Gépgyárak kínálata egy megsárgult faipari szaklapban

A Magyar Asztalos szaklap előző havi számában a hasonló című 108 éves folyóirat hirdetéseit elemeztem. Az első világháborút közvetlenül megelőző időszak iparilag fejlett és újítások sokaságát felvonultató periódusát jól jellemzik az újságban megjelenő reklámok is.


Rex gyártmányú stabilmotor kisüzemek részére

A szép számú (70) hirdetés kb. ¾ része alapanyagot és szolgáltatást kínál az akkor még jórészt kisebb-nagyobb asztalosműhelyekben, jellemzően kéziszerszámokkal dolgozó asztalos mesterembereknek. Ugyanakkor a hirdetések közel negyede faipari gépeket, a gépekhez szükséges meghajtó motorokat, valamint szerszámokat kínál, ami jelzi, hogy a korszerű technika megállíthatatlanul terjed és az ipari szintű termelés irányába mutat.


Bolinder-motor több gép egyidejű hajtására

Az 1750-es évektől kezdve az ipari forradalom nagy újításai, elsősorban a kereskedelmi hajók tömeges építése miatt a faipart is érintették. Angol hajóépítő mérnökök szabadalmaztatták szinte az összes faipari gépet a XVIII. században, majd a faipari alapgépek közül utoljára a szalagfűrészgépet 1808-ban. Létezésük ellenére ezek a gépek nagyon lassan terjedtek el. 1840-ig csak mutatóban volt egy-egy gép a műhelyekben. 1850-ig szinte minden bútort kézi munkával készítettek.

Bár a városfejlesztések, lakásépítések miatt egyre több bútorra volt igény, de a historizáló stílusú bútorok tagolt formái és díszítésvilága miatt a kézi gyártás tökéletesen megfelelt a korszellemnek. A gépek lassú elterjedésének az is oka volt, hogy energiaforrásként egyedül a gőzgép állt rendelkezésre, ami behatárolt teljesítménnyel bírt, kezelése külön szakembert igényelt és rendkívül tűz- és robbanásveszélyes volt. Fenti okok miatt elsősorban az alapanyaggyártásban terjedtek el ezek a gépek. Így egyre több gőzfűrészüzem és gőzhajtású furnérgyár üzemelt Európa-szerte.


Az egyik legrégebbi motorgyár ajánlata

A faipari gépek terjedését segítette elő az 1876-ban szabadalmaztatott szívógázüzemű, 4 ütemű robbanómotor, majd az 1893-ban feltalált nyersolaj működésű dízelmotor. A századfordulóra ezeket a belső égésű motorokat már olyan nagy teljesítményben és olyan kis méretben tudták gyártani, hogy azok akár járművek hajtására, akár faipari gépek működtetésére is alkalmassá váltak.

Érdekességként említem meg, hogy a gőzhajtás korszerűtlensége és balesetveszélyessége ellenére bizonyos területeken még sokáig fennmaradt. Ilyenek az útépítő és mezőgazdasági gépek, valamint hajó- és a vasúti közlekedés területei. Gőzmozdonyokat egészen a második világháború végéig gyártottak.


Megbízható erőforrás Svédországból

A robbanómotorokat a korábbi gőzgépekhez hasonlóan nem egy-egy gép, hanem a műhelyben lévő összes gép működtetésére használták. A műhelyből leválasztott helyiségben elhelyezett stabilmotor laposszíj segítségével hajtotta meg a műhely falán végigfutó, meghajtó (transzmissziós) tengelyt. A tengellyel szemben elhelyezett gépek ugyancsak szíjhajtással kapták az energiát. A motorok teljesítménye általában arra volt elegendő, hogy egyszerre egy gépet működtessen. Mindezen korlátok ellenére a tiszta üzemelés és az egyszerű kezelés miatt ezek a motorok egyre több asztalos műhelyében hajtottak faipari gépeket.


Magyar gyártmányú Wohanka-motor

A politikai és gazdasági kötődések miatt Magyarországon elsősorban a német és osztrák korszerű motorok és természetesen a faipari gépek terjedtek el. A német Rex és Bolinder, valamint a Drezdai Motorgyár által kínált nyersolaj- és petróleumüzemű stabilmotorok mellett a Simplex márkájú svéd motor is megjelent Surányi Viktor képviseletével. Különlegességnek számít az 1894 óta szerszámokat, valamint lakatos- és gépészeti kellékeket gyártó magyar vállalkozás, a Wohanka és Társa 1908 körül megjelent nyersolaj stabilmotorja, amelyet szintén kiválóan lehetett faipari gépek hajtására használni.


A villanymotor még ritka újdonság

A faipari gépek kínálatában elsősorban a nagy múltú, több évtizedes gyártási tapasztalatokkal rendelkező német cégek termékei szerepeltek nagyobb számban. Így az igen népszerű Gubisch (Liegnitz), a Framag (Frankfurt), a Kiessling (Leipzig) és a Kirschner (Leipzig) cégek képviseletei kínálták egyszerűbb vagy összetettebb gépeiket a kis műhelyektől a nagyüzemekig. Természetesen az ismert bécsi gépgyár, a Zuckermann sem maradhat ki a felsorolásból.

Az 1890-es évektől kezdett éledezni a magyar gépgyártás is. Nem egyedüli gyártóként, de egyedüli hirdetőként szerepelt a Langfelder V. Első Magyar Famegmunkáló Gépgyár. Ez az üzem elsősorban hatalmas fűrészüzemi keret- és körfűrészgépeiről vált ismertté, melyek közül nem egy még ma is működőképes.


Masszív kialakítású gyalugép a Framagtól

A gépekhez természetesen megfelelő szerszámokra is szükség volt. A hirdetések között a német Louis Klaus kínált több évtizede kiváló minőségű acélszerszámokat. Szerencsére a hirdetők között találunk magyar gyártót is. Az 1782-es (!) alapítású Miller Márton Fia Acélárugyár igen széles palettán kínál gyalu- és idomkéseket, kör- és szalagfűrészeket, marókat és más gépi szerszámokat. Természetesen ezek a több, mint 100 éves szerszámok a kor igen magas színvonalú kovácstechnológiájával készültek ötvözött acélból.

Sem a szerszámok kialakítása, sem az anyaguk nem felel meg a mai követelményeknek. Némelyiket azóta balesetveszélyes volta miatt be is tiltották. Ugyanakkor ezek a szerszámok abban a korban jól működtek a korabeli gépeken.


A Kiessling kombinált gépeket kínál

A gyors ütemű városépítések hatalmas mennyiségű bútort, ajtót, ablakot igényeltek, ezért néhány vállalkozás komplett faipari üzemek gépi és technológiai tervezését ajánlja a teljes géppark beszállításával. Ezek az asztalostelepeket berendező vállalatok – ma mérnöki irodának hívnánk – komoly referenciákat tudtak felmutatni. Ebben az újságban az Orova Károly gépészmérnök nevével jelzett vállalkozás kínálta a legszélesebb körű tervezést, beépítést.


Magyar gyártó nagyüzemi gépei

Végül szóljunk az ekkor még gyerekcipőben járó villanymotorokról. Bár a villanymotort Jedlik Ányos már 1825-ben feltalálta, de magának a villamos energiának az előállítása és az akkori infrastruktúrába illesztése évtizedeket vett igénybe. A városok világítása gázzal történt, a villamos hálózatok kiépítése 1885 után kezdődött Európa-szerte. A villanymotorok megjelenése ugyan már ekkor elkezdődött, de az előállítás magas költségei és a városi villamos hálózatok gyengesége miatt csak 1905 után kezdtek el foglalkozni az ipari szintű felhasználással.


Ismert német márka a Gubisch

Ebben a 108 éves újságban mindössze egyetlen hirdetésben találni a nyersolajmotorok mellett villanymotort, mint meghajtási lehetőséget. A Gartner B. gépészmérnök által hirdetett villanymotor meglehetősen nehéz vasöntvényt és kis teljesítményt jelenthetett. Ezeket a később egyre erősebbé váló motorokat ugyanúgy építették be a műhelybe, mint a nyersolaj stabilmotorokat. Egy letelepített motor hajtotta felváltva az összes gépet.


A Kirchner az egyik legkedveltebb márka

A villanymotor jelentette a jövőt, hiszen csendes üzemű, minimális karbantartási igényű és kezelése semmilyen szakértelmet nem igényel. A méretek és az árak csökkenésével, valamint a teljesítmények növekedésével a ’20-as évektől kezdve már eleinte a nagyobb, majd később a kisebb gépekbe is önálló meghajtó motorokat építettek be, ami a műhelyek kialakításának szabadságfokát növelte meg hatalmas mértékben. Ma is ugyanezt a jó 100 éve útjára indított gyakorlatot követjük.


Széles gépválaszték a bécsi Zuckermanntól


Különleges maró-, és fűrészszerszámok


Ajánlat komplett üzemek berendezésére


Kapcsolódó dokumentum:


gepgyarak-kinalata-egy-megsargult-faipari-szaklapban


Tetszett a cikk?