Diákmunkák a | nagyközönség előtt
Bende Szabolcs tölgyből készült franciaágyát intarziával is díszítette, melynek közepében lévő tölgykorongba szülei keresztnevének (István és Éva) kezdőbetűit véste |
Kondor Péter intarziás íróasztala egyedi kialakítású. A rövidebb alapjával támaszkodó trapéz alak kissé szokatlan, de jó esztétikai megoldás a megszokott egyszerű téglatest formához képest |
Kiss Milán gőzölt bükk franciaágyának egyik érdekessége, hogy az ágyneműtartó előlapjának az íve pontosan követi az ágyoldal vonalvezetését, így az ágyneműtartó oldalról nézve szinte észrevétlen lehet |
Ötvös Gábor franciaágya robusztus felépítésű, egyediségét a fiókszerű kialakítású betétes előlappal felszerelt ágyneműtartó és a párkányszerűen megtervezett ágyoldal adja. A franciaágy szép felületkezelést kapott |
Takács Zsolt bárpultja mind elölről, mind hátulról részletesen megtervezett és kivitelezett. Ennek oka, hogy a megszokott bárpultbeépítéstől eltérően a lakásban térelválasztó elemként is funkcionálni fog |
Milics Norbert az akváriumtartóját lakásuk nappalijába szánta. Mind felületkezelése, mind kialakítása illeszkedik a már meglévő étkezőgarnitúrához. A bútor a későbbiekben még kiegészül az akvárium hangulatos rejtett megvilágításával |
Az intézményben az első kiállítást 2000-ben rendezték meg, mikor még a tantervi követelmények nem írták elő a faiparos tanulóknak a vizsgaremekek készítését, de a már körvonalazódó változások felé előretekintve az iskola bevezette, hogy az asztalos és faipari technikus végzős tanulók bemutathattak egy saját maguk tervezte és kivitelezte terméket. Az elkészített vizsgaremek értékelése beszámított a készítő év végi jegyébe.
Később az OKJ-s képzés bevezetésével már kötelezővé vált a vizsgaremek készítése, ami azt jelentette, hogy az utolsó évükben a tanulóknak össze kellett állítani a termék dokumentációját, majd ez alapján a konkrét kivitelezésre is sort kellett keríteni. A gyártásra vagy az intézmény tanműhelyében kerülhetett sor, vagy pedig a tanuló külső gyakorlati helyén. A diákok olyan egyedi vizsgaremektémákat választottak, melyhez személyesen kötődnek, saját részükre, illetve családtagjaik számára készítettek.
Rozmán Sándor iskolaigazgató a korábbi évektől eltérően most a kiállítás helyszínéül nem az intézmény második
emeletét jelölte ki, hanem a sokkal tágasabb tornatermet. Itt a kiállítás látogatói részletesen szemügyre vehették a közel negyven diákmunkát. A tizedik jubileum miatt nemcsak a vizsgaremekek kaptak nagyobb teret, hanem a rendezvényt is szélesebb körben népszerűsítették.
A bemutatott bútorok anyagválasztását tekintve a kiállításon találkozhattunk erdei-, luc-, vörösfenyővel, gőzölt és natúr bükkel, tölggyel és cseresznyével egyaránt, illetve az intarziamunkákhoz számos szép rajzolatú furnért is felhasználtak. A termékeken végigtekintve láthattunk tálalószekrényeket, komódokat, vitrineket, író-, számítógép- és dohányzóasztalokat, különböző szekrényeket és számos egyedi kialakítású franciaágyat, illetve két ajtót is.
A végzős tanulók bemutatott munkáinak díjazására is figyelmet fordítottak a szervezők.
A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (ZMVA) és több faipari cég is értékes díjakkal támogatta a tanulókat.
A ZMVA részéről a leginnovatívabb termék különdíját Milics Norbert akváriumtartója kapta.
A faipari cégek közül az alábbiak támogatták a diákokat:
A Portál Kft. Kiss Milán franciaágyát,
a Tiffany Stúdió Tóth Ádám tálalóját,
a Revolution 2000 Kft. Takács Zsolt bárpultját,
a Jaf Holz Ungarn Kft. Bende Szabolcs franciaágyát,
a Helios cég Tumpek Marcell komódját,
a Milesi cég Tóth Péter franciaágyát,
a Forest Hungary Kft. Kondor Péter intarziás íróasztalát részesítette különdíjban.
A háromnapos kiállításon a látogatók is értékelhették a végzősök vizsgaremekeit. A közönség több mint 200 leadott szavazata alapján:
1. helyet: Takács Zsolt bárpultja
2. helyet: Ötvös Gábor franciaágya
3. helyet: Milincs Norbert akváriumtartója kapta.
A tanulókról a vizsgaremek készítése közben videót készítettek és egy kisfilmet állítottak össze, mely a kiállítás ideje alatt megtekinthető volt, így nemcsak a készterméket nézhették meg az érdeklődők, hanem az elkészítés rejtelmeiből is ízelítőt kaptak, ezzel is közönségközelibbé téve a gyártási folyamatokat.
A zalaegerszegi Deák Ferenc Székhelyiskolában a faiparos-képzés már 1968-ban elkezdődött, az első faipari szakközépiskolai osztály elindításával. Az egy osztály később a növekvő érdeklődés hatására több évre két párhuzamosan indított osztályra duzzadt, így a kezdetek óta közel 1200 helyezett szakemberrel járultak hozzá a faiparos szakmai képzéshez.
A bemutatott vizsgaremekek színes kavalkádján végigtekintve megerősítést nyerhettünk abban, hogy a jövő faiparos szakemberei között is találkozhatunk olyan tehetségekkel, akik munkáit a jövőben is ismerősként üdvözölhetjük.
(P. L.)
Tetszett a cikk?
Cikkajánló
Élőben még szebb
REHAU szín tanácsadó, bútorlap választó és ingyenes mintarendelő oldal.
Aki a fánál is keményebb
Tóth Lóránt fafaragó népi iparművész beszél munkáiról.
Rendhagyó, különös és titokzatos
Szőcs Miklós TUI Kossuth-, Munkácsy- és Prima Primissima-díjas szobrászművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, beszél munkájáról.