Vásárhelyi János kiállítása a Bazilikában

A bútortervező Vásárhelyi János, akinek október 3-án nyílik életműtárlata Budapesten, nem ismeretlen név a Magyar Asztalos olvasói előtt. Két évtizeden át rendszeres szerzője volt a lapnak; írásaiban gyakran foglalkoztatta: mitől lehetne és miért nem (eléggé) magyar, vagyis karakteres és versenyképes a magyar bútor.

Szimplex garnitúra. Gyártó: Hajdúthonet, 1994

Magam mindemellett a milánói és a kölni nemzetközi bútorvásárokról készült alapos beszámolóira emlékszem, minthogy ezekre a rendezvényekre többször is együtt utaztunk. Képekkel gazdagon illusztrált, már-már tanulmány terjedelmű elemzéseket publikált, amelyekben nem csupán vagy nem elsősorban esztétikai szempontból értékelte a látottakat. Az új vagy különleges műszaki megoldásokra, az aktuális technológiai trendekre összpontosítva mutatta be a legfontosabbnak vélt darabokat és azok alkotóit.

A jubileumát ünneplő – idén hetvenöt éves – belsőépítész ugyanis igazi designer, akiből Magyarországon nagyon kevés van. Nem művész és nem mérnök, hanem mind a kettő egy személyben, mert tevékenységében a műszaki, gazdasági és formai szempontok elválaszthatatlanok egymástól. Jelmondata lehetne Kozma Lajos fejtegetése Kaesz Gyula tanítványainak munkái kapcsán: „Nézetem szerint a mai fogalmazásban az tanítja helyesen az iparművészetet, aki a nagyipar számára nevel, és úgy készíti elő az új művészeket, hogy azok a termelésben meg is tudják valósítani a magukkal hozott elveket és nem megalkudva, könnyen áldozatul essenek a kvalitásárut cserbenhagyó alacsonyabbrendű törekvéseknek.”

Pán garnitúra. Gyártó: Balaton Bútorgyár, 1988

Rotonda garnitúra. Gyártó: Balaton Bútorgyár, 1983

Vásárhelyi János Marosvásárhelyen, a magyar szecessziós építészet és iparművészet immár legendás helyszínén született és nőtt fel, ily módon a város szellemisége életre szólóan meghatározta további útját. Így került Brassóba, ahol a Politechnikai Intézet „késztermékek” szakán szerzett diplomát.

Szülővárosába visszatérve pedig gyárban helyezkedett el, mivel úgy vélte és a munka során mind szilárdabb meggyőződéssé érett benne, hogy csak olyasmit érdemes tervezni, amit le is lehet gyártani, és ami jól használható ahhoz, hogy a nagyvilág piacain el is lehessen adni. Minthogy a körülmények Ceausescu Romániájában nem kedveztek a fenti követelmények érvényesítésének, a tervező 1979- ben áttelepült Magyarországra. Ezt követően teljesedett ki a Balaton, a Hajduthonet/Sellaton és több más bútorgyár (a gyulai Fafémbútor, a mohácsi Danubia és a Pápai Asztalos) tervezőjeként munkássága, amelynek válogatott darabjait és a hozzájuk készült kiviteli tervrajzokat vonultatja fel a kiállítás. Akik emlékeznek írásaira, akik tudják, milyen kiváló tervező, azoknak is felfedezés lesz látni, milyen óriási és változatos ez az életmű.

Echo garnitúra. Gyártó: Hajdúthonet-Sellaton, 1999

Irisz székcsalád. Gyártó: Fafém Bútor, 2000

Kapcsolódó dokumentum:

Tetszett a cikk?