Ablakbeépítés műszaki sajátosságai

Gőzerővel folynak mostanság a középületek, azokon belül is az iskolai épületek energetikai korszerűsítési munkálatai. Ezek a felújítási munkák többnyire a homlokzat hőszigetelését, nyílászárók cseréjét és a megújuló energiaellátást vagy a fűtési berendezések korszerűsítését foglalja magában.

Cikkünkkel egy olyan általános példát mutatunk be, amikor a közbeszerzés idején még nem ismert műszaki megoldást kellett volna beárazni, illetve olyan többletmunka keletkezett, aminek az érvényesítése nem realizálódhatott a kivitelezés folyamán. Az okok általában a közbeszerzési sajátosságokra, illetve a tervezés hiányosságaira vezethetők vissza.

A munkákat – nyílt közbeszerzésekkel – többnyire közbeszerzésre alkalmas generál kivitelezők pályázzák meg, az ablakgyártó vállalkozás beszállítóként vagy alvállalkozóként vesz részt a kivitelezésben. Ezek a munkák általában nem építési engedély köteles kivitelezések, ezért a komplett kiviteli tervek nem teljes értékűek. Legtöbbször az energetikai számítások mellé csak homlokzati rajzok kerülnek, nyílászárókról is inkább csak kiírások és jó esetben konszignációs rajzok rendelkeznek. A pályázat idején a generál pályázó vagy maga árazza be a pályázathoz tartozó árazatlan költségvetést vagy a partner beszállítója. A mi esetünkben ezt az ablakgyártó árazta be. Ritkán történik a pályázat idejében komplett helyszíni felmérés, hiszen nem tudni melyik pályázó cég nyeri meg, sőt, a megrendelés akár éveket is elhúzódhat az ajánlat adásától számítva.

Közbeszerzési sajátosság, hogy a pályázathoz készített tervezői árazatlan költségvetést változtatás nélkül kell beárazni, elsősorban az összehasonlíthatóság érdekében. Az ajánlattevőt még ún. teljességi nyilatkozatra is kérik, ami tartalmazza, hogy a feladatot megismerte, műszaki előírások szerint kompletten meg tudja oldani. Többletköltséget ezzel nem tud elszámolni. Általában a beruházó sem rendelkezik többletforrással, ha pedig van tartalék, akkor még több forráshiányos feladatot próbál megoldani ezzel. Ablakok esetén az egységárak eltérhetnek egymástól hiszen az előírt műszaki tartalmakon túl (K-érték, légzárás, üveg kritériumok stb.) az ablak olyan tartozékait is árazni kell, mint például a szegélyek takarása, külső-belső párkányok, rögzítő szerelvények és beépítési segédanyagok, tömítések. Sok támpontot nem kap az ajánlat készítő, ezért ajánlott minden esetben a helyszíni szemle is. Így is lehetnek még benne buktatók.

A példánk azt mutatja, hogy az ajánlatadáskor pár szóban meghatározták a feladatot – műszaki paraméterekkel és mennyiséggel. Az ablakpárkányok is külön soron kerültek meghatározásra.

A történetünkben szereplő rendellenességet az okozta, hogy az épület 15 cm vtg. külső hőszigetelést kapott. A terv szerint a kibontott nyílászárók helyére kerültek volna beépítésre az új szerkezetek. A bontás folyamán viszont a termo pont áthelyeződött, ezáltal nem a kibontott ablakok helyére, hanem az épület falazott külső síkjára kerültek a nyílászárók. Ennek az lett a következménye, hogy a tervezett belső párkányok helyett olyan megoldást kellett alkalmazni, amit a kiírás szerint nem lehetett előre meghatározni. Ráadásul kb. 15 cm-rel nagyobb lett a mélysége mindennek.

Járulékos anyagfelhasználás is növekedett, példaként megemlítve a purhab és a rögzítő csavarok mennyisége, festés stb.

A műszaki ellenőrök és a beruházók a többletköltségeket nem tudták átvállalni, ezért olyan megoldást kellett keresni, amit szakmailag megalapozott pótmunkába lehetett elrendelni. A 15 cm-es mélységnövekedés miatt a már kiírás szerinti pvc könyöklőt nem lehetett beszerezni a forgalmazók jelzése alapján. A megoldás az egyedi fa ablakkönyöklők gyors legyártása és elhelyezése volt. A képeken kivehető a helyszínen lévő „tátongó” munkahézag, amit a költségvetés készítésekor előre nem lehetett volna kalkulálni.

A kivitelező táblásított fenyőt épített be, helyszíni festéssel és megfelelő rögzítéssel, tömítéssel. Az elszámolás alapja a plusz-mínusz egyenleg meghatározása volt. A tervezett pvc belső párkányok levonásra kerültek, az újonnan meghatározottak pedig többletként érvényesültek. Valójában szerződésmódosítást is vont magával a műszaki probléma.

Ez esetben a beruházó olyan többletköltséget kellett, hogy elviseljen, amit egy pontosabb tervezés esetén előre meg lehetett volna határozni. Pozitív hozzáállást jelentett, hogy a teljességi nyilatkozat ellenére nem a kivitelezőnek kellett állnia a költségeket.

Ha a tervezés fázisában nem lehet felismerni egy meglévő szerkezet cseréje során fellépő műszaki megoldást, akkor javasolt a próbaszerkezet beépítésének felvetése és annak előre történő költségmeghatározása. Ugyanez vonatkozik a gyártóra is, azaz, hogy a vállalt műszaki megoldást gondosan készítse el, amit egyeztet a műszaki ellenőrrel és utána döntenek a munka elvégzéséről.

Tanulság: Pontos tervezés, próba beépítés igénylése, szakmai tapasztalatú beépítőkkel való felmérés – már az ajánlat adás idejében is.

Tetszett a cikk?