Egzóta fa alapanyagok: Rengas

További ide tartozó fajok: melanorrhoea laciferra (son), m. usiata Wall (Burmában lakkfa és thitsi), m. aptera King, m. inappendiculata, m. malayana Corner és m. woodsiana. Thaiföldön a nemzetség neve a rengas rak is, Vietnamban son és Indiában gluta. A gluta nemzetségből származnak még a következő fajok is: gluta renghas I. (rengas), g. tavoyana Hook (burmai gluta), g. elegeans Kurz, g. wrayi és g. velutina. Indonéziában még két gluta-t különböztetnek meg: rengas betul, r. merah, r. perau és r. pendek, mely utóbbi a gluta velutinata-tól származik, ezzel szemben az r. burung a melanorrhoea wallichii-tól. A gluta tutur Madagaszkáron nő, a neve ott torotoro. A melanochyla nemzetségből megemlítendő még az m. auriculata, m. bracteata, m. kunstleri és m. rugosa.

ELŐFORDULÁSA
A rengas fák Wellesley, Matang és Jelebu tartományok kivételével az egész Malájfélszigeten előfordulnak. Az ott nyilvántartásba vett fák között előfordulási gyakoriságát tekintve a rengas a 14. helyet foglalja el. Az egyes fajok termőhelyei az ártéri erdők és az 1500 m magasan fekvő hegyi erdők között váltakoznak. Az ártéri erdőkben a fák rendszerint egyesével, nagyon szétszórtan nőnek, csak ritkán csoportosan. Sarawakon, Sabahon és Kalimantánon a fa gyakran megtalálható az úgynevezett vegyes dypterocarpus erdőtípusokban is. Szumátrán, Kambodzsában, Vietnamban és a Fülöp-szigeteken is találkozhatunk vele.

A FA (NÖVÉNY) JELLEMZŐI
Külső megjelenésben a rengas fák némiképp hasonlítanak a machang-ra, valamint a mangó és a kesudió fára. Ez egy olyan, örökzöld fákból álló csoport, melyek a trópusi ártéri erdők közép-felső szintjéhez tartoznak, magasságuk 30–40 m, törzsátmérőjük 50–100 cm, mintegy 20 m-ig ágmentesek. A törzs tövénél gyökérfők képződnek. A fákat igen különböző, szürke, 5 mm vastag külső kéreg borítja, mely az egyes fajok azonosításánál segítséget nyújt. Ezzel szemben a belső kéreg nagyon vörös-vörösbarna, és határozottan elkülönül a mellette lévő, kezdetben világosabb szijácstól. A kéreg és a szijács gyantás, mérgező, irritációt okozó nedvet tartalmaz, mely fény hatására besötétedik, és levegőn lakkszerűvé dermed meg. Ide kapcsolódik, hogy pl. Burmában a fára alapozva lakkgyártást fejlesztettek ki, ahol a melléktermék gyakran jelentősebb, mint maga a fa. A gyantából kinyert lakk kerban jalang néven kerül forgalomba. A nedv kifolyásakor a gyantajáratok végénél sötét foltok keletkeznek, a szijács is feketére színeződik.

A FA (ANYAG) JELLEMZŐI
A szijács nagyon széles, a 15–20 cm-t is meghaladja, fehér vagy fakó szalmasárga színével határozottan elkülönül a sötétvörös-barna geszttől. A szijács színe olykor-olykor rózsaszín tónusú. Amikor a gyantás nedv a szijácsra kerül, megfeketedik. Fiatal fáknál és gyengébb méretek esetében a gesztképződés még nagyon csekély mértékű. Egyes fajoknál szinte egyáltalán nincs gesztképződés, így azok gazdaságilag csak kevésbé érdekesek. A fénylően vörös, mahagónihoz hasonló geszt sávozása nagyon tetszetős, ezért szívesen használják dekoratív célokra. Levegőn és a korral a fa erősen besötétedik. Esetenként sárga sávozása is lehet a fának, olyankor a douglas fir-re (pseudotsuga mensiesii, észak-amerikai örökzöld) hasonlít. A vékony-közepesen nagy tracheák homlokmetszetben túlnyomórészt egyesével vannak elrendeződve és gyakran telítettek. A parenchyma szabálytalan távolságokban, szalagszerűen húzódik át a homlokfelületeken, kismértékben a pórusokat is körülveszi. A fában szilíciumzárványok vannak. Legfontosabb tulajdonsága azonban a gumigyantához hasonló nedv jelenléte a gyantajáratokban és az elsődleges kéreg exkrétum járataiban, mely fenolt (fenoloxidáz) tartalmaz, és fajonként eltérő intenzitású allergiás bőrirritációkat és duzzanatokat okozhat. A finom bélsugarakban gyantajáratok vannak, tangenciális metszetben emeletes felépítésűnek mutatkoznak. A geszt légszáraz sűrűsége 710–830 kg/m3 között van, szélsőséges esetekben a szórás 672-től 990 kg/m3-ig terjedhet, ahol a középérték 830 kg/m3. Ezzel szemben a szijács mintegy 30%-kal könnyebb.

FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA
Gazdasági hasznosítás szempontjából gyakorlatilag csak a szép színű és textúrájú geszt jöhet szóba – főként a gluta elegans és a melanorrhoea fajok –, ám az sajnos csak kis átmérőkben adódik. A nagyon széles szijács a legjobb esetben is csak a helyi feldolgozásban játszhat némi alárendelt szerepet, a gyantás nedv okozta elszíneződés miatt. Megmunkálását a bőrallergiát kiváltó tulajdonsága is nehezíti. A mahagóni-vörös geszt igen előnyös dekoratív borítások, portálok, intarziák, esztergályos munkák stb. gyártására. A fát azonnal, frissen kell megmunkálni, mert a szilíciumzárványok és a megkeményedett gyantás nedvek erősen tompítják a szerszámok élét. A fa jól gyalulható és sima, enyhén fénylő felületeket ad, melyek kezelésénél nincs szükség pórustöltésre. Egyes fajok színe ingadozik a sötét és sárga között. A részleges évgyűrű-felépítés miatt tangenciális metszetben erezetrajzolatok is kialakulnak. A feldolgozott fa, ha lassan is, de jól szárad (az 1,5"-os deszkák 3 hónap alatt lesznek légszárazak) és alaktartó. Az angol irodalomban megadott zsugorodási mértékek a következők: radiálisan 0,7%, tangenciálisan pedig 1,6%, ami rendkívül kedvezőnek tűnik. Szilárdsági tulajdonságai a teak-hez és a merbauhoz (afzelia/intsia) hasonlíthatók. Minden kötés és enyvezés jól tart. Hibaként a következők említendők meg: a szijács elszíneződése, féregfertőződése és irritációt okozó gyantás nedve; a geszt esetében a természetes magrepedések és a gombatenyésztő rovarok általi fertőződés. A mérsékelten kemény és nagyon finom textúrájú fának az a hátránya, hogy fűrészpora bőrirritációkat okozhat, viszont egy nagyon szép díszítő fa, ezért "borneói rózsafának" is nevezik. Angliában bútort gyártanak belőle.

KÜLKERESKEDELEM
A rengas-t csak megrendelésre vágják Malajziában és Borneón. Helyileg az asztalosiparban, különösen a kínaiak által kedvelt. A mahagónival való cserélhetőség lehetősége színben adott. A malajziai rengas kínálat főként melanorrhoea curtisii és m. wallichii eredetű

Zoltán György

Tetszett a cikk?