Gazdasági gyorsértékelés a hétfői szigorításokkal kapcsolatban

Több országhoz hasonlóan szigorú korlátozó lépéseket jelentett be Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn. A kedd éjféltől életbe lépő, 30 napig érvényes lezárás a koronavírus-járványt vissza fogja szorítani, de ezzel párhuzamosan természetesen jelentős gazdasági költsége lesz.

A lépések bejelentése nem meglepetés abból a szempontból, hogy a járvány minden mutató alapján kontrollálatlanul terjed Magyarországon. A múlt heti, szinte jelképes erejű intézkedések után az újak azt mutatják, hogy a kormánynak néhány nap alatt is sokat romlott a járványról alkotott egészségügyi, gazdasági, politikai képe.

Európában mindeddig senki nem tudott járványügyi szempontból sikeresebb kezelési stratégiát felmutatni, mint a (közel) teljes lezárás. Mi sem fogunk, a mostani csomag alig enyhébb a tavaszinál. Amiben érdemi különbség mutatkozik, az a nappali aktivitás kisebb mértékű lezárása, különös tekintettel az alacsonyabb szintű oktatási intézmények nyitva tartása.

Érezhető volt a kormányzati szándék, hogy a lezárást minél később lépje meg. Ez egyrészt az európai húzd meg – ereszd meg stratégia optimalizációs játéka: a cél, hogy a járványhullámok az egészségügyi kapacitások határáig fussanak, mert így kevesebb hullámmal lehet eljutni a vakcináig.

A lépések első érdemi hatására legalább egy hétig várni kell, de amennyiben hatékonynak bizonyulnak, akkor két hét múlva már szebb járványügyi statisztikát láthatunk, és egy hónap múlva érdemben enyhébb járványhelyzet mellett gondolkodhat a kormány az újranyitásról. E szempontból az lenne a legkellemetlenebb forgatókönyv, ha kiderülne, hogy a lépések inkább csak a szinten tartásra voltak elegendők, érdemben nem csökkent tőle az aktív esetek száma, de a társadalom fegyelmezettsége esetén erre kevés esélyt látunk.

A lezárásoknak erőteljes gazdasági hatása lesz. A közvetlen hatás elsősorban az idegenforgalom, vendéglátás, szállodaipar, rendezvényszervezés területét érinti. A közvetett hatások jóval szerteágazóbbak lehetnek. A cégek az üzletmenet, a lakosság a saját pénzügyi helyzet bizonytalansága miatt foghatja vissza az aktivitását, ez pedig a foglalkoztatási, beruházási és fogyasztási döntésekre egyaránt visszafogó hatással lehet.

Ugyanakkor olyan sokkszerű leállásra, mint tavasszal volt, nem kell számítanunk. Az ellátási láncok épek, a termelést a cégek sokkal jobban megtudják szervezni a járványhelyzet közepette a felgyűlt tapasztalatok alapján. A koronavírus-válság első hullámának kínálati sokkja (ami az igazán éles visszaesést hozta) egyelőre nem fenyeget. Az is tompíthat a recesszión, hogy néhány területen a napközbeni aktivitás korlátozása kisebb lesz. A termelés az azonnali keresletcsökkenés, illetve a hosszabb távú keresleti kilátások miatt eshet vissza, ez a készletezési döntésekre is hatással lehet. (A magas készletállományok miatt a termelés a keresleti hatásokra élesebben reagálhat.)

A november ezzel együtt éles visszaesést hoz majd a gazdaságban, és összességében akár az egész negyedik negyedéves gazdasági teljesítmény a 3. negyedévi szint alá húzza. Ez esetben az idei éves átlagos GDP-visszaesés mértéke meghaladhatja majd a kormányzat által várt 6,4%-os mértéket. Számszerű előrejelzést egyelőre nem lehet adni, hiszen még a korlátozás, illetve az azt tompító lépések pontos szabályai ismeretlenek. Mindenesetre egy nagyon statikus kivetítés mellett a 2020-as recesszió mértéke lehet akár 7% feletti is.

Nagyon sok múlik azon, hogy a lezárások milyen elbocsátási hullámot váltanak ki. A közvetlenül érintett területek egy részénél az állami bérkompenzáció, illetve adókedvezmény segíthet megtartani a munkaerőt, bár teljes körű hatásra nem érdemes számítani.(Jól mutatja a helyzetet, hogy a kormány a második hullámban is él az általa nem kedvelt, Kurzrarbeit-típusú kedvezményekkel.) A cégek tartalékai, a növekedési kép teljes jövő évi újraírása miatt a közvetett munkaerőpiaci hatás akár jóval nagyobb is lehet, mint a közvetlen. Éppen ezért a kormányzati segítő lépések könnyen elégtelennek bizonyulhatnak, tovább mélyítve ezzel a válságot.

Számol be a portfolió.hu

Forrás:
portfolio.hu

Tetszett a cikk?