„Ne öntsük ki a fürdővízzel a gyereket!”

A kisadózó vállalkozások tételes adója, röviden KATA a legnépszerűbb adózási forma Magyarországon. A KATÁ-s vállalkozások száma meghaladja a 300.000-et és ez a szám folyamatosan növekszik. Nem véletlen, hogy minden harmadik vállalkozás a KATA adózást választja. Az sem véletlen, hogy heves reagálásokat váltott ki a tervezett szabályozásváltozás. Az érdekvédelmi szervezetek mellé most felsorakozott az Adótanácsadók Egyesülete is, amely elnökségének nevében Zara László elnök adott ki szakmai kritikát megfogalmazó állásfoglalást.

A fűnyíró elv sérti a tisztességeseket is

Az Adótanácsadók Egyesülete nem ért egyet azzal a tervezett törvényi változással, hogy az ugyanazon kisadózó vállalkozások (KATA-sok) éves szinten összesen 3 millió forint feletti kifizetést teljesítő megbízóit minden esetben (kvázi fűnyíró elv szerint) 40 százalék adóval terheljék. Álláspontunk szerint ez a szabályozásváltozás – több más szakma mellett – rendkívül hátrányosan érinti az adótanácsadói és könyvelői szakma egy jelentős részét is. Ezzel ugyanis azok, a KATA szerint adózó tanácsadók és könyvelők, akik egyébként a KATA szabályrendszerét mindenben betartva, a hosszútávon kiszámítható, kedvező adózási lehetőséget választva, tisztességesen adóznak és végzik el több ezer vállalkozó adózási feladatait, szintén az adórendszer, ezen belül is a KATA-s adózás kijátszói közé sorolódnak!

Egyetértünk azzal és korábban is nyilvánosan kiálltunk azért, hogy a KATA ellenőrzése olyan irányba módosuljon, amely szankcionálja, és ezzel megakadályozza munkaviszony helyett a színlelt vállalkozási jogviszonyos foglalkoztatást. Határozottan kijelentjük azonban, hogy Egyesületünk tagjai nem tartoznak abba a körbe - mint ahogy a többi, egyesületünkön kívüli adótanácsadó és/vagy könyvelő, vagy más szakmákban tisztességesen dolgozó/adózó vállalkozás sem - akikkel szemben (egyébként helyesen!) fel kívánnak lépni.

Romboló hatású

Megítélésünk szerint a tervezett módosítás romboló hatású a tisztességes vállalkozások körében, és sajnálatosan, a jelenlegi szabályozást kijátszó vállalkozók miatt azokat, a szabálykövető vállalkozásokat hozzák hátrányos helyzetbe, amelyek valódi vállalkozásként – KATA szerint adózva – végzik tevékenységüket. Egy egyszerű példán szemléltetve, ha egy KATA-s könyvelő iroda ugyanazon ügyfelének éves szinten több mint 3 millió forintos éves könyvelési díjat számláz, a 3 millió Ft feletti rész azonnal bekerül a 40%-os „büntető adó” alá, holott ezzel a tevékenységgel kapcsolatban sem most, sem korábban fel sem merülhet a munkaviszony kijátszásának lehetősége.

Mindezek alapján a jelenlegi módosítási javaslatot, ebben a formájában, véleményünk szerint nem lenne szabad bevezetni!

Ezzel szemben javaslatunk a következő:

HATÉKONY ELLENŐRZÉSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSE

Ennek keretében szűrjék ki azon KATA-s vállalkozásokat, amelyek a mostani szabályozásban meglévő kritérium rendszer (7 pont) alapján a munkaviszonyukat vállalkozói jogviszonyra cserélték és „beszámláznak” a volt munkáltatójuknak vagy annak bármely kapcsolt vállalkozásának. Meggyőződésünk, hogy a NAV adatbázisainak felhasználásával, akár helyszíni ellenőrzés nélkül, informatikai úton a kívánt cél elérhető és meggátolható, hogy a színlelt KATA-sok rombolják a többi, tisztességes vállalkozás megítélését!

A JELENLEGI SZABÁLYOZÁS KIEGÉSZÍTÉSE

A mostani szabályozásban meglévő kritérium rendszer kiegészítése egy olyan további ponttal, hogy a munkaviszony megszüntetését követő meghatározott időn (pl. 2 éven) belül KATÁ-s vállalkozóként ne végezhessen tevékenységet a volt munkáltatója vagy annak bármely kapcsolt vállalkozása részére.

40%-os többlet adóteher bevezetése a kifizető részére – értékhatárra való tekintet nélkül, az első forinttól, ha a KATA-s foglalkoztatás szabályrendszere bármilyen tekintetben sérül.

Vonják vissza és közösen alakítsuk át

Bár a mostani módosítás ezzel nem foglalkozik, de a fentieken kívül fontosnak tartanák még a szabályozás olyan irányban történő változtatását, amely előtérbe helyezi a KATA-s vállalkozás keretében elérhető juttatások (pl. nyugdíjellátás) értékhatárának emelését és annak évenkénti valorizációját, még abban az esetben is, ha ez a cél hatás a KATA havi fizetendő összegének emelésével valósítható meg. Ez ugyanis kellő biztonságot jelentene a KATA-s adózóknak, hogy hosszú távon is ebben az egyszerű és számukra kedvező adórendszerben dolgozhassanak!

Mindezek alapján szükségesnek látjuk a jelenleg tervezet módosítás visszavonását, és az átgondolt változtatást; konstruktív javaslatainkkal ebben készséggel részt veszünk!

Tetszett a cikk?