Alapanyag fafajták: A magyar puha- és keményfa fajták listája
A különböző fafajtáknál meg kell határozni alkalmazásuk lehetőségeit, a különböző típusú fák ugyanis más-más célra alkalmasak.
Ehhez azonban rengeteg tulajdonságot kell latba vennünk.
Kevés olyan fa van, ami mindenre jó, ezért a fa fajtájának kiválasztása előtt mindenképpen érdemes megvizsgálni, hogy az egyes jellemzők milyen felhasználási módot tesznek lehetővé.
A magyar fafajták tulajdonságai: A keményfától a puhafáig
A különböző fa típusokat több tulajdonság alapján is meg lehet különböztetni.
Az első ilyen kétségtelenül a használat helye. Ez alapján beszélhetünk beltéri használatról, illetve kültéri alkalmazásról.
Beltéri használatnál fontos szempont lehet a fa keménysége (tartósság, hosszú idejű használhatóság), színe, erezete (szép, látványos), megmunkálhatósága (hasíthatóság, faraghatóság, esztergályozhatóság, stb.) felületi tulajdonságai (fényezhetőség, pácolhatóság).
Ezek alapján érdemes megkülönböztetni a puhafát, illetve a keményfát. Ezek a jelzők lényegében azt mutatják meg, hogy maga a fafajta mennyire ellenálló a külső hatásokkal szemben. Ezt főleg a megmunkáló eszközökre értik (pl.: fűrész, fejsze, stb.), de az időjárásállóság is fontos szempont, amennyiben kültéren alkalmazzák.
Kültéri alkalmazásnál tehát fontos az ellenálló képesség (tartósan víz alatt, föld alatt; állandó hőmérséklet változás stb.), de emellett a vetemedési, illetve zsugorodási hajlandóság is.
A fa felhasználhatósága is fontos szempont. Vannak olyan fák, amelyek megmunkálásra nem alkalmasak, így főleg egy szép kert részeként játszanak fontos szerepet, mint esztétikai elemek.
Más fákat pedig nem kifejezetten vizuális megjelenésük miatt, hanem inkább hasznosságuk, terméseik miatt nem munkálnak meg.
Nehéz is lenne elképzelni, hogy egy narancs- illetve citromfát, egy fekete diófát vagy egy kávécserjét a faanyaga miatt termesszenek.
Mindezek alapján melyek azok a magyar fafajták, amelyeket alapanyagként használnak fel?
Az alábbiakban a faművesség évszázados múltjának szakmai tapasztalataiból válogattunk.
Fafajták Magyarországon — lista
Tölgyfa (kocsányos, kocsánytalan). A keményfák listája jellemzően a tölgyfával kezdődik, hiszen szívós, erős, kevésbé vetemedő, nagyon tartós keményfa. Jól megmunkálható, nehezen fényezhető, de jól pácolható. Alkalmas ajtó, bútor, faburkolat gyártására, de kiválóan bírja a kültéri viszontagságokat (szinte csak ebből készült a vízimalom kerekének tengelye, ágya, de a fa ablakok készítéséhez is az egyik legnépszerűbb fafajta).
A cserfa is a tölgyek nemzetségéhez tartozik, amely őshonos magyar fának számít, azonban alapvető különbség itt, hogy szabadban gyorsan tönkremegy (kis csersavtartalma miatt).
Bükkfa. A bükkfa azon keményfa fajták közé tartozik, amely nagyon jól megmunkálható, esztergályozható, szép és egységes erezetű, és nem szálkásodik. Vetemedésre érzékeny, ezért szokták gőzölni is (a nagyon világos bükkfa ekkor konyakos színű lesz). Bútornak kiváló anyag, a bükk bútor nagyon népszerű.
Vörösfenyő. Nagyon sokoldalú fa, tartóssága kiváló (száraz körülmények között több mint 1000 év, állandó víz alatt is több száz év). Alkalmas kapuk, kerítések építésére, de remek hangszer-, és bútor alapanyag is egyben.
Lucfenyő. Fehér, gyengén sárgás színű, könnyű, nagyon lágy fa. Szívós, gyengén zsugorodó, vetemedésre hajlamos. Főként belsőépítészeti szerkezeti elemek, oszlopok, póznák anyagául szolgál. Jó a rezonáló képessége, ezért hangszerkészítésre is alkalmas. Jó épületfa is egyben.
Erdei fenyő (borovi fenyő). Az őshonos magyar fák egyik népszerű tagja az erdei fenyő. Vöröses-sárgás színű a jelentős gyantatartalom miatt. Felhasználási területe megegyezik más erdei fákéval, mint például a lucfenyőével, ám ezen felül jól bírja az állandó nedvességnek kitett helyeket (hajóépítésben gyakran alkalmazzák).
Akácfa. Nehéz, kemény fája rugalmas, szívós, tartós. Szabadban nagyon sokáig eláll (akár felületkezelés nélkül is, bár ekkor felületén szürkés színű védőréteg keletkezik).Szárítás hatására könnyen reped, vetemedésre hajlamos. Széles körben felhasználható: karó, kerítésláb, oszlop, gerenda, de pálinkáshordó, bútor is készül belőle. Gőzölve a sárgás színe csokoládébarnára módosul és megmunkálhatósága is javul.
Égerfa. Sárgás, vörösesbarna színű jellegzetes mintázatú fa, ami könnyű fajsúlyú, lágy, könnyen megmunkálható, kismértékben rugalmas, erősen zsugorodó. Egyik legfontosabb jellemzője, hogy könnyen fülled, a változó nedvességre nagyon érzékeny. Szabadban építési célokra alkalmatlan, ugyanakkor állandó víz alatti körülmények között rendkívül tartóssá válik (egyes velencei városrészek égercölöpökre épültek. Sopron Evangélikus temploma egy mocsár helyén épült. 182 erős égerfacölöp kellett az alapozáshoz).
Juharfa. Fája fehér, selymes fényű, nagyon szép felületű. Kemény, nehezen hasítható, viszont könnyen megmunkálható fa, ami jól pácolható és fényezhető. Az asztalosiparban keresett fatípus, bármilyen bútor, háztartási eszköz készíthető belőle. Több típusa honos. A hegyi juhar a legértékesebb, a korai, és a mezei juharok kevésbé keresettek.
Hársfa. Fája nagyon lágy, könnyen hasítható, fehéres, rózsaszínbe hajló színű. Szívós és nagyon rugalmas, könnyen hajlítható fa. Bár száradásra erősen zsugorodik, de nem vetemedik. Kiválóan faragható, a művészi fafaragás egyik alapanyaga. Építési célokra alkalmatlan. A famintakészítők kedvenc fafaja.
Kőrisfa. Kemény, nehéz fája szívós, de nagyon könnyen megmunkálható, gőzöléssel hajlítható. Száradás hatására erősen zsugorodik, vetemedésre hajlamos. Kocsikészítés, sportszergyártás egyik fontos alapanyaga. Világos, szép élénk sárga fája miatt a bútorgyártásban is kedvelt, keresett — az asztalosok között az egyik legnépszerűbb bútorfa. Pácolása nehéz.
Szilfa. Vörösesbarna, nehéz, kemény fája jól munkálható, faragható, pácolható. Legjellemzőbb tulajdonsága, hogy vízzel telítődve rendkívül ellenálló, ezért elsősorban hajóépítéshez, hídpillérekhez, cölöpépítkezésekhez használják.
Cseresznyefa. Közepesen kemény, ellenálló. Világos,- vörösesbarna színével, erezetével különösen szép felületű fa, ezért a bútorgyártás kedvelt anyaga. Pipákat és hangszereket is készítenek belőle.
Berkenyefa (barkócaberkenye). Világos, barnásvörös fája nagyon nehéz, nagyon kemény, és nehezen hasítható. Fafaragásra, esztergályozásra kiváló, de szerszámnyelek, hajlított faeszközök is készülnek belőle.
Nyírfa. Fája fehér, vöröses árnyalatú színnel, és jól pácolható, fényezhető tulajdonságokkal rendelkezik. Lágy, könnyen megmunkálható, jól faragható, csiszolható, ezért sokoldalúan felhasználható. Emellett nyomás-, törés- és kopásálló, így bútor, sportszer, és hangszer készítésére is alkalmas.
Keményfa fajták, vagy puhafák?
Végezetül íme néhány hasznos tipp az eszközök fa alapanyagainak kiválasztásához:
Kiváló alapanyag háztartási eszközöknek: hegyi juharfa, bükkfa, berkenyefa, nyírfa (főző- és merőkanál, tálca, vágódeszka stb.), kőrisfa, mogyorófa (faszeg, nyárs, kötőtű);
kéziszerszám nyelének: somfa, kőrisfa, gyertyánfa, kökényfa;
lapátnyélnek: bükkfa, kőrisfa, gyertyánfa, hársfa;
oszlopnak, kerítéslábnak: akácfa, tiszafa;
gyerekjátéknak: égerfa, kőrisfa, hársfa, bükkfa.
Látható, hogy a vágódeszkától a nyílászárón, bútoron, padlóburkolaton át egészen a szerszám nyeléig sok minden készül fából. A fa megújuló erőforrás, léte, haszna az emberrel együtt teljesedik ki.
Tetszett a cikk?
Cikkajánló
Élőben még szebb
REHAU szín tanácsadó, bútorlap választó és ingyenes mintarendelő oldal.
Aki a fánál is keményebb
Tóth Lóránt fafaragó népi iparművész beszél munkáiról.
Rendhagyó, különös és titokzatos
Szőcs Miklós TUI Kossuth-, Munkácsy- és Prima Primissima-díjas szobrászművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, beszél munkájáról.