A hédervári matuzsálem bontogatja rügyeit
A különböző fajtájú fák felhasználási lehetőségeiről, tulajdonságairól asztalosként, faipari szakemberként bizonyára sok hasznos információval rendelkeznek a faipar „szaktudói”. De akadhat néhány magától értetődő, vagy éppen meglepő információ, ami esetleg az évek során feledésbe merült vagy az újdonság erejével hat.

A fák évgyűrűinek kialakulását az évszakok váltakozása okozza. Két növekedési periódust különböztetünk meg: a tavaszit (korai pászta) és az őszit (késői pászta). A tavaszi világosabb, tágabb pórusú, lazább szövetekből áll, a téli pihenő után az intenzívebb tápanyagfelvétel során képződik. Az őszi – mely nyáron jön létre – sokkal tömörebb, szűkpórusú, sötétebb színű, a törzs szilárdságáért felelős. Minél kedvezőbbek a környezeti feltételek, annál nagyobb a növekedési potenciál és annál szélesebbek az évgyűrűk. A korai és késői pászta színbeli különbségei alapján lehet meghatározni a fák korát. A világ ma ismert legidősebb növénye egy sima tűlevelű szálkásfenyő, amely a kaliforniai Fehér Hegységben található. A fa vizsgálata során kiderült, hogy körülbelül 4700 éves lehet. Egyébként a simatűjű szálkásfenyő – mely elsősorban az Egyesült Államok délnyugati, hegyvidéki területein őshonos – nagyon hosszú életű fafaj. Mivel többnyire 2700 méteres magasságban él, az alacsony átlaghőmérséklet, a száraz talaj és az erős szél miatt a növekedése lassú.
Magyarország legöregebb fája egy 850 évesnél is idősebbre becsült kocsányos tölgy, mely Héderváron található. „Az Árpád-fa az egész középkorban Győr, Moson és Pozsony vármegye hármashatár pontjának számított. Koronája árnyékában számos, a három vármegyét érintő regionális gyűlést is tartottak. 1942-ben nyilvánították védetté. 2007-ben egy óriási vihar letörte fő ágainak többségét, ennek ellenére 2015-ben elnyerte az Év Fája versenyen az Országos Erdészeti Egyesület különdíját. Az Árpád-fa genetikai örökségének – magról/makkról nevelt utódaiban – megőrzése a XXI. század első és második évtizede fordulóján dr. Kovács Péter erdésztechnikus, agrármérnök és családja sok éves kísérletezésének és gondos munkájának eredménye.” (Mindez, s még számos érdekesség olvasható Bolla Sándor, az OEE Győri Magánerdő HCS elnöke által írt, a tölgy árnyékában felállított emléktáblán.)


Az Árpád-fa hét utódfája – melyeket a Hét vezér tiszteletére 2014-ben az OEE Győr-Moson-Sopron megyei Magánerdő Gazdálkodási és Környezetvédő Helyi Csoportja és Hédervár polgárai ültettek – ölelésében ma is megállásra és nézelődésre készteti az arra járókat. Törzsének fáradt kérgét megérintve évszázadok történelme járja át a testet-lelket. Átsétálhatunk a kettévált hatalmas törzsön, de kijutva az odvas belsőből megpillantjuk az oldalágat, s csupán arra gondolhatunk: rügyek százai hirdetik az életet, talán további nyolcszáz éven keresztül. Itt a Boldogasszony templom és a Loretói kápolna oltalma alatt.

Forrás:
https//www.agrotrend.hu,
Wikipédia,
BIORAMA
Tetszett a cikk?
Cikkajánló
Burkolat, gerendák, ajtók — készítse el saját maga!
Ha kis műhelyben dolgozik, különösen fontos, hogy olyan gépe legyen, amely nem foglal sok helyet, mégis professzionális eredményt nyújt.
Lucaszék és társa
Kerling Alajos hobbi asztalos mutatja be az általa ismert és készített Luca széket.
A Wood-Mizer forgalomba hozta a WM5500 fűrészgépet
Új generációs ipari fűrészgép nagyobb teljesítménnyel és intelligensebb technológiával.


