Az ácsok versenyéről

Két éve terveztem meg először a versenyfeladatot a Szakma Sztár Fesztiválon az ácsszakmában. Volt hozzá már egy alapkoncepció, ebből készítettem egy kész gyártmánytervet a SEMA szoftverrel. Azóta ugyanez a feladat, csak a méretarányok mások. Jómagam 2010-ben versenyeztem az ácsok országos döntőjében, akkor legalább tízen voltunk a finisben. Mostanra ez a szám 5-re csökkent: kevés a szakképzésben, országos viszonylatban az ácstanulók száma és a támogatási rendszeren is kellene változtatni, hogy tovább ne csökkenjen a versenyzők létszáma a döntőben. Igaz, néhány éve már az elődöntőn is részt kell venniük a versenyzőknek, ami pluszköltséget jelent.

A feladat nehézsége, hogy egy csonka kontyolt tetősík van az egyik oldalán, ami egy vízszintes helyzetű szarufa keretre támaszkodik. Ennek következménye, hogy az élszarufa végvágása nem normál helyzetű, egy úgynevezett kétoldali belső ojtással támaszkodik a szarufa keretre. Ennek a szerkezeti elemnek a kiszabásához a zsinórpadon külön vetületi nézetet kell rajzolni, ez a legnehezebb alkatrésze a tetőnek.

Az iskolai kerettantervnek része ez a szakmai kompetencia is, de csak páran szokták tudni szabályosan megcsinálni és ez dönti el a dobogós helyezéseket. A versenyidő is elég szűk, hiszen a szerkezetet be is kell tetőfóliázni, becserepezni és egy tetősík ablakot is el kell helyezni az egyik szarufaközbe, az ács- és faszerkezet-építő tudáson kívül jelentős tetőfedési tudással is kell rendelkezniük a versenyzőknek.

Nagy akadályt jelent, hogy az oktatás színvonala és a tudásszintje is igen eltérő az egyes szakképző iskolák között. Véleményem szerint, aki egy országos döntőben versenyez, azzal külön kell foglalkozni, felkészíteni, ehhez pedig az adott iskolának kellene nagyobb segítséget nyújtania. További nehezítő tényező, hogy a végzős ácstanulók túlnyomó többsége külső gyakorlati képzőhelyen dolgozik, ami komoly logisztikai szervezést kíván. Tavaly egy lány is volt a döntőben, de a képességei nagyon hiányosak voltak és igen lemaradt a mezőnytől, pedig ez egy hatalmas példamutatás és reklám is a szakmának. Németországban jogszabály írja elő, hogy ha egy ácsvállalkozó a lányára szeretné hagyni a cégét, akkor az egyéb tanulmányai mellett ács szakmunkás-bizonyítvánnyal is kell rendelkeznie.

A Szakma Sztár Fesztiválon rendezi a SkillsHungary a nemzeti döntőt is. Több szakmában így még jobban motiválva a látogatókat és az SZKTV döntőseit, hogy ha éreznek magukban kellő motivációt és elhivatottságot, akkor a szakmájukat akár nemzetközi szinten is képviselhetik. Heiner Patrik képviseli hazánkat az idei oroszországi rendezésű szakmai világbajnokságon Kazanyban, az ácsszakmában. Vele az asztalosok melletti standon mi is egy szakmai bemutató keretében mutattuk be Patrikot a nagyközönségnek.

Az ácsverseny nemzetközi szinten nagyon nehéznek számít, különösképpen azért, mert a szakképző iskolákban tanultakon és az épülő házak tetőszerkezetein messze túlmutat a követelmény, sokszor a jelentkezők már az előválogató feladataitól is meggondolják magukat. Ugyanis hiába nyeri meg valaki az ácsszakmában az SZKTV-t, az a nemzetközi versenyeken még az egyes modul színvonalat sem biztos, hogy meg tudná csinálni a háromból. A nyugati országokban a szakképzés során sokkal előrébb jut és magasabb szakmai kompetenciákkal rendelkezik egy végzős tanuló, így a további versenyekre jobban fel tud készülni és versenyezni.

Több újítást sejtető koncepció hírlik manapság a szakképzési rendszer háza táján. A legfrissebb információ, amely már a médiában is többször elhangzott, hogy ágazati képzőközpontok fognak létesülni, amivel kapcsolatban már folynak az egyeztetések a szakmai szervezetek között.


Tetszett a cikk?