A vadgesztenye


Egy olyan erős, elterjedt, ismert és gyönyörű fa, mint a vadgesztenye, nem kerülheti el a figyelmünket. A származási helye ismeretlen, egyesek azt állították, hogy Görögországból, míg mások szerint Tibetből érkezett. Észak-Amerikában több faja él, Európában főleg díszfaként termesztik. A homokos talajt kedveli, gyorsan és szabályosan fejlődik.

A vadgesztenye sima és majdnem hengeres törzse elérheti a 3,6 méter körméretet, és általában zöld a felülete az algák miatt, amelyek a törzsön élősködnek. Az alsó ágai 1,5–3 méterre vannak a földtől, ezek a leghosszabbak és mivel az alsó rész mindig kerek, a koronának piramis alakja van. Magassága nem több 15–18 méternél, és elérhetik a 200–250 éves kort is.

Március vége felé az ágak kidagadó rügyeikkel hívják fel magukra a figyelmet, amelyek ekkor még el vannak zárva a héjban. A héj külseje erős és sötét csokoládé színű. Amint elkezdenek növekedni, a nyúlós védőréteg folyékonnyá válik, és eltakarja a rügy héját. Kettesével megnyílnak a héjak és leesnek, majd áprilisban megjelenik az első pár zsenge levél. A halvány barnássárga rügyek vonzóvá teszik a fát a sivár és kopár márciusi tájban.



A teljes cikk az előfizetőinknek érhető el.
Ha Ön már rendelkezik előfizetéssel a megtekintéshez kérjük, jelentkezzen be.
Szeretne előfizetni? Itt megteheti.