Közösen járható utak – környezettudatosan
A szombathelyi székhelyű FALCO Zrt. a Soproni Egyetem bevonásával hatékony szakmai összefogásra szeretné ösztönözni a piaci szereplőket. Ennek érdekében egy konferenciát szerveztek november 6-án Szombathelyen, Fenntarthatóság – hulladékgazdálkodás és környezetmenedzsment a faiparban, avagy Kutatástól a fejlesztésig címmel.
Kovács Tamás, a FALCO Zrt. PR-vezetője
A konferenciát Novák Tibor, a FALCO Zrt. vezérigazgatója mellett prof. dr. Náhlik András, a Soproni Egyetem rektora nyitotta meg. Az eseményen számos előadó szót kapott az egyetem, a FALCO, illetve a fenntartható gazdálkodást szem előtt tartó szervezetek képviselői részéről. Előadást tartott többek között Hízó Ferenc, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára, Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) szervezet igazgatója, illetve dr. Alpár Dénes L., a Soproni Egyetem kutatási és külügyi rektorhelyettese.
A konferencián felszólaló közel húsz előadó mondandóját helyhiány miatt most nem tudjuk közvetíteni. (A lényeget legjobban megragadók témáit egy-egy cikk formájában közreadjuk a következő lapszámok során.)
A konferencia célja
Az összejövetel célját megfogalmazva Kovács Tamás, a FALCO Zrt. PR-vezetője témaindító előadásában elmondta, hogy az Európai Unió a következő 20 évre jelentős CO2 –kibocsátás-csökkenést írt elő annak érdekében, hogy csökkentsék a klímaváltozás okozta negatív hatásokat. Olyan pilot projekt elkészítése a cél, ami a faipari szakma szereplői számára segít kidolgozni a fenntarthatósággal, a hulladékgazdálkodással és a környezetmenedzsmenttel kapcsolatos témákat.
Beszédében köszönetet mondott azoknak a faipari üzemeknek és klasztereknek, illetve a Soproni Egyetem Simonyi Károly Karának, akik a fenntarthatóságot és a hulladékgazdálkodást a faipari ágazati stratégia homlokterébe emelték.
A nap történéseinek folyamából egy előadást és egy eseményt is szeretnénk kiemelni.
Kísérlet a körforgásos zöldgazdaság kialakítására
Az előadás a fahulladék-kezelés terén elért eredményeket mutatja be a FALCO Zrt. és a FALCO REC Kft. részéről. Horváth Ádám, a FALCO REC Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy Magyarországon milyen lehetőségei vannak a fahulladékáramnak. A cég a magyar fahulladékpiac egyik szereplőjeként azt a célt tűzte ki, hogy az ipari gyártásban, valamint a lakosság körében keletkező faanyagot begyűjtse. Ezek lehetnek:
- faalapú csomagolóeszközök, raklapok, ládák;
- hengeres fa és fűrészáru munkálásából származó fahulladékok;
- faalapú lemezek megmunkálásából származó fahulladékok;
- építési, bontási fahulladékok.
Közel 120 résztvevője volt a konferenciának
Fontos, hogy a keletkezés helyszínén ezeket az anyagokat ne szemétnek tekintsék. Ami a begyűjtést illeti, Horváth Ádám szerint a legjárhatóbb út a háznál történő átvétel, a megfelelő hulladékudvarokban való lerakás, illetve a fahulladék közvetlenül telephelyre történő szállítása. A begyűjtéssel kapcsolatban kihangsúlyozta a cégvezető, hogy az anyagában történő hasznosítást zavarják az MDF/HDF anyagok, a kátrányos vagy befülledt faanyagok, a zománcfestékkel kezelt fatermékek, a kárpitosbútorok és a zöld hulladék. A begyűjtött faanyagokat a cég ledarálja, majd felhasználja a forgácslapgyártásban.
Talán félreértésre adhatnak okot az MDF/HDF mint újrahasznosításból kizárt anyagok, miközben az egész körforgásos gazdaságot a zászlajára tűző FALCO által gyártott forgácslapok nem jelentenek gondot újrahasznosítás szempontjából. Kovács Tamás kérdésemre válaszolva elmondta, hogy a MDF/ HDF-el ellentétben a forgácslap újra bedarálható új laptermék gyártásakor.
– 2015-től a cég által gyártott fogácslapok megfelelnek a CARB II, különösen alacsony káros anyag kibocsátású E-LE szabványnak – fűzte még hozzá a PR vezető.
Véleményem szerint a káros anyagot jelentő formaldehid mint kötőanyag jelenléte önmagában zavaró tényező. Üdvös lenne tehát, ha az ipar a jövőben teljesen környezettudatos alapanyagokat használna a forgácslapgyártáshoz. A megoldások között a természetes eredetű kötőanyagok használata jelenthet igazán nagy áttörést. Bízzunk abban, hogy a konkurens lapgyártók a jövőben leginkább ezen a téren fognak versenyezni egymással.
Egy körforgásos gazdaság esetében a természetben is tapasztalható példának kell érvényesülni, azaz:
- a körforgás alapnak számít;
- a biológiai és a technológiai folyamatok közötti átjárás biztosított;
- és az újrahasznosítás értéknöveléssel jár.
A Körforgásos Gazdasági Platform Egyetértési nyilatkozatának aláírása
A másik esemény, amit szeretnénk kiemelni, az ún. Körforgásos Gazdasági Platform Egyetértési nyilatkozat aláírása. Márta Irén, a BCSDH vezetője ezen memorandum aláírására kérte fel Schmidt Katalint, a Lignomat Kft. ügyvezető igazgatóját és a PANFA Akkreditált Innovációs Klaszter elnökét, illetve Novák Tibort, a FALCO Zrt. vezérigazgatóját. Az aláírással mindkét cég kifejezte szándékát, hogy tevékenységük és kapcsolataik révén erősíteni és segíteni szeretnék a körforgásos gazdaság megvalósítását.
A rendezvény szervezője és a szervezésben közreműködők: FALCO Zrt., FALCO REC Kft., a Falco Szombathely Furniture Klaszter, a Soproni Egyetem és a Lignomat Kft.
A klímaváltozás okai között az emberi tevékenységet nemcsak felismernünk kell, hanem tudatosítani is. Amit az emberiség az elmúlt 150 év alatt tett és tesz ma is, az jelentős mértékben felgyorsította a globális felmelegedést. Maga a globális felmelegedés egy létező folyamat a természetben: a hidegebb éghajlati viszonyok, illetve a felmelegedési folyamatok ciklikusan váltják egymást. Ám miközben ez a természeti folyamat évezredek alatt megy végbe, addig azt az emberi beavatkozások felgyorsították.
A cél tehát ennek a felmelegedésnek a lelassítása, amiben mi, emberek ismét nagy szerepet tudunk vállalni – ezúttal már előrelátó gondolkodás és példaértékű cselekedetek által. A globális felmelegedés lelassítása (CO2 -kibocsátás csökkentése) érdekében számos dolgot tehetünk, melyek közül a legfontosabbak:
- erdőtelepítés (melynek mértéke nagyobb, mint az erdőből kitermelt faanyag);
- fosszilis energia (szén, kőolaj, földgáz) megújuló energiával történő helyettesítése;
- energiahatékonyság növelése (egységnyi energiából többet „kivenni”, valamint kevesebbet vagy egyáltalán nem pazarolni);
- a „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” elv életvitelszerű elsajátítása (azaz a helyben megtermelt áruk helyben történő értékesítése, illetve a helyi termékek vásárlásának előtérbe helyezése).
A fenntarthatóság alapelvei:
- Amit a környezetbe bocsátunk, az nem haladhatja meg a környezet befogadó/feldolgozó képességét.
- Amit a környezetből kitermelünk, az nem haladhatja meg a környezet újratermelő képességét.
- A nem megújuló erőforrások felhasználásának a mértéke nem haladhatja meg azt az ütemet, amilyen arányban helyettesíteni tudjuk őket megújuló erőforrásokkal.
Tetszett a cikk?
Cikkajánló
Burkolat, gerendák, ajtók — készítse el saját maga!
Ha kis műhelyben dolgozik, különösen fontos, hogy olyan gépe legyen, amely nem foglal sok helyet, mégis professzionális eredményt nyújt.
Lucaszék és társa
Kerling Alajos hobbi asztalos mutatja be az általa ismert és készített Luca széket.
A Wood-Mizer forgalomba hozta a WM5500 fűrészgépet
Új generációs ipari fűrészgép nagyobb teljesítménnyel és intelligensebb technológiával.


