A lengyel épületasztalos-ipar

A kínálati potenciál

Nyílászárógyártással több mint 2000 vállalkozás foglalkozik Lengyelországban. Van köztük néhány tucat nagy-, néhány száz közepes, valamint ezernél több kis- és mikrovállalkozás. Soraikban találhatunk modern, jól kiépített gépparkkal rendelkező cégeket éppúgy, mint kisebb asztalosüzemeket, melyek számára az ablakgyártás kiegészítő, gyakran alkalmi elfoglaltság. Az ágazat tehát rendkívül szétaprózott. 2008-ban az öt legnagyobb vállalat piaci részesedése a lengyel nyílászárópiacon nem haladta meg a 20%-ot, a piac forgalmának felét mintegy 35 vállalkozás állította elő.
Az ablakgyártás volumene Lengyelországban néhány éve dinamikusan növekszik. 2009-ben több mint 12 millió ablak került legyártásra, melyből közel 70% készült műanyagból, míg kb. 30%-uk fából. A fennmaradó részt az alumíniumés acélablakok tették ki.
A gyártott mennyiség utóbbi években tapasztalt jelentős növekedésének köszönhetően Lengyelország – közvetlenül Olaszország után, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Spanyolország mellett – ezen termékek egyik legnagyobb előállítójává vált az Európai Unióban. Becslések szerint országunkban az e termékek gyártásával foglalkozó összes vállalkozás értékesítési bevétele 2009-ben kb. 7,5 milliárd zł volt, annak ellenére, hogy gyártási kapacitásukat nem több, mint 73%-ban használták ki. Lengyelország nem azért tartozik a legnagyobb nyílászárógyártók csoportjába, mert ilyen nagy az építőipari piaca, hanem azért, mert a fa- és műanyag ablakok exportvolumenét tekintve elsők vagyunk az Európai Unióban.
Épp az export növekedésének köszönhetően következett be a termelés határozott növekedése Lengyelországban az elmúlt években. 2004-ben a kivitel a lengyel termelés kb. 13%-át tette ki, míg 2008-ra ez az arány megkétszereződött (az exportvolumen közel háromszoros növekedése mellett), minek eredményeként minden negyedik Lengyelországban gyártott ablak külföldön talált vevőre. Ez azt jelenti, hogy 3,4 millió darab termék kelt el külföldön, miközben a kínálati potenciál ennél jóval nagyobb. Számos vállalat termel két-, sőt egyműszakos munkarendben. Amennyiben nagyobb megrendelést kapnának, rövid időn belül képesek lennének a jelenleginél 20–30%-kal több ablakot gyártani. Mindezt új gépparkba történő további beruházások nélkül. Azt jelenti mindez, hogy az ablakgyártók akár 6 millió darab/ év szinten képesek kielégíteni a külföldi megrendelők igényeit.
Ez ideig a lengyel üzemekben gyártott ablakok főként csehországi, németországi és szlovákiai megrendelőkhöz, vagyis szomszédainkhoz kerültek. A franciaországi és nagy-britanniai értékesítések viszonylag nagy aránya egyidejűleg arról tanúskodik, hogy a lengyel gyártók más, távolabbi európai piacok iránt is érdeklődnek. Sok Lengyelországban gyártott ablak kerül Dániába, de ezek többsége a VKR-konszern terméke (pl. a Velux márkájúak), mely cég már 5 üzemet létesített Lengyelországban. Összességében, 2008-ban a világ közel 70 országába értékesítettek lengyel ablakokat, a legtöbbet Európába: kivitelünk 95 százaléka az Európai Unió tagországaiba került. Lengyelország geográfiai fekvése azonban további lehetőségeket teremt az export növelésére Kelet- és Délkelet- Európa országaiba, többek között Oroszországba, Belorussziába, Ukrajnába, Romániába, Bulgáriába stb.

A keresleti potenciál

A Lengyelországban gyártott ablakok iránti kereslet több forrásból ered. Általánosságban elmondható, hogy ablakokat az építőiparral (új lakás és nem lakáscélú épületek építésével) kapcsolatban lévő külföldi és belföldi, ill. a lakás- és nem lakáscélú felújítások kapcsán nyílászárókat cserélő belföldi vevők vásárolnak. Amíg a lengyel ablakok iránti potenciális belföldi kereslet viszonylag könnyen megbecsülhető és prognosztizálható, addig a külföldi vevők esetében ez felettébb nehéz. E nehézség a keresletre ható tényezők jelentős mennyiségéből és összetettségéből következik. Itt kell megemlíteni többek között a lengyel ablakok renoméját külföldön, a viszonylagos árszintet, a valutaárfolyamokat, a konkurencia fokát az adott piacon.
Mégis tény, hogy a külföldi vevők érdeklődése a hazánkban gyártott nyílászárók iránt az elmúlt években határozottan nőtt. A Lengyelországban gyártott ablakok exportja 2004–2008 között közel háromszorosára, 1,2 millió darabról 3,4 millió darabra nőtt. 2008-ban az előző évhez viszonyított export növekedési dinamikája – összehasonlítva a 2006–2007. évekkel – csökkent, mégis változatlanul igen magas, tíz százalék feletti szinten tartotta magát. Hangsúlyozni kell azonban, hogy azok a piacok, ahol a lengyel gyártók különös aktivitást mutatnak, az országunkból származó ablakokkal már igen telítettek. Csehországban, a Lengyelországban gyártott ablakok legnagyobb külföldi piacán az import nyílászárók 55%-ot meghaladó (értéken számított) része 2008-ban hazánkból származott, míg Szlovákia esetében az importált ablakok 60%-a volt lengyel gyártmány. A német importban részesedésünk megközelítette a 25%-ot. Ilyen magas importrészesedés mellett a teljes német piaci értékesítésben a lengyel áruk aránya nem haladja meg az 5%-ot, ami a lengyel kereskedelmi aktivitás további jelentős tartalékaira utal. Ez azt is jelenti, hogy bár már ma is – mint külföldi beszállító – igen erős a pozíciónk, a termelés volumenéhez viszonyítva az importrészesedés növelésére kell törekednünk ezekben az országokban.
Másrészről figyelmet kell fordítani azokra az országokra, melyek jelentős felvevőpiacok, de részesedésünk ezen országok importjában még mindig nem túl nagy. Meg lehetne itt említeni tízegynéhány országot, melyek közül a legfontosabbak Franciaország (16%-os lengyel részesedés az ablakimportból), Nagy-Britannia (14%), Belgium (13%), Ausztria (6%), Hollandia (1%), Olaszország (7%), Oroszország vagy Ukrajna. A potenciál érzékeltetésére elég belátni, hogy ha a lengyel nyílászárók importrészesedési mutatója néhány nagyobb országban elérné a csehországi szintet – vagyis 50%-ot –, akkor hazánkból ott akár évi 750 ezer ablakkal több kerülne értékesítésre, több mint 500 millió euró értékben. Mindez anélkül, hogy az adott országok importvolumene növekedne.
Igen fontos jelenség, melyet a lengyel ablakok exportőreinek az elkövetkező években ki kell használniuk, a nyugat-európai országok lakásépítést és energiatakarékos felújításokat támogató kormányprogramjai. Ez jó esély azon cégeknek is, melyek kínálatában úgy a környezetbarát, mint az energiatakarékos ablakok megtalálhatók. A lengyel nyílászáró-kivitel növekedésének legnagyobb potenciális tényezői az energiatakarékos építkezés fejlődését támogató programok, melyekre a tagállamokat az EPBD (Energy Performance of Buildings Directive), azaz az Épületenergetikai Irányelv is kötelezi. A tagállamok többsége már beindította ezeket a programokat, a nagyságrendekről pedig mi sem mond többet, mint hogy az elkövetkező két évben erre a célra Németország maga kb. 50 miliárd eurót kíván fordítani, mindenekelőtt az épületek utólagos hőszigetelése és nyílászárócseréje támogatására. Ilyen példát az uniós piacon lényegesen többet is említhetnénk, ez tehát egy olyan fontos elem, melyet a nyílászárógyártóknak ki lehet – és ki kell – használniuk. Technikailag és formálisan is jól felkészültek vagyunk erre, hiszen Lengyelországban már most több tucat olyan gyártó van, akik rendelkeznek valamilyen – termékeik kiemelkedő energiatakarékosságát igazoló – nemzetközi minőségi tanúsítvánnyal, míg további cégeknél a minősítés éppen folyamatban van.

Ágazati potenciál

Az utóbbi években a lengyel ablakgyártók, széles körben élve az uniós forrásokkal, modernizálták gépparkjukat és megnövelték gyártási kapacitásukat. A gyártás folyamán a legmagasabb minőségű alapanyagokat és komponenseket alkalmazzák, főként nyugat-európai beszállítók – s ami nem kevésbé fontos: gyakran Lengyelországban gyártott – termékeit. A más országokban nagyra értékelt márkájú alkotóelemek használatára vonatkozó információ a nyugati megrendelővel folytatott tárgyalásokon fontos argumentum a lengyel gyártók tarsolyában.
Csaknem valamennyi számottevő, nyugati, a nyílászárók gyártásához szükséges alkatrész-beszállító jelen van a lengyel piacon. Meg lehet itt említeni többek között olyan cégeket, mint a Guardian, az AGC, a Pilkington, a Saint-Gobain, a Roto, a Winkhaus, a Deceuninck, a Veka, a Gealan, a Soudal, a DLH és számos más cég. Nekik és a korszerű gyártósoroknak köszönhetően – a még mindig alacsony munkaerő- foglalkoztatási költségek mellett – a lengyel gyártók a legmagasabb minőségű ablakokat kínálhatják kedvező áron. Ami lényeges, hogy számos nyugati vevő már meggyőződött erről, ami az utóbbi években közel megháromszorozódott exportban is tükröződik.
A lengyel ablakgyártók nagy tapasztalatra tettek szert a nyugati piacokon történő üzleti tevékenység folytatásában. Néhány éve nagy intenzitással építik értékesítési struktúráikat az európai országok többségében. Termékeik megtalálhatók a kereskedelmi hálózatokban éppúgy, mint a fejlesztőcégeknél, építőipari vállalatoknál vagy a regionális forgalmazóknál. Ezek olyan kapcsolatok, melyek kiépítése a mentális korlátok áttöréséhez időt és hatalmas erőfeszítéseket igényelt, de ennek köszönhetően a lengyel gyártóknak az országok többségében már nem kell újrakezdeni ezen struktúrák kiépítését, mindössze ki kell szélesíteni azokat. Ez nemcsak az egyes nagy gyártókra, hanem a kisebb exportőrökre is vonatkozik. Az Ágazati Elemző Központ 2009-es vizsgálatai szerint a műanyagnyílászáró-gyártó cégek több mint fele értékesítette termékeit nemzetközi porondon.
Néhány éve a nyílászárók európai piacán egyre nagyobb jelentőséggel bírnak az energiatakarékos ablakok. Az előttünk álló években – az energiatakarékos építkezéseket támogató programoknak köszönhetően – ezen termékek aránya a nyílászárók értékesítésében határozottan, ugrásszerűen emelkedni fog. A lengyel ablakgyártók érzékelték ezt a trendet s közülük egyre több kezdte gyártani és promotálni az ilyen típusú ablakokat. A Lengyel Ablakok és Ajtók Szövetsége patronálásában Aktív Ablakok néven létrejött egy összlengyel program, melynek célja azon lengyel gyártók népszerűsítése, melyek rendelkeznek kínálatukban az Európában legmagasabb használati értékű, kiemelkedő tulajdonságú, energiatakarékos ablakokkal. E gyártók termékeit hazai és külföldi vásárokon, tervezőknek és kivitelezőknek szervezett szemináriumokon, a sajtóban és az interneten népszerűsítik. Ez az ágazaton belüli alulról jövő kezdeményezés egy olyan példája, mely nagyobb anyagi forrással megtámogatva alkalmas lehetne a legmagasabb sztenderd szerinti lengyel ablakok határon túli sikeres megismertetésére is.

A lengyel asztalosipari import és piaci részesedése

A lengyel vállalatok jelentős ablak- és ajtóbeszállítói Magyarországnak, részesedésük pedig gyors ütemben nő. A látszat ellenére a recesszió nagyobb mértékben érintette a magyar gyártókat, mint az importőröket, akik mögött gyakran tekintélyes és korszerűen felszerelt üzemek állnak (ahogy a Lengyelországból importáló cégek esetében).
2009-ben a lengyel műanyag ablakok és ajtók részesedése az össz magyar importból 27,4%-ra nőtt. A beszállítások dinamikája pozitív volt, a Lengyelországból származó import (az építőipari recesszió ellenére) 5,1%-kal növekedett. Figyelemre méltó a szlovákiai behozatal háromszoros növekedése – lehetséges, hogy ez a magyar gyártási kapacitás egy részének Szlovákiába telepítéséről tanúskodik. A Németországból származó import – mely mindmáig értékében a legnagyobb – 31%-kal csökkent. 2010 első felében a lengyel termékek importja 77%-kal nőtt, a részesedése elérte a 31%-ot.
A 392530 termékcsoport (ablakok, ajtók, redőnyök – és ezek alkatrészei) esetében a Lengyelországból származó import 2009-ben 384 ezer euró értékű volt (ami 1,8%-os csökkenés), mely e termékcsoportban az összes import 7,5%-át tette ki. A legfőbb konkurenciát e csoportban a Németországból származó import (30,5%-os részesedés) és a Cseh Köztársaságból történő behozatal (20,9- os részesedés) jelentették.
A 441810 termékcsoport (faablakok és erkélyajtók) importja esetében három év alatt a Lengyelországból származó import 10%-ról 30,3%-ra növelte részesedését – a 2007. évi 2 millió euróról a 2009. évi 3,5 millió euróra. 2009-ben e csoportban a lengyelországi behozatal növekedése 75%-ot ért el! Ez volt a Magyarországra irányuló lengyel export egyik leggyorsabban növekvő termékcsoportja. A legfőbb konkurenciát e csoportban a Németországból származó import (1,9 millió euró, 15,5%-os részesedés) és Romániából történő behozatal (1,2 millió euró, 10%-os részesedés) jelentették.
A faajtók és küszöbök termékcsoportja (ITJ 441820) esetében a lengyelországi import – 0,9 millió euró értékben – 9,1%- ot képviselt az összbehozatalból. Legnagyobb részesedéssel az importon belül a Romániából származó behozatal bír, ami 41,4% és 4,1 millió euró értékű. A többi országból származó import nem haladja meg a néhány százezer eurót. 2009-ben a Lengyelországból származó faajtók importja kb. 55%-kal csökkent.
A fenti adatokból következően Lengyelország vezető helyen áll a fa, míg második helyen a műanyag ablakok magyarországi exportjában. A kedvezőtlen magyarországi helyzet ellenére mindkét esetben – időnként nagyon gyors ütemben – nőtt az export. A faajtók és műanyag alapanyagú ablak-, ajtó- és redőnyalkatrészek terén is jelentős beszállítónak számítunk.

Összegzés

Lengyelországban az új tömblakás-építés fejlődésének az elkövetkező évekre vonatkozó előrejelzései nem a legoptimistábbak. Ez azt vetíti előre, hogy a gyártási volumen növekedése egyedül a külpiacokon végzett még intenzívebb kereskedelmi tevékenység révén érhető el.
A lengyel ablakgyártók már bebizonyították, hogy képesek eredményeket elérni a nemzetközi porondon. Látványos sikert ért el a Fakro Nowy Sączból, amely jelenleg világpiaci részesedését tekintve a második legnagyobb tetőablakgyártó. Nemcsak a „nagyok”, de más cégek is kitűnően boldogulnak a külföldi piacokon. Ezek gyakran közepes nagyságú, szerény marketinglehetőséggel rendelkező cégek, melyek – hogy kínálatukkal határozottabban meg tudják vetni lábukat és megalapozhassák pozícióikat egy adott országban – támogatásra szorulnak. Itt elsősorban a potenciális vevővel történő kapcsolatfelvétel megkönnyítésére gondolunk, például a kereskedelmi kirendeltségeken keresztül avagy a különböző országokban az eddigieknél nagyobb számú ágazati vásáron való megjelenéssel.
A lengyel ablakok külkereskedelmi értékesítésének fejlődése hatással van a rokon ágazati szektorokra is, úgy mint az ajtó-, kapu-, redőny-, zsalu- vagy ablakpárkánygyártásra. Alkalmazásuk ugyanis az építőipari beruházási folyamat következő lépése. Nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy a lengyel ablakok által kiépített külpiaci értékesítési csatornákba párhuzamosan bekerülnek más lengyel épületasztalos-ipari termékek, mint az ajtók, kapuk vagy éppen a redőnyök. A lengyel gyártókról és termékeikről alkotott jó vélemény bizonyosan áttételesen a kivitelezőkről alkotott kitűnő minősítésekben is manifesztálódik – és nem csak azokéban, akik az ablakokat vagy az ajtókat építik be, de mindazon kivitelezők esetében is, amelyek alumínium-üveg előtetőket, üzletkirakatokat, télikerteket vagy bármilyen más beltéri leválasztásokat készítenek. A lengyel ablakok renoméjának kiépítésével megalapozott lengyel asztalosipari „márkaminőség” tehát biztosan nemcsak az ablakoknak, hanem országunk épületasztalos- ipara valamennyi szegmense exportjának is előnyére válik. A Lengyel Ablak- és Ajtógyártói, Szállítói és Forgalmazói Szövetség anyaga alapján, valamint a WPHI saját anyaga.

Bővebb információ:
www.budapest.trade.gov.pl vagy vegye fel a kapcsolatot osztályunkkal: Lengyel Köztársaság Nagykövetsége, Kereskedelemfejlesztési és Beruházásösztönzési Osztály ambpl-weh@t-online.hu
1068 Budapest, Városligeti fasor 16.
Tel.: +361/251-4677, fax: +361/252-9289.

Tetszett a cikk?