Az elfeledett Boules-máglya
A fűrészáruk tárolása estében az utóbbi években egyre ritkábban találkozunk az úgynevezett Boules-máglyázással, pedig a mai napig megvan a létjogosultsága e módszer alkalmazásának. Hogy miért? – erre ad választ a következő cikk.
Az eljárás lényege, hogy az egy rönkből származó, szélezetlen fűrészáruk felvágás után egy máglyába kerülnek. Ez adja a máglyázás egyedi, jellegzetes formáját. Az egyazon máglyába kerülő rönkök közel azonos nedvességtartalmúak, szöveti szerkezetűek. Miért van ennek a módszernek létjogosultsága a mai napig? Mert a természetes szárítás során azonos sebességgel száradó fűrészárut eredményez. Amikor a máglyák elérik a szárítás határértékét, folytathatják útjukat a mesterséges szárítóberendezésekhez. Az ehhez ajánlott technológia a vákuumszárítás, amely módszerrel biztosítható, hogy az értékes lombos fűrészárut akár különleges célra is felhasználhassa a gyártó.
Melyek lehetnek ezek? A szakirodalom a hangszergyártást emeli ki, de meg kell említeni, hogy ebben az esetben főleg a nagy mennyiségű gyártásról van szó, nem pedig a kisebb volumenű, ámde apáról- fiúra szálló ősi kézműves hangszerkészítésről. Az ilyen máglyázás előnye, hogy a felfűrészelt rönk részei, „testvérek” maradnak, azaz nem keverednek össze fajtársaikkal. Ez például akkor válik fontossá, amikor az adott termék készítése közben olyan anomáliákkal találkozik a felhasználó, mint a színeltérések, vagy az eltérő szövetszerkezet okozta nem várt feszültségek. Általában a természetes fával dolgozó asztalosok arra panaszkodnak, hogy „nehéz” a fával dolgozni, mert az „elmászik”, görbül, vetemedik, stb. Ami igaz is lehet, és több okra vezethető vissza. Ha belegondolunk, hogy egy műhelybe kerülő 15-20 darab palló hány rönkből lett kiválogatva, azok hány termőhelyen nevelkedtek, valamint mennyi szárítókamrában jártak, ne csodálkozzunk, ha eltérő a viselkedésük. („Az elveszett testvérek ritkán találkoznak újra” című drámát később olvashatják.) A Bolules- máglyáknál ez nem fordul elő. A különböző eljárásoknál csupán a rönkök egységét kell őrizni.
Ezen máglyák mai felhasználása az egyedi tervezésű és kivitelezésű bútoroknál, kiegészítőknél, design-termékeknél hasznos. Amennyiben magunk állítjuk elő a faipari termékek alapanyagát, van motivációnk annak minőségi feldolgozására (fakiválasztás, fakitermelés, feldolgozás és szárítás), és a befektetett többletmunkát az árakban vagy a marketingben is érvényesíteni tudjuk, érdemes ezt a máglyázási módszert alaposan megismerni, alkalmazni!
Kép: faanyag.hu
Tetszett a cikk?
Cikkajánló
Élőben még szebb
REHAU szín tanácsadó, bútorlap választó és ingyenes mintarendelő oldal.
Aki a fánál is keményebb
Tóth Lóránt fafaragó népi iparművész beszél munkáiról.
Rendhagyó, különös és titokzatos
Szőcs Miklós TUI Kossuth-, Munkácsy- és Prima Primissima-díjas szobrászművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, beszél munkájáról.