Teljesítményorientált szakképzés várható

Kétszeres esemény helyszíne volt november 26-án a BKSzC Kaesz Gyula Faipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája. A tanműhelyekben 19 diák várta a rajtjelet, hogy  megkezdődhessen a  EuroSkills 2020 Graz faipari előválogató verseny. Az előadóteremben lévő szakoktatók pedig a következő tanévtől életbe lépő szakképzési rendszer részleteiről tájékozódhattak – közvetlenül a kormányzati és a kamarai illetékesektől.

Több mint 50 szakoktató és kamarai szakember, valamint 19 diák gyűlt össze a BKSzC Kaesz Gyula Faipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája előadótermében. Miután elhangzottak az eligazítások, a diákok máris vonultak tovább a tanműhelyekbe, ugyanis az ő számukra egy előválogató verseny kezdődött. A tét, hogy a legjobb teljesítményt nyújtók folytathatják a felkészülést a következő év elején a grazi 2020-as európai megmérettetésre. 

A feladat egy keményfából összeállított ötoldalú szegmens fiók elkészítése volt, ahol több oldal eltérő lapszögben és ugyancsak eltérő fecskefarkú fogazással kapcsolódott a szomszédos oldalhoz. A feladat legyártásához 6 óra állt rendelkezésre.

A versenyfeladat egy szegmens fiók elkészítése volt

Miután a tanműhelyben elindult a verseny, a szervezők megkezdték a szaktanárok számára szánt továbbképzést. Elsőként Bánátfy Andrea, a Budapesti Komplex Szakképzési Centrum (BKSzC) főigazgatója és Valló Péter, a BKSzC kancellárja díjakat adott át a Skills-versenyeken felmutatott teljesítmények elismeréseként. Díjat kapott Babanecz Csaba, a BKSzC csapatának koordinátora, az épületasztalos-szakmában induló versenyzők felkészítő szakértője.

Továbbá díjakat vehettek át a következő iskolák is mint olyan intézmények, ahol elismerték a Skills-versenyek magas szintű háttértámogatásának megvalósulását – az ott dolgozó minden munkatársat beleértve:

• BKSzC Kaesz Gyula Faipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája;
• BKSzC Kozma Lajos Faipari Szakgimnáziuma;
• BKSzC Weiss Manfréd Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma.

Elhangzott továbbá, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól 2018-ban nyert pénzösszegből a Kaesz Gyula szakiskola 200 millió Ft-ot fordíthat az asztalos szakképzésre, a Weiss Manfréd szakiskola 50 millió Ft-ot kap a villanyszerelési szakképzés fejlesztésére, a Kozma Lajos szakiskola számára pedig 20 millió Ft állhat rendelkezésre szintén az asztalos szakképzésre.

A Szakképzési rendszer átalakítása

Menner Ákos, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzés-fejlesztési főosztályvezetője elsőként arra a technológiai változásra emlékeztetett mindenkit, ami ma a világban tapasztalható.

„Nem tantárgyakat, kompetenciákat akarunk tanítani!”

A robotika, a digitalizáció, az automatizáció nagyon nagy kihívást jelent a szakképzés számára is. Ez azt is jelenti, hogy olyan szakképzési módszerekkel kell válaszolni ezekre a kihívásokra, amelyek naprakész tudást lesznek képesek adni a jelen és a jövő diákjainak. Ebben segíteni fog a minisztérium is, ám a szakoktatókra, a középfokú iskolák tanári körére komoly felelősség hárul: meg kell vizsgálniuk, hogy mi az a tudástartalom, ami ma egy szakma gyakorlásához feltétlenül szükséges, és ezt hogyan lehet átadni a diákoknak. Ezen képzési követelmények „lefordítása” után tud a törvényalkotó olyan képzési tantervet készíteni, ami segíteni fogja a követelményeket.

Menner Ákos, a minisztérium szakképzés-fejlesztési főosztályvezetője

Nyilvánvalóan itt figyelembe kell venni két fontos szereplőt. Egyrészt a gazdasági szereplőket, akik határozott szakképzési elvárásokat támasztanak annak érdekében, hogy haladjon a gazdaság. Itt lesz fontos az is, hogy ezek a faipari cégek részt vegyenek a duális képzésben, annak formálásában. Ezen vállalatok képviselőiből állnak össze az Ágazati Készségtanácsok (ÁK), és azon dolgoznak, hogy a vállalati tudástartalmak egységesen összeálljanak.

– Fontos látnunk, hogy nem tantárgyakat, kompetenciákat akarunk tanítani – jegyezte meg Menner Ákos.
Másrészt a diákot magát is figyelembe kell venni: az érdekeit, a boldogulásához szükséges szempontokat. Nyolcadik osztályban minden gyerek számára készülni fog egy kompetenciamérés, amely alapján meg lehet majd határozni a szakmai irányultságokat. Ezek után egy, a gimnáziumokat, technikumokat, szakképző iskolákat országosan tartalmazó adatbázis felkínálja a gyerek számára a leginkább megfelelő intézményeket – elsősorban a lakóhelye szerinti szűrésben. Mi motiválhatja a nyolcadik osztályosokat, hogy a szakképzés felé vegyék az irányt? – tette fel a kérdést a főosztályvezető.

Jöjjön egy statisztikai adat: az európai átlag 48%-a megy szakképzésbe (a listát vezető finnek esetében ez 72%), míg a magyar gyerekek 23%-a választ szakmai iskolát. Látható tehát, hogy a társadalmi hozzáállás jelentős befolyásoló erő lehet. Magyarországon az elmúlt 30 évben az a hozzáállás volt látható, hogy nagyon sok szülő a felsőoktatásban látta gyermeke biztos jövőjét. Érdemes félretenni ezeket a közmegítéléseket, és az egyéni boldoguláshoz leginkább hozzásegítő irányokat felkínálni a gyerek számára.

„Aki kiválóan végzi a munkáját az oktatás területén, annak a bérezésében is érvényesíteni kell ezt a teljesítményt.”

Az új képzési rendszer az oktatók számára is megfelelő felkészültséget és bérezést szeretne biztosítani, ami egyben szakítana az eddigi módszerrel. Az alapfelállás a következő: ha van olyan szakoktató (szakember), akit a piaci szektor kétszeres fizetésért elvinne, akkor azt a pénzt az iskolának oda kell tudni adni a tanár részére. Miután a mostani köznevelési illetményalap erre nem ad lehetőséget, ezért a kormány határozott szándéka, hogy a jelenlegi rendszer  korlátait felszámolva, a Munka törvénykönyve szerinti szerződéssel kerülnek munkaviszonyba az iskolai tanárok.

Ez nyilvánvalóan azt is magával hozza, hogy mostantól félre kell tenni a „minden pedagógus egyforma” hozzáállást. Aki kiválóan végzi a munkáját az oktatás területén, annak a bérezésében is érvényesíteni kell ezt a teljesítményt. Az osztályvezető elmondta, hogy a következő évben egy 28–30%-os átlagos bérnövekedéssel lehet számolni az oktatásban, ami a fent említettek alapján azt jelenti, hogy lesznek, akik a teljesítményeik alapján sokkal többet fognak hazavinni, mint azok, akiknek a szakmai színvonala ezt nem teszi lehetővé.

A szakmai továbbképzés résztvevői

Kamarai részvétel

Vörös-Gubicza Zsanett, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) igazgatója elmondta, hogy a kamara a kezdetektől támogatja a minisztérium által bevezetésre szánt stratégiát – ami a duális képzést illeti. Továbbá hozzátette azt is, hogy miután az MKIK végzi – a SkillsHungary-program keretében – a WorldSkills- és a EuroSkills-versenyekkel kapcsolatos feladatokat, ezért a kamara szorgalmazza a minisztérium felé, hogy még hatékonyabb legyen a szakoktatói (tovább)képzés és a tananyag-átalakítás.

Ma ugyanis már nem lehet önállóan tananyagot fejleszteni, ehhez a módszertant és a megfelelő továbbképzéseket is hozzá kell tenni, amihez szükség van a szakértők tudására is. Így lehet biztosítani, hogy a kiváló kvalitású skillses szakértők szakmai ismerete és gondolkodásmódja közvetlenül eljusson a szakoktatókhoz is  – erősítette meg az igazgatónő.

Délutánra kialakult a verseny végeredménye is:

1. helyezett: Sajtos Dániel (80,0 pont);
2. helyezett: Molnár Dominik (68,33 pont);
3. helyezett: Nagy Dániel (68,11 pont);
4. helyezett: Zalányi Bence Ferenc (65,22 pont);
5. helyezett: Knauz Zoltán Kristóf (64,61 pont).

Tetszett a cikk?