Átalakítás után a fellendülést Várva

Részlet az Innováció Bulevard-járól	Leolux-impressziók Kölnben

A téli depresszió és vásárlás kölcsönhatása, avagy a kölni vásár új témái

Németföldön a téli depresszió enyhítésére hagyományosan jó szolgálatot tesznek a vásárok-vásárlások, amelyek nyomán farsang alkalmával az utcán kötnek ki a kiselejtezett bútorok. Eredményként megszületett egy újságírói fogalom, az „új német kedélyesség” és annak dinamikus amerikanizált változata is a „pimp my home” azaz „dobd fel az otthonom”.
Bár ezúttal a vásárban nem hömpölyögtek a '90-es évek végén megszokott, izgatott látogatók tömegei, sőt magyar szaklátogatóval sem volt szerencsénk találkozni, de azért láttunk néhány jól megérdemelten tele standot is, mint a Lignet Roset francia és a Walter Knoll német cégeknél. Pozitív benyomásként meg lehet említeni, hogy az idei kölni vásár kiállítófelületeit teljes terjedelmükben kitöltötték a kiállítók standjai. Nem láttunk már elfüggönyözött, takarékvilágításra kapcsolt üres teremszakaszokat, vagy alkalmi szobrászkiállításokat és túlméretezett pihenőzónákat sem. Ehhez azonban módosítani kellett a vásár tematikáját is, amely – már 2010- től – az egész enteriőrt, minden kellékével együtt ajánlja. Bár a bútor a vásár „főhőse” maradt, bútoros szemszögből mindez lehangoló fejlemény – azonban a közönség és a modern vásárgazdálkodás szempontjaiból üdvös változás. Így a megszokott épület- és tématársításokhoz, mint: comfort (kárpitos garnitúrák), pure (desingválogatás), smart (elemes és ifjúsági bútor), sleep (ágybetétek), basic (olcsó import garnitúrák), új témák is csatlakoztak. Ezek az igényesség jegyében megfogalmazott témák és kiállítói terek a pure willage (formatervezett lakberendezési tárgyak) és a pure textile (lakástextil-válogatások).

Elszívás a konyhapult magasságában	Zeyko-konyha kőlapos frontokkal

Az élő konyha és az arhitektonikus formák trendje

Az új témák mellett az idei vásár vonzását jelentősen növelték a Living Kitchen (Élő konyha) bemutató és az ehhez kötődő városi rendezvények is. A konyhabemutató 40 000 m2-es területén a német bútorgyártás „nehézipara” kettő és fél épületnyi terjedelemben vonultatta fel majd 200 gyártóját. Az „eddigi legátfogóbb rendezvényként” méltatott bemutató hangulatos mottója „itt az élet fő” volt. Ennek megfelelően láthattunk szórakoztató információszolgáltatást és nyíltszíni főzőshow-t is, kihangosított mesterszakácsokkal és megnyerő partnereikkel. A városban pedig a Partner vendéglátói szervezet 51 kölni vendéglőben szervezett a vásárhoz kapcsolódó hagyományos kölni vasárnapi villásreggeliket, ún. Sonntagsbrunch-öket. A lakásra ható négy szociális megatrend (individualizálódás, a családszerkezet változásai, hangsúlyos egészségféltés, demográfiai helyzet) mellett a konyhára ható ötödiket, „gazdasági eredetűt” is felsorolnak. A költségek növekedése miatt a baráti társaságok, kocsmák és vendéglők helyett a jutányosabb költségű otthoni partikat választják. Ennek következménye, hogy a konyha egyre több teret és funkciót integrál: a nappalit, étkezőt, főző, információs funkciókat (közös tv-nézés) és a találka helyét is. Mivel a konyhaberendezés elavulási idejét viszonylag hosszúra – 20 évesre – becsülik, így tervezésénél és gyártásánál ismét a funkcionális-racionális szempontok kerülnek fokozottabban az előtérbe. Így a nehezebben elavuló, arhitektonikusan (geometrikusan) egyszerű és funkcionális vonalvezetés, a szekrényelemek belső beosztásainak tökéletesedése és cserélhetősége, a megbízható anyagok használata, a fokozódó energia- és vízfelhasználás, az alacsony zajszint, a hatékony levegőcsere. Eltűnni látszanak a néhány éve még gyakori, kihívóan rajzos, egzotikus fanemek, csillogóan magas fényű felületek, helyüket a matt és selyemfényű felületek veszik át, amelyeket a növekvő üvegfelületek csillogása ellenpontoz.

Walter Knoll: Joan Living garnitúra

Színek, anyagok és energiahatékony működés a konyhában

A színvilág is változóban. Uralkodnak a világos, meleg földszínek, az európai fanemek és gyümölcsfák visszafogott textúrája és természetes színvilága. Mindenekelőtt a semleges, jól társítható fehér szín úgy a frontokon, mint a konyhai készülékek megjelenésében. Az individualizálódás jegyében kivételként kedveltek a „friss színek”: zöldek, narancsok és az ún. neonszínek (neonpiros is). Így a vásárlók lélekállapotától függően a harmonikus színösszeállítások a „cocooning” (begubózás) jegyében vagy a '70–80-as évek színvilágát retrósan idéző élénk, vidám összeállítások mindannyi fehér garnírunggal. A trendbarométer egyértelműen egy magasértékű, racionális, klasszikus stílus felé mutat. Formajegyeit tekintve arhitektonikus, geometrikus, gyakran nyitott állványszerkezetű, anyagai a fa (furnérok és keményfa), kő (lapokra hasítva), kerámia, üveg és szálcsiszolt acél. Az energia hatékony felhasználásában a csökkenő fogyasztású konyhai készülékek mellett fontos szerep jut a fazekakat érzékelő kapcsolt indukciós főzőfelületeknek és a világításban terjedő LED-nek, valamint egy friss fejlesztésnek: az OLED (Organic LED)-nek. Az utóbbi egy gázzal töltött, néhány hajszálnyi vastag, kellemes világító felület, amely a szokásos energia töredékét fogyasztja csak. A különböző elektromos és elektronikus készülékek gyártóit a vásári kommentátorok mint „a jövő ismerőit” említik, akik célkitűzése a 70%-ot megközelítő energiatakarékosság. Visszatérve a konyhák formavilágához: az ívelt alaprajz megkönnyítheti a közlekedést, de erre még csak itt-ott láthattunk példát. Elterjedéséhez új technológiák, tehát költséges beruházás szükséges, aminek híján a szögletes hasábformák uralták a mezőnyt, valószínűleg némi „deja vu” érzést keltve az idősebb látogatókban.

	Dohoon Kim: gőzölés és tömörítés nélkül hajlított szék

A bútorvásár mint a gazdaság állapotváltozásainak barométere

Az idei kölni vásár publikációiból hiányzó, a bútorforgalmat elemző statisztikák nélkül a vásáron kiállító cégek létszámának változásaiból, azaz motiváltságukból is lehet némileg tájékozódni. Az egész lakásbelsőt mint témát befogadó idei Nemzetközi Bútorvásáron (az elnevezés és a statisztika immár félrevezető) bemutató 1200 cég felülmúlta a szomorú emlékű 2009-es évben kiállító 1058 – kimondottan bútorgyártó – céget, de alatta maradt a 2008-as esztendőben kiállító 1251 bútorgyártó cégnek. Visszatekintve a kölni vásáron kiállító bútorgyártó cégek számának alakulására, az 1999-ben még 1644, míg 2001-ben 1617 cég volt. A kiállítási hajlandóság 2002-ben roppant meg, amikor a kiállító cégek száma 1450, majd azt követően 2003-ban csak mindössze 1350 gyártócég volt. Akkoriban ezt az esést a bútoreladások 9,8%-os váratlan csökkenésével, azaz a Schröder-kormány elhibázott adópolitikájával magyarázták az elszenvedők. Valószínűbb azonban, hogy a gazdasági krízis farkasa már a kertek alatt lapult, igazolva, hogy a bútoreladások alakulása érzékeny barométere a gazdaságok változásainak. Az előbbieknek részben ellentmondani látszik az utóbbi évek milánói Nemzetközi Bútor Szalonján részt vevő cégek számának alakulása, amely 2007-ben 2310 cég, 2008-ban 2450 cég, 2009-ben 2737 cég – majd megkésve 2010-ben mindössze 2500 kiállító cég volt. Az ellentmondást talán megmagyarázza, hogy a kölni vásár a designtörekvések mellett inkább piacvezérelt rendezvény, míg a milánói szalon szellemi vetélkedő, az olasz és nemzetközi bútordesign arénája. Emellett az olasz bútorpiac importigénye nem hasonlítható a németéhez. Így érthető, hogy a Kölnben kiállító cégek nemzeti összetételét meglepő gyorsan alakítják a német gazdaság preferenciái. Ennek következtében az idén szükségszerűen növekvő német–kínai kereskedelem – állami szinten 40, illetve 30 százalék az elvárt – első helyre emelte a kínai bútorexportőrök részarányát, megfosztva eddigi első helyezésüktől az olasz bútorgyártókat.

A nemzetközi részvételről

Néhány éve, hogy egy másik nagy bútorpiacon, az USA-ban már megtörtént az előbbiekben leírt helycsere az olaszok és a kínaiak között. Az idén Kölnben a Népi Kína 79, Hongkong 22 (Tajvan 20) cégével szemben mindössze 66 olasz céget számolhattunk a mezőnyben. Majd egy egész kiállítói épület mindkét szintjét foglalták el a kínai cégek, de elszórtan más épületekben is találkozhattunk velük. A kínai exportőrök töltötték ki a „basic”-ként megnevezett téma, illetve gyártmánycsoport kereteit, ami a kölni vásáron közismerten és hagyományosan az olcsó importáru szinonimája. Természetesen a vásárt a hazai cégek uralták, 526 német cég: bútor, konyhakészülék, lakástextil, lámpa- és szőnyeggyártók. A német bútorpiac hagyományos beszállítóit a megszokottan magas részvételi arány jellemezte: Dánia 46, Svájc 35 céggel vett részt. A formatervezés szempontjából sajnálatosan alacsony volt a spanyol cégek részaránya, mindössze 14 cég és azok sem a karakteresen spanyol formavilágukról ismert SIDI csoportosulásból. Viszonylag intenzív volt a román és a török cégek jelenléte is 18-18 kiállítóval. Török vonatkozásban az EU-ba készülés jegyében államilag is támogatott designkollekciót láthattunk: bizarr ötletként furnérozott fém zártszelvényeket székvázként. Székelyföld kínálatában a székelyudvarhelyi Famos cég modern keményfa ebédlőit láttuk. A garnitúrák egyszerű vonalvezetése, a szakszerűen válogatott, természetes szépségeit felmutató faanyag olyan elmozdulást jelentenek a design műfaja felé, amit érdemes folytatni. A magyar részvétel a német Steinhoff cégcsoporton belül kiállító Kanizsa Trend Kft. modernre hangolt minőségi bőr kárpitos összeállításaira és a bősárkányi BIO-TEXTIMA Kft. matracaira szorítkozott. Öröm az ürömben, hogy a BIO-TEXTIMA beépített farugós PU matracait a környezettudatos német értékrend jóvoltából az Interior
Innovation Award 2011-es díjjal értékelték.

COR: Shrimp (Garnélarák) nyugvófotel	COR: Fossa kárpitos ülőgarnitúra

Az innováció és design kiemelt vásári helyszínei

Az ARCADE német designlap vásári különkiadása tudósított arról a „zarándokútról”, amelynek állomásait az „interiőr innováció” és a „design prémium szegmenseinek” kiemelt helyszínei jelentették. Már évek óta az első célpont a vásár keleti bejáratával szemben, az utca túloldalán külön álló XIX. sz. végi öntöttvas vázú, üvegfalú csarnok, a Passage vagy Design Post. Az ideális kiállítócsarnokban, ahol a XIX. sz.-i külcsín XXI. sz.-i belbecset mutat, étvágygerjesztő előételként kiemelkedő cégek, társulások designkollekcióit láthattuk. A változó nemzetközi társulás idei tagjai: a Moroso, Arper, Kvadrat, Andreu World, Montana, de Sede, Gelderland és Kasthall voltak. Az olasz, spanyol, svájci, holland kollekciókban a bútorok mellett lakástextíliákat, világítótesteket is láthattunk, „vegytiszta” tehát „pure” design tárgyakat. Belépve az IMM Cologne épületcsoportjába és végighaladva az épületegyüttes központi sétálóartériáján, a „Boulevard of Innovations”-on, hosszú tízmétereken egy önálló kiállítást, válogatást láttunk az Interior Innovation Award 2011 díjjal honorált termékekből best és best of best fokozatokban. A díjazás feltételei – két évnél fiatalabb termék, amely piacon van vagy bevezetés előtt áll, a vásári jelenlét nem kötelező és a tárgyak a lakásenteriőr tág körében nevezhetők be – igencsak gazdag bemutatót eredményeztek. A 191 kitüntetett termék mindössze 40%-a volt bútor. A többi: konyha, fürdőszoba, fűtőberendezés, lakástextília, világítás, padlóburkolat stb. témaköröket ölelte fel, tanúskodván az IMM Cologne megváltoztatott profiljáról. Az IMM Cologne így inkább a Párizsban szintén januárban megnyíló Maison & Objet kiállítások pandanjává vált.

Emilie Collin Garros: fémlemezekből préselt körasztal	Ligne Roset: Grillage

Díjazott termékek, ismert gyártók, közismert tervezők és a kezdők

Néhány említésre méltó példa illusztrációként: Aston Office Syncro (ülőszisztéma) – Asper s.p.a és Flow karszék – MDF Italia Spa és Jean-Marie Massaud tervezővel; Library konyha – Warendorfer Küchen GmbH és Philipp Starck tervező; Aire szófák, valamint konferenciaasztal – Cassina Spa és Piero Lissoni, illetve Le Corbusier tervezők; Fossa kárpitos ülőgarnitúra + Schrimp nyugvófotel – COR Sitzmöbel Helmuth Lübke GmbH Co KG és Aurélien Barbry, illetve Jehs & Laub GBR tervezőkkel; Lox csészefotel, Cuoio szék, Pearson és Lloyd angol tervezőpáros, illetve az EOOS osztrák stúdió és Toan Nguyen vietnami tervezőkkel. Érdekességként megemlíthető még a holland Leolux Meubel Fabriek, ahol a cég magyar származású pr-menedzsereként ismert Antal Németh, Pastrick Belli és Gerard Vollenbrock designerek társaságában a Sella szék és Scylla fotel termékek társtervezőjévé vált. Évek óta a vásár állandó rendezvénye a fiatal, kezdő designereknek és diákoknak bemutatkozást kínáló D3 kiállítás. A kreatív fiatalok között ez alkalommal talán inkább a külföldiek: távol-keletiek és franciák vitték a prímet. Valóban friss, eredeti ötleteket, modelleket láthattunk, mint Seongyong Lee ragasztott furnértubus lábú ülőkéi, Dohoon Kim gőzölés és tömörítés nélkül hajlított vázú széke, Francois Dumas hegesztett műanyag állványú széke vagy Emile Colin Garros egy darab kör alakú fémlemezből stancolt-préselt körasztala.

Seongyong Lee: ragasztott furnértubus lábú szék	Francois Dumas: hegesztett műanyag állványú szék

Trend 2011-re

A németek szeretnek összeadni, kivonni, majd osztályozni, mint minden rendszerető nép. Így a vásár költségvetéséből évente telik egy szakértői csoportra, amely összeállítja a jövő év trendjeit, majd azokat színvonalas kiadványokban publikálják. Az idei trendjósok nemzetközi csoportjának tagjai: Patricia Urquiola (1961), Milánóban tevékenykedő spanyol építésznő és belsőépítész, Defne Koz (1964), török ipari formatervező ankarai, milánói és chicagói műtermekkel, Harald Gründel (1967), osztrák ipari formatervező és filozófus az osztrák EOOS stúdió társalapítója és a bécsi Designkutató Intézet vezetője, Martin Leuthold, svájci textildesigner a st.galleni Jakob Schlaepfer divattextilgyártó cég művészeti igazgatója, végül szakmai külső munkatársként Marco Velardi (1982), olasz design szakíró.

Ligne Roset: RUCHE (Moha) franciaágy	Ligne Roset: Entailles (Hasadás) kanapé

A füst felszálltával és a „folyamatosság a változásban” mottóval a következő trendek születtek a 2011-es esztendőre:

1. Érzelmi mértékletesség (Emotional austerity) – segédfogalmai: a magas technika öröksége, eszencializmus, a rituálék mint formateremtők, újrarendezés.
2. Meglepő beleérzés (Surprizing empathy) – segédfogalmai: az érzékek ébresztője, a design mint kutatás, a könnyedség illúziója, a hibrid természet.
3. Újraegyensúlyozás (Re-balancing) – segédfogalmai: a mindennapi élet (tárgy) kollekciója, tárgyak saját összeállításban, állandó újraalkotás.
4. Átalakuló perspektívák (Transforming perspectives) – segédfogalmai: a természet mint gondolat, túlzott marketing, megromlott luxus, ecostupiditás.

Walter Knoll: Lox szék	De Sede: 168-as fotel

Összeolvasva az új trendek megfogalmazásait, majd kiegészítve a bő kommentárokkal is nehezen dekódolhatóak.
A saját – nehéz – helyzetét érzékelő, zavaros, változó és fenyegető körülmények között dolgozó, de elkötelezett emberek közösen is szubjektív hitvallásaként ajánlanám értelmezni.

Kiemelkedő cégek és kollekciók

A formatervezésben kiemelkedőt nyújtó cégek hagyományosan a „Pure” (Tiszta) jelzéssel aposztrofált háromszintes 11-es számú épületben találhatók. Pro forma az éllovas olasz design-nal kezdhetnénk, ám az olasz gyártók meglepetéseiket általában a tavaszi Milánói Nemzetközi Bútorszalonra tartogatják. Így volt ez most is, amikor a közérdeklődésnek örvendő olasz Cappelini cég is csak új színekbe öltöztette ismert termékeit. Ezzel ellentétben a francia Ligne Roset cégnél újdonságokban gazdag standot láttunk, ahol a vezető és tulajdonos testvérpáros egyik tagja, Pierre Roset fogadta a látogatókat. Volt is mit bemutatnia.

Ligne Roset: Lou fotel

Inge Sempe 2010-ben bemutatott érdekes – mozgó kárpittal ellátott – kettős ülőpadja egy mindennapinak szánt luxusmentes franciaágyat kapott kiegészítésként. A Pritzker építészeti díjas Jean Nouval 1989 óta áll kapcsolatban a francia céggel. Ez alkalommal a fémvázú visszafogott kárpitozású, „sportos”, egykor St. James hotelnek tervezett foteljét két változatban Simplissimo néven újították fel. A cég standját uraló látványt a Bouroullec fivérek Ploum „heverő-kanapéja” uralta. A túlérett, égőpiros gyümölcsszeletre emlékeztető modell minden lehetséges testhelyzethez rugalmasan viszonyult. A felépítését adó formahab különleges fejlesztés, amelyet egy sajátos tapintású, faktúrájú, nyúlékony szövet borít. Patrick Jouin Lou fotelje és lábtartója konzolos, fém vázszerkezetű, amely „a tradíció és innováció között egyensúlyozva könnyed, elbűvölő látványt” nyújt. A fiatal Philippe Nigro következetesen az aszimmetriára építi kárpitos összeállításait. Kedveli a kontrasztos színösszeállításokat is. Erről tanúskodnak 2010-es modelljei, de az idei friss Entailles (Hasadás) kárpitos összeállítás is már megnövelt ülésmagassággal és karpárnákkal. Francois Azambourg gyűrt bádoglámpáit néhány éve az olasz Cappelini cégnél fedeztük fel. Ismét olcsó fémkonstrukcióval jelentkezett: rúdacél állványon hajtogatott fémháló fotelhéj, minimális, takarószerűen ráhelyezett kárpittal.

E15: M0 ágy éjjeliszekrénnyel	E15: Shiraz garnitúra

A szokatlan felfogásban és anyagokból kivitelezett modellekkel 2004-ben kiérdemli a Grand Prix du Design Paris díjat. A rangos svájci de Sede cég két újdonsággal, a DS-168-as fotellel és a DS-247-es kárpitos összeállítással gazdagította a magas minőségű kárpitos munka példatárát. A fotelben a hagyomány és a rafinált vonalvezetés egyensúlya testesül meg, míg a 360°-os jelzésű kárpitos összeállítás szélső tagjait kívánság szerint lehet támlájukkal együtt elforgatni. Szerény ötlet, de a funkciókat gyarapító.
A hazai pályán igazán a német cégek vállalták a kihívást. Modelljeik képviselik leginkább a tisztaság, megbízhatóság, becsületesség, takarékosság meghirdetett eszményeit.

E15: Houdini székek (Stefan Diez)	Walter Knoll: Cuoio szék

Náluk észlelhető leginkább az asztalos szemlélet visszatérte, a hazai fafajok (tölgy, kőris, dió, gyümölcsfák) gyakori és szakszerű használata – gyakran fehér szín társításával kiemelve, arhitektonikus racionális formákban. Közöttük hirdették meg a kárpitos összeállítások, ún landschaftok, takarékosabb méretezését a szerényebb belméretű lakásokra és a távol-keleti exportra is gondolva. Kiemelkedő – többek között – a COR és Interlübke cégtársulás, különkülön is igényes formatervezésről ismert ülőbútoraival, illetve tárolóbútoraival. Újdonságaik között figyelemreméltó a Shrimp (Garnélarák) rétegelt, préselt „bevagdosott és hajtogatott” héjjal, elforduló, öntött fémcsillag talpon – a Jehs és Laub szerzőpárostól; a vásáron díjazott Fossa (Árok) színes, kárpitos összeállítás, a külső körvonalai mentén tetszés szerint „beállítható” hátpárnázattal – Aurelien Barbry formaterve; a Briol kanapé fémlábazaton, oldalról beforgatható lábzsámolyokkal – az Alfred Kleene & Gabrielle Assmann designerduó alkotása.
A német és nemzetközi mezőnyben is rangos név Walter Knoll cége. Az idei kollekció rangját és minőségét a jó nevű nemzetközi tervezőgárda biztosította.

De Sede: 247-es garnitúra

Az osztrák EOOS stúdió tervei alapján készültek a Jaan Living kárpitos összeállítás, a Livinglandscape, a díjazott Cuoio ülőbútorcsalád, vastag bőr héjborítású rúdacél állványokon, a Tadeo asztal, a TP-1 tárgyalófotelek, a Blue Two kanapé és az Oota asztalok. A klasszikusok között ismert névnek számít Norman Foster (1935) építész stúdiója, miként a fiatalok között a londoni Pearson és Lloyd páros is. Alkotásaik, a Foster 502 kárpitos tárgyalógarnitúra, illetve a Lox karszék, igazolják a generációs különbséget is. A német e15 cég kiterjedt választékával – bútorok, lakberendezési tárgyak és textíliák – jól szemlélteti a kölni vásár új karakterét és a német vásárlók tudatos anyagpreferenciáit is: fa-fával, acél, bőr, natúran felszolgálva.
Hasonló karaktert láthattunk a Böwer cégnél, ahol fából készült natúr és fehér színű bútordarabok mellett textil alapon falapkákból összeállított „faszőnyeget” is láthattunk. Az utóbbi – valóban – újdonságot, Elisa Strozyk alkotását innovációs díjjal jutalmazták. A német bútoripar láthatóan szívósan küzd, azonban az eredmény valóban 2011 végén értékelhető csak.

Vásárhelyi János
formatervező

Tetszett a cikk?