A hédervári matuzsálem bontogatja rügyeit

A különböző fajtájú fák felhasználási lehetőségeiről, tulajdonságairól asztalosként, faipari szakemberként bizonyára sok hasznos információval rendelkeznek a faipar „szaktudói”. De akadhat néhány magától értetődő, vagy éppen meglepő információ, ami esetleg az évek során feledésbe merült vagy az újdonság erejével hat.   

A fák évgyűrűinek kialakulását az évszakok váltakozása okozza. Két növekedési periódust különböztetünk meg: a tavaszit (korai pászta) és az őszit (késői pászta). A tavaszi világosabb, tágabb pórusú, lazább szövetekből áll, a téli pihenő után az intenzívebb tápanyagfelvétel során képződik. Az őszi – mely nyáron jön létre – sokkal tömörebb, szűkpórusú, sötétebb színű, a törzs szilárdságáért felelős. Minél kedvezőbbek a környezeti feltételek, annál nagyobb a növekedési potenciál és annál szélesebbek az évgyűrűk. A korai és késői pászta színbeli különbségei alapján lehet meghatározni a fák korát. A világ ma ismert legidősebb növénye egy sima tűlevelű szálkásfenyő, amely a kaliforniai Fehér Hegységben található. A fa vizsgálata során kiderült, hogy körülbelül 4700 éves lehet. Egyébként a simatűjű szálkásfenyő – mely elsősorban az Egyesült Államok délnyugati, hegyvidéki területein őshonos – nagyon hosszú életű fafaj. Mivel többnyire 2700 méteres magasságban él, az alacsony átlaghőmérséklet, a száraz talaj és az erős szél miatt a növekedése lassú.

Magyarország legöregebb fája egy 850 évesnél is idősebbre becsült kocsányos tölgy, mely Héderváron található. „Az Árpád-fa az egész középkorban Győr, Moson és Pozsony vármegye hármashatár pontjának számított. Koronája árnyékában számos, a három vármegyét érintő regionális gyűlést is tartottak. 1942-ben nyilvánították védetté. 2007-ben egy óriási vihar letörte fő ágainak többségét, ennek ellenére 2015-ben elnyerte az Év Fája versenyen az Országos Erdészeti Egyesület különdíját. Az Árpád-fa genetikai örökségének – magról/makkról nevelt utódaiban – megőrzése a XXI. század első és második évtizede fordulóján dr. Kovács Péter erdésztechnikus, agrármérnök és családja sok éves kísérletezésének és gondos munkájának eredménye.” (Mindez, s még számos érdekesség olvasható Bolla Sándor, az OEE Győri Magánerdő HCS elnöke által írt, a tölgy árnyékában felállított emléktáblán.)

Az Árpád-fa hét utódfája – melyeket a Hét vezér tiszteletére 2014-ben az OEE Győr-Moson-Sopron megyei Magánerdő Gazdálkodási és Környezetvédő Helyi Csoportja és Hédervár polgárai ültettek – ölelésében ma is megállásra és nézelődésre készteti az arra járókat. Törzsének fáradt kérgét megérintve évszázadok történelme járja át a testet-lelket. Átsétálhatunk a kettévált hatalmas törzsön, de kijutva az odvas belsőből megpillantjuk az oldalágat, s csupán arra gondolhatunk: rügyek százai hirdetik az életet, talán további nyolcszáz éven keresztül. Itt a Boldogasszony templom és  a Loretói kápolna oltalma alatt.            

 

Forrás:
https//www.agrotrend.hu,
Wikipédia,
BIORAMA         
                                                                                                                                    


Tetszett a cikk?