútorlap választó és ingyenes mintarendelő oldal.
Aki a fánál is keményebb
Tóth Lóránt fafaragó népi iparművész beszél munkáiról.
Rendhagyó, különös és titokzatos
Szőcs Miklós TUI Kossuth-, Munkácsy- és Prima Primissima-díjas szobrászművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, beszél munkájáról.