A biomassza-felhasználás | jelene és jövője hazánkban

1. ábra: Magyarország megújulóenergia-felhasználása

Ennek oka, hogy a biomassza alapanyagból történő energiatermelés alapvető technológiája nem sokban különbözik a fosszilis energiahordozók hasznosításának technológiájától, az energiaátalakítás mindkét esetben a tüzelőanyag elégetésével történik. A megújuló energiaforrások nagyobb mértékű hasznosítása az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt kap a világ és az EU országainak energiastratégiájában. Ennek oka minden ország esetében közel azonosnak mondható: az energia-, valamint az ezzel együtt járó fosszilisenergiahordozó-igények folyamatos növekedése, a készletek fokozatos csökkenése eredményeképpen az energiaárak az elmúlt években drasztikusan emelkedtek (leszámítva a gazdasági világválság hatására bekövetkező kereslet-visszaesést, és az ezzel együtt járó árcsökkenést), mely tendencia a jövőben is folytatódni látszik. Ennek hatása – az energiaköltségek következtében az országból folyamatosan kiáramló tőke miatt – nemzetgazdasági szempontból rendkívül kedvezőtlenül érinti azon országokat, melyek fosszilis szükségleteiket nagyrészt importforrásból kénytelenek kielégíteni.
A fosszilis tartalékok fokozatos csökkenésének hatására a maradék készletek a világ néhány pontján összpontosulnak (többnyire a Közel-Keleten, valamint a volt szovjet tagállamok területén), drasztikusan csökkentve ezzel a készletek beszerezhetőségének diverzifikáltságát.
Az előző problémákat tetézi az a tény, hogy a fosszilis energiafelhasználás révén több millió év alatt felhalmozódott, kötött, a Föld atmoszféráját károsan befolyásoló szennyezőanyagok szabadulnak fel viszonylag hirtelen gyorsasággal, olyan folyamatokat beindítva ezzel (ilyen többek között a globális felmelegedés és klímaváltozás jelensége), melyek jelentős áldozatokkal és költségekkel járó károkat okozhatnak a jövőben. Az energetika és a gazdaság energiahatékonyabbá és „zöldebbé” tétele ugyan jelentős költségeket igényel jelen generáció részéről, azonban azok elmaradása esetén a költségek többszörösét lesz szükséges megfizetni a jövőben. A fosszilis energiafelhasználás előzőekben felsorolt kedvezőtlen hatásai Magyarországot kiemelten érintik, hiszen: Magyarország primerenergiaforrás-igényének 62%-át (2007) import forrásokból kénytelen kielégíteni. A helyzetet tovább rontja, hogy hazánk primerenergia-felhasználásának 40% -át a földgázfelhasználás teszi ki, mely földgáz nagy része egyetlen forrásból, az Ukrajnán keresztül hazánkba érkező gázvezetéken keresztül szerezhető be. Az ország energiafelhasználása ugyan csak kis mértékben növekszik, viszont a fokozatosan csökkenő hazai primerenergia-kitermelés hatására az import energiaforrások részaránya folyamatosan nő. Magyarország energiaintenzitása (GDP-re vetített energiafelhasználás) jóval a fejlett országok átlaga alatt van, ami azt jelzi, hogy az ország gazdasági teljesítőképességéhez képest az energiafelhasználás túlzott mértékű.

2. ábra: megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon

EU-s célkitűzések

Az előzőekben felsorolt kedvezőtlen hatások elkerülése érdekében, az utóbbi években, az Európai Unió egyre ambiciózusabb célkitűzéseket vállal az energiahatékonyság-növelés és megújulóenergia-felhasználás területén. A következőkben a Magyarország számára kötelező érvényű előírásokat, célértékeket tekintjük át a megújulóenergiafelhasználás területén.
Az Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK, a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló irányelve 20%-os megújuló energia részarányt ír elő az európai tagállamok részére a bruttó energiafogyasztásban 2020 -ig. Magyarország 13% - os megújuló energia részarány elérését vállalta. A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium előrejelzési dokumentuma szerint 2020-ban az összes energiafelhasználás 992–1035 PJ/év intervallumban alakulhat. Ez azt jelenti, hogy a megújulóenergiafelhasználásnak 2020 -ban, a 13%-os részarányt alapul véve, 129–135 PJ/év közötti tartományba kell esnie.
A Direktíva előírja továbbá, hogy minden tagállamnak biztosítania kell, hogy a megújuló forrásokból előállított energia részaránya, a közlekedési célra felhasznált végső fogyasztáson belül legalább 10%- ra növekedjen.

Az energetikai célú biomassza-felhasználás jelenlegi helyzetének bemutatása

A megújulóenergia-felhasználásra vonatkozó célkitűzések elérésében különösen nagy szerepe van a biomassza energetikai célra történő hasznosításának. A megújuló energiaforrások közül a biomassza az, melyet jelenleg a legnagyobb mértékben, a legnagyobb hatékonysággal, a leginkább költséggazdaságos módon vagyunk képesek hasznosítani. Ennek oka, hogy a biomassza alapanyagból történő energiatermelés alapvető technológiája nem sokban különbözik a fosszilis energiahordozók hasznosításának technológiájától, az energiaátalakítás mindkét esetben a tüzelőanyag elégetésével történik.
Ennek eredményeképpen mind a villamosenergia-, mind a hőenergia- termelés területén – egyéb megújulós technológiához képest – viszonylag egyszerűen és alacsony költséggel megoldható a biomasszafelhasználásra történő átállás. Az elmúlt években, a megújulóenergiafelhasználás részaránya az állami ösztönzők, valamint a fosszilis energiahordozók növekvő árának következtében 2007-re 5,1%-ra (53,7 PJ) növekedett. A megújulóenergiafelhasználás növekedésében rendkívül nagy szerepe volt a biomassza alapú energiatermelés terjedésének, mint ahogy azt az 1. ábra mutatja. Az ábra alapján a megújulóenergiafelhasználáson belül a szilárd, a folyékony és a gáznemű biomassza együttes részaránya csaknem 90%-ot tett ki 2007-ben, melynek nagy része szilárd biomasszából származott.
Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy az elmúlt években számos, korábban széntüzelésű erőmű és fűtőmű állt át az olcsóbb tüzelőanyag és a megújuló energiaforrásból termelt villamos energiára vonatkozó kedvezmények és támogatások következtében szilárd biomassza hasznosításra (fatüzeléses blokk üzemel a pécsi, a kazincbarcikai, az ajkai és az oroszlányi erőműben, vegyes tüzeléssel működik a Mátrai Erőmű). Mind a villamosenergia-, mind a hőpiacon jól látható a szilárd biomassza jelenlegi uralkodó szerepe, ahogyan azt a 2. és 3. ábrák mutatják.
A szilárd biomassza energetikai célra történő hasznosítására azonban egyre korszerűbb, nagy hatásfokkal működő, környezeti és gazdasági szempontból lényegesen kedvezőbb, decentralizált energiatermelést lehetővé tevő megoldások, technológiák kerültek kifejlesztésre. A legkorszerűbb technológiák feltérképezésére, hazánkban történő elterjesztésére, a régi, rossz hatásfokkal működő technológiák újakkal történő lecserélésére a jövőben különösen nagy hangsúlyt kell fektetni.

3. ábra: megújulóenergia-felhasználás hőtermelésre Magyarországon

Prognózisok

A biomassza energetikai célú hasznosításának szerepe a teljes megújulóenergia-felhasználáson belül a jövőben is meghatározó marad. Ennek oka, hogy a biomassza energetikai célra történő hasznosításához szükséges technológiák már jelenleg is rendelkezésre állnak (a technológiák természetesen folyamatosan fejlődnek, jó példa erre a második generációs bioetanol-gyártó üzemek fejlesztése, az egyre nagyobb hatásfokú, automatizált kazánok, korszerű villamosenergia-termelő blokkok megjelenése), így a tüzelőanyag-váltás viszonylag egyszerűen megoldható. A biomassza energiahordozóval történő energiatermelés mind forrás, mind termelés oldalon jól tervezhető és szabályozható, így nem állnak fenn az esetlegesség és szabályozhatóság olyan problémái, mint például a nap- vagy szélenergia-hasznosítás terén.
A biomassza alapú energiatermelés jövőbeni meghatározó szerepét támasztja alá a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium által kiadott, a 2020-ig terjedő megújulóenergiahordozófelhasználás alakulásáról szóló előrejelzési dokumentum. Az Európai Bizottságnak benyújtott tanulmány elkészítését a Megújuló Energia Direktíva (2009/28/EK) írja elő és a Tagállamok Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terveinek elkészítéséhez tartalmaz előzetes információkat.
Az előrejelzés szerint ugyan a szilárd biomassza részesedése a teljes megújuló energiafelhasználáson belül a 2005. évi 87%-ról 2020-ra 60%-ra csökken, volumene azonban körülbelül kétszeresére, 43 PJ/év-ről 80 PJ/ év fölé emelkedik.
A prognózis szerint, az energiatermelésen belül a zöldáram-termelés a 2005. évi 1803 GWh-ról 2020-ra 7790 GWh-ra növekszik. A szilárd biomassza részaránya ebben az esetben is mérséklődik, 83%-ról 57%-ra csökken, a tüzelőanyag- felhasználás azonban itt is több mint kétszeresére, 20 PJ/év értékről 45 PJ/év-re növekedhet. A hőtermelésben – a villamosenergia- termeléshez képest – kisebb mértékű növekedés várható az előrejelzés szerint. A hőtermelésre használt szilárd biomassza volumenének 2005. évi 24 PJ/év-ről 35 PJ/év-re történő emelkedése mellett a szilárd biomassza teljes megújuló alapú hőtermelésen belüli részaránya 85%-ról 65%-ra csökken.

A célértékek teljesülésének feltételei

Az előzőekben felsorolt ambiciózus célkitűzések elérése érdekében a jövőben számos intézkedés bevezetésére lesz szükség. A biomassza alapanyaggal működő energiatermelő egységek létesítésének, meglévő energiatermelő egységek biomassza-tüzelésre történő alkalmassá tételének ösztönzése, támogatása az utóbbi években már megkezdődött. Ennek hatására a felhasználás oldalon jelentős bővülés következett be, melynek a jövőben további növekedése várható. A vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy a hazai erdők a jelenlegi igényt ugyan még képesek a fenntartható erdőgazdálkodás szempontjait figyelembe véve kielégíteni, azonban a jelentősen növekvő biomasszaigények fedezése a jövőben kizárólag a források bővítésével oldható meg. Az előrejelzési dokumentum ennek érdekében különösen fontos feladatként jelöli meg olyan agrárenergetikai program végrehajtását, amelynek fontos elemei a mező- és erdőgazdasági melléktermékek és hulladékok összehangolt begyűjtése, a feldolgozó-ipari melléktermék, valamint a kommunális hulladék felhasználás hatékonyságának a növelése, továbbá az energetikai célú növénytermesztés jövőbeni felfuttatása.

forrás: www.e-met.hu, Simon Tamás: A biomasszafelhasználás jelene és jövője Magyarországon

Tetszett a cikk?