Profilcut Q Plus
Az olyan megmunkálásoknál, ahol egyaránt nagy az elvárás a minőségi felületekre és teljesítményre vonatkozólag, ott olyan szerszámrendszer használata szükséges, mely mindkét igényt egyformán kielégíti.
A Leitz ProfilCut Q PLUS szerszámrendszer magas gyártási minőséget és alacsony működtetési költséget garantál. Az élezhető lapkák és az állandó szerszámátmérő mind olyan előny, melyek garantálják a sikert a versenytársakkal szemben. A szerszámélettartam miatt a megmunkálási költségek akár 20%-kal csökkennek. Főbb előnyeihez tartozik az ötszöri élezhetőség, a rövidebb megmunkálási idő – maximális teljesítmény mellett. Továbbá a ProfilCut Q PLUS 90 m/s-es, illetve a ProfilCut Q PLUS Premium 120 m/s-es vágási sebessége javítja a gyártási folyamat hatékonyságát. A könnyűfém szerszámtest kíméli a gép csapágyazását és 650 mm átmérőig használható. A szerszámrendszer egyaránt alkalmas puha- és keményfák megmunkálására, ami tovább növeli a gyártási rugalmasságot.
A gépkezelők munkáját megkönnyíti a rövidebb beállítási idő, az automatikus késpozicionálás, melyhez speciális szerszámok nem szükségesek. Ezen kívül a szerszám karbantartási igénye is rendkívül alacsony a porvédelemmel ellátott szorítóelemek miatt.
Összességében elmondható, hogy a ProfilCut Q PLUS nagyobb termelési teljesítménnyel rendelkezik a hasonló célú szerszámokhoz képest. Akár 50%-kal nagyobb előtolást tesz lehetővé a Premium változat, 120 m/s-es vágási sebességét kihasználva.
Leitz Hungária Szerszám Kft.
2030 Érd, Kis-Duna u. 6.
Tel.: +36-23/521-900.
www.leitz.hu
Kapcsolódó dokumentum:
profilcut-q-plus-leitz
Tetszett a cikk?
Cikkajánló
A REHAU felületkonfigurátor
Tervezzen és rendeljen egyedi méretű RAUVISIO bútorfrontokat online akár egy darabtól!
Asztalosdinasztia méltó utóda
Harasztovics Róbert fafaragó, népi iparművész, a népművészet ifjú mestere beszél munkájáról.
A típusbútor reneszánsza és a fenntarthatóság
Jelen tanulmány Magyarország bútoriparának mélységeit vizsgálja, a típusbútorok jelenlétére, illetve annak megjelenésére fókuszálva a 19. és 20. századtól...