Egzóta fa alapanyagok: fügefa

 

74 2012. 06. I Magyar Asztalos és Faipar

alapanyag

Előfordulás

A trópusokon elterjedt ficusnemzetségbe

kb. 750 faj tartozik, az f. altissimának igen

kiterjedt termőterülete van: Dél-Kína,

Vietnam, Laosz, Thaiföld, Malajzia, Assam,

az Andamán-szigetek és a Fülöp-szigetek.

Általánosságban a f. altissima 100 és 2000 m

közötti magasságban található meg.

A fa (növény) jellemzői

A faj egy örökzöld fojtófügévé fejlődik

ki, életét epifita módon más fák ágain,

üregeiben vagy tuskókon kezdi. Lassan

fejlődik, és arra törekszik, hogy léggyökerekkel

kapcsolódjon a talajhoz. Ha ez

sikerül, akkor ettől kezdve már félepifita

növényként a talajból táplálkozik, és bujára

fejlődik. Ahogy a léggyökerek elágaznak,

elterjednek és „törzzsé” fejlődnek, a

fojtófüge megfojtja a gazdafát, és végül

szabadon álló faként él tovább.

A „törzs” a fő támasztógyökerekből áll,

melyek többnyire kis magasságban, erős

„ágakká” válnak szét. Normális esetben a

ficus altissima magasságra nem nő. Csak

akkor nevel tipikusan sokágú koronájú,

5–12 m magas törzset, ha a magvai

talajközelben, élettelen fán csíráznak ki.

A faj léggyökereket tud a talajra engedni,

melyek támasztógyökérré fejlődnek, és a

szomszéd fákat fojtják meg. Az idősebb

fák koronája igen jelentős átmérőjű, egy

kisebb erdő benyomását keltik.

A kéreg világosszürke, sima, durva rostú,

sérülés esetén – ugyanúgy, mint a többi

növényrész – fehér tejnedvet bocsát ki.

A fa könnyű, puha és durva rostú; a

szijács és a geszt között nincs színkülönbség.

A váltakozó állású, ép szélű, csupasz levelek

hossza 8–21 cm, szélessége 5–12 cm.

Tojás alakúak, viszonylag vastagok és

Fügefa (ficus altissima Blume, 1825, syn.: ficus laccifera Roxb., Moraceae család)

Egzóta fa alapanyagok

A ficus altissima a Délkelet-Ázsiában honos fojtófügékhez tartozik, melyek sűrű növésű gyökereikkel

a gazdafát körbefonják, és végül el is pusztítják. Mint sok ficusfajnak, az f. altissimának

is bonyolult porzási mechanizmusa van, mely egy speciális darázsfaj közreműködésével

jön létre. Nagy mennyiségű, kicsiny gyümölcsöket terem, mellyel számos állat szívesen

táplálkozik. A fajnak gazdasági jelentősége nincs, de több törzs szent faként tiszteli. További

kereskedelmi és helyi elnevezések: ara jelateh (Malajzia), gao rong, da rong shu, da qing shu

(Kína), nyaung (Burma), bur (Assam), mai lung, guo lung (Dai).

kemények, kicsiny csöpögtetőcsúcsuk

van. A levél felső oldala fénylő sötétzöld,

az alsó oldal világoszöld. 5–8 levélérpár

képződik, a tőnél lévő pár igen hosszú. A

levélkocsány hossza 2–5 cm. A csúcsban

összefutó végrügyek 2–3 cm hosszúak,

zöld-barnás színűek, bőrszerű, szőrös

belső maghéjuk van.

A fügék párosával vannak az ágcsúcsokon

a levélhónaljakban, átmérőjük

1,7–2,8 cm, éretten sárga-narancssárga

színűek.

A porzás biológiája

A ficusnemzetség porzásbiológiája érdekes

és komplex példája a fák és rovarok

– gubacsdarazsak – ko-evolúciójának.

Minden ficusfajhoz egy meghatározott

gubacsdarázsfaj tartozik; az f. altissima

beporzója az eupristina altissima. Ennek

következtében a beporzója életterén

kívül nevelt fügének nem lesznek

magvai.

Ökológia

A ficus altissima leginkább irtásokon,

világosabb termőhelyeken, nyílt terepen

található meg. Ez a faj gyakran telepszik

meg hegykúpokon és sziklaalakzatokon,

elsősorban hasadékos mészkövön.

A makkocskák elterjesztése madarak

és kisemlősök által történik, igen hatékonyan.

A primér erdőkben és kevéssé

megbolygatott termőhelyeken ritkább

az előfordulása, mint a megzavartakon.

Érintetlen erdőben, különösen a zárt

lomkoronájúakban, a zsenge epifita

aránytalanul nehezebben tud fejlődni,

Magyar Asztalos és Faipar I 2012. 06. 75

alapanyag

és gyökereivel a talajt elérni. Erősebb

elterjedését számos magrabló rovarfaj

is gátolja.

Az f. altissima indifferens a talaj és

gazdafa tekintetében, előfordulása sokkal

inkább helyfüggő, oda koncentrálódik,

ahol gyakoriak a magvakat terjesztő madarak

és kisemlősök. Ezek mindenekelőtt

csonkolt, üreges, településközeli fák.

A fojtófüge és a fügegubacsdarazsak

szimbiózisa révén a gyümölcsök egész

évben érnek. A tömeges és folyamatos

gyümölcstermés által az f. altissima

fontos táplálékforrás a madaraktól

kezdve a kisemlősökön át egészen a

főemlősökig. Más kulcsfajokkal együtt

a fügefák meghatározóak a mindenkori

trópusi ökoszisztémákban, miután sok

állat számára életfontosságú jelentőséggel

bírnak. Úgy is tekinthető, hogy elterjedési

területén az f. altissima „alappillér faj”

szerepét tölti be.

Az f. altissima legmagasabb életkoráról

nem lehet pontos kijelentéseket tenni.

Más fügefajok adataiból kiindulva ez

200–300 évre becsülhető.

A faj elterjedési területén az éves

csapadékmennyiség 1200–2500 mm. A

levegő éves középhőmérséklete 21–27 °C,

a legmelegebb és a leghidegebb havi

középhőmérséklet 35 °C, illetve 10 °C.

Kifejezetten száraz időben a leveleit

elhullatja.

Felhasználás

Az f. altissimát kereskedelmileg nem

hasznosítják. A fa nem tartós, és sem a

gyümölcsei, sem a hajtásai nem ehetők.

Lehetséges mellékfelhasználásként a

háncs papírgyártásban való használatát,

illetve a vékony léggyökerekből

való kötélkészítést említik. Ezen túl

az f. altissima a lakktetű (kerria lacca)

gazdafája.

Délkelet-Kína néhány etnikai kisebbsége

a fát gyógynövénynek tekinti.

Léggyökereiből lázcsökkentő,

gyulladásgátló, fájdalomcsillapító, valamint

vérkeringést serkentő gyógyszereket

állítanak elő. A Xishungbannában élő

daik elsősorban húgyhólyaggyulladásra

használják.

A faj egyébként parkok arculatának

része, templomok és pagodák díszfája.

Sajátosságok

Jól tudott, hogy a ficus religiosa a buddhisták,

a ficus benghalensis pedig a

hinduk szent fája. Kevésbé ismert, hogy

az f. altissima az egész Xishungbanna

tartományban a dai népcsoport szent

fája. Egyéb fügefajok is kivágásvédettek

(pl. ficus microcarpa és f. benjamina)

és néhány esetben szintén szentnek

számítanak.

Brown említi, hogy az f. altissima az

Andamán-szigeteken is szent fa.

A szent fák az embereknek az erdőhöz

való szociokulturális viszonyának a jelzői;

ökológiai funkcióikon túl hatalmas

szerepük van abban, hogy az emberek

megértsék azt az erdőt, amelyben és

amelyből élnek.

Zoltán György

Zol-Gém Kft.

Forrás: Klaus-Günther Dahms:

Afrikanische Exporthölzer


Tetszett a cikk?