Egzóta fa alapanyagok: Ovéngkol
Faipar.hu
70 2012. 10. I Magyar Asztalos és FaiparalapanyagElőfordulásA fa előfordulásának feltérképezését mégnem lehet lezártnak tekinteni, mivel azegyes guibourtiafajok fáit igen nehézmegkülönböztetni egymástól. Csak akorábbi néhány évben is két olyan újguibourtiafajt fedeztek fel Sierra Leonébanés Elefántcsontparton, melyek nemazonosak az eddig ismertekkel.Megtalálható a fa Elefántcsontpartészaki, nedves, lombhullató erdőövezetébenés Sierra Leone északi csücskében,még ha csak csekély mennyiségben is.Ugyancsak csekély az előfordulása Észak-Ghánában és Közép-Nigériában. Gyakoribbazonban a fa Kamerun déli részén (Camporégió), Egyenlítői-Guineában, valamintGabon nyugati részében, különösen aOvèngkol (guibourtia ehie J. Leonard, Caesalpiniaceae család)Egzóta fa alapanyagokMiután ennek a fafajnak a felhasználása csak az utóbbi 30 évben vált intenzívvé és lett ezáltalkereskedelmi körökben is ismert, hivatalos kereskedelmi megnevezéséről, valamint akülönböző, afrikai helyi neveiről még nem áll rendelkezésre teljes áttekintés. Általánosságbanma az elefántcsontparti származékokat amazakoue néven forgalmazzák, a földközi-tengeriországokban mongoi diónak is nevezik. További megnevezések: amazoue és whimawe (Elefántcsontpart),hyedua/hyeduanini és anokye (Gána), kaluk ofuan (Nigéria), ovangkol, mongoyés palissandro. Gabonban még egy sor további helyi neve használt, a leggyakoribb azonbanaz ovangkol. Megemlítendő, hogy a bubinga, mutényé és a mussibi szintén guibourtiafajok(g. tessmannii, g. arnoldiana és g. coleosperma). Nigériában nő még a g.copallifera, KözépésDél-Amerikában további guibourtiafajok honosak.Libreville körüli üledékes medencében.Általánosságban véve várható, hogyahol egy guibourtiafaj nő, ott továbbiakis előfordulnak, így számítani lehet rá,hogy ezt a fát a Belső-Kongó-medencébenis megtaláljuk. Az ovèngkolfa nem zártcsoportokban, hanem inkább egyesévelszétszórtan terem, mégpedig mind atropofil (szélsőségesen változó időjárású),mind az ombrofil (esőt kedvelő)erdővidékeken.A fa (növény) jellemzőiA magas fának nem nagy, csupán 50 cmaz átmérője (a legjobb esetben is legfeljebb90 cm), a törzstőt keskeny, max.2 m-ig felnyúló gyökérfők jellemzik.Általánosságban kifejezetten egyenes,hengeres növésű fák azzal együtt, hogynémelyik a korona közelében enyhéncsavarodott. Az ovèngkolfa jól felismerhetőjellegzetes, párosan szimmetrikuselrendeződésű leveleiről. A meglehetősensima, világossárga-zöldes kérget számtalan– zöldes, kékes és fehéres – folttakarja; a vastagsága 8–12 mm. A rostosbevágás színe okkersárga. A fa lábánála talajon – mint sok más guibourtiafajesetében is – nem ritkán kiválasztódottkopálgumi található.A faanyag jellemzőiA geszt és a szijács jól megkülönböztethetőegymástól. A mintegy 4–8 cm széles sziMagyarAsztalos és Faipar I 2012. 10. 71alapanyagjács – ez a gaboniszármazékok esetébenáltalában keskenyebb – friss bevágásnálfehéressárga, a szárítás során a színetöbbnyire szürke-barnába megy át. A gesztszíne a sárgásbarna és a feketésbarnaközött váltakozik, a gaboniszármazékokszíne intenzívebb. Minél közelebb ér ageszt a szijácshoz, annál intenzívebb aszíne, különösen a kedvelt sötét erezéstekintetében, melynek gyakran szürkeibolyakéktónusa van. Az idősebb fáksötétebbek, és a feketés erezés gyakoribb.A sávozott fa nem mindig teljesensima, hanem gyakran lángnyelvmintásés bársonyos fénye van.A többnyire egyesével, de kettesével éshármasával is elrendeződött, kicsi-közepesennagy tracheák gyakran tartalmaznakfehér lerakódásokat. Anatómiailagaz ovèngkol egyebek mellett ezáltal ismegkülönböztethető a mutényétől. Atracheák hosszanti metszetben finompórusbarázdákat képeznek. A tracheákatparenchymás raktározószövet fogja körül,mely az évgyűrűkben finom vonalakatképez. A homogén bélsugarak közepesenfinomak, számuk mérsékelt, a rostokfalvastagsága közepes.Friss állapotban a fának kellemetlenszaga van.Az ovèngkol rönkfa sűrűsége frissen1000–1100 kg/m3, nyerssűrűsége (q12)0,75–0,85 g/cm3. Átlagos térfogat-zsugorodása13,3% (tangenciális: 8,1%,radiális: 4,2%).Feldolgozás és felhasználásAz ovèngkol közepes keménységű, egyenesnövésű, néha enyhén szálkásodó fa,közepes méretű pórusokkal. Jól száríthatóés feldolgozás után alaktartó. Atechnológiai tulajdonságai jobbak, mint abubingáé, mert tömörebb a struktúrája,ami nagyon jó felületkezelést tesz lehetővé.Nagyon tartós, csak ritkán és csekélymértékben fordulnak elő a szijácsbanrovarfertőzések.Zoltán GyörgyZol-Gém Kft.Forrás: Klaus-Günther Dahms:Afrikanische Exporthölzer
