Egzóta fa alapanyagok: Whitewood

Előfordulása
A tulipánfának egy nagyon zárt termőterülete van az USA délkeleti harmadában, mely északon Kanadáig, délen Floridáig terjed. Jelenleg Georgia és Virginia éves fűrészáru-termelése a legmagasabb.
 

Fa (növény) leírása
Az amerikai lombos erdők egyik legnagyobb fájaként a tulipánfa magassága meghaladhatja a 40 m-t, egyesével akár a 60 m-t is, az átmérő 100–200 cm, egyesével akár 3 m is lehet; az átlag átmérő azonban 60 cm, 15–22 m magassággal. Általánosságban egyenes és egységes formájúan növő fa jó formájú törzzsel, mely erdei állományban igen nagy magasságig (mintegy 18 m, ritkán 30 m) ágmentes. Az ágazat piramisformájú koronát képez. A tulipánfa messze e lágazó, mély gyökérzetű fa, a mély, nedves talajokat kedveli, g yakran terem mocsarak körül. A tiszta állományok ritkák, egyes tűlevelűekkel (pl. kanadai fenyő) és lombos fákkal (juhar, nyír, kőris, dió stb.) közösségben tenyészik. A törzset 2,5–5 cm vastag, zöldesszürke, zöld-barnás, fiatalon sima, később mélyen, hosszantilag barázdált kéreg borítja. A fa azonnal felismerhető egyedi, négykaréjos, hosszú kocsányú, 12 cm "átmérőjű" leveleiről, melyeken nem levélcsúcs, hanem bevágás van, valamint az 5x5 cm nagyságú, tulipánhoz hasonló virágairól, melyek azonban csak mintegy 35 éves korban hajtanak ki először. A keserű belső kéregből tulipán hidrochlorátot lehet kivonni, ez egy alkaloida és szívstimulátor.

Fa (anyag) leírása
A szijács és a geszt színe eltérő. A közepes vastagságú (6 cm), a jegenyééhez hasonló szerkezetű szijács színe fehér-krémszínű. A gyorsan besötétedő geszt először világos kanárisárga zöld, de később gyorsan egészen vöröses olívabarnáig is sötétedik. A geszt lehet violabarna sávos. A fa színezete csak kevéssé egységes, fénylik. A fiatal szijács világosan fehéres, később piszkos sárga lesz. Homlokmetszetben a némileg hullámos évgyűrűk a finom, világos színű raktározószövet szalagok által jól láthatóak. A több f inom trachea eg yenletesen szétszórva van elrendeződve; hosszmetszetben a pórusbarázdák homályosan felismerhetőek. A nagyszámú, heterogén bélsugár nagyon szoros felépítésű, de egy finom tükörként ismerhetők fel, a fa arculatát nem befolyásolják. A rostfelépítés egyenes. A puha, kevésbé tartós fa textúrája közepes. Sok tekintetben – bár az nehezebb – a hársfához hasonlítható. A friss fának sajátos, kellemes illata van. Légszáraz sűrűsége 0,45–0,52 g/ cm3, minél idősebb, annál nehezebb. A friss rönkfa berakási sűrűsége 750–800 kg/m3. A térfogat-zsugorodás közepes, 12–13%. Bizonyos módon hasonló a chilei babérfákhoz, különösen a tepa-hoz (laurelia philippiana).

Feldolgozása és felhasználása
A könnyű, átlagos zsugorodású fa szilárdsága csekély-közepes, azonban egész jól hajlítható. Minden kézi- és gépi szerszámmal jól megmunkálható. Szárítása könnyen, gyorsan, nagyobb deformációk nélkül végezhető. Jól hasítható. A felületkezelés egyszerű; minden pácot felvesz és jó a színtartása. Minden kötés (szegelés, csavarozás, enyvezés) nagyon jól tart. Előfordulási területein a tulipánfa kedvelt vakfurnéranyag a rétegeltlemez-gyártásban. Ahol nincsenek nagy szilárdsági igények, vagy méret- és alaktartósságra van szükség, szerkezeti fának is használják, hangszeralkatrésznek, faragásra és gyufagyártásra is jó, papírfának is kiváló. Savállósága miatt egy időben az akkumulátorgyártásban is használták.
 

Export- és importgazdaság
Az I. világháború alatt és azt követően a tulipánfa Európában, és főként Németországban kedvelt hántolási rönkfa volt, a II. világháború után nem alakult ki különösebb Németországba irányuló export. Ez azt jelenti, hogy a német import szinte csak speciális fűrészáruból áll, melyre még a műszeriparnak szüksége van, de ez is igen korlátozott mennyiségű. Miután sem szaga, sem íze nincs, élelmiszertartó edények, konyhabútorok stb. gyártására alkalmas.

Zoltán György

Tetszett a cikk?