A faipari szakkönyvekről, sorozatokról (1. rész)

szaKirodaloM
áttekintés a ii. világháborútól napjainkig
A faipari szakkönyvekről, I. részsorozatokról
az induló cikksorozatban összegyűjtve – a tankönyvek kivételével – olvashatók a kiadók által gondozott könyvek a fafeldolgozás különböző területeiről, a Faipari Tudományos egyesület továbbképzési sorozatai, valamint a szak-és kézikönyvek, enciklopédiák, szakszótárak és a szakmatörténeti kiadványok. sajnos, többségük már csak könyvtárakban, antikváriumokban elérhető.
Általában az ipar ismérvének tekinthető,hogy a szakterület saját terminológiával,történettel, sőt szakirodalommal rendelkezik. Fontos lehet emiatt a szakkönyvekismerete, amely a szakmatörténet részeként fogható fel. Jelen összeállításban ahazai szerzők által írt, Magyarországonk
iadott azon szakkönyvek áttekintésétísérelem meg, amelyek nagymértékbenjárultak hozzá a szaknyelv kialakulásához,ill. korszerűsödéséhez. Nem foglalkozomugyanakkor a tankönyvekkel, egyetemijegyzetekkel, valamint a külföldi szerzőkáltal írt könyvek magyar kiadásaival.Az 1945 utáni időszakban a faipari szakkönyveket először a Könnyűipari Kiadó,majd a többség
üket a Műszaki Könyvkiadójelentette me , de számos kiadvány látottnapvilágot a Mezőgazdasági, az AkadémiaiKiadó, valamint a Faipari TudományosEgyesület, majd a Bútoripari Fejlesztési
asztalos kisipar (Kiosz, 1960)
98
Faipari anyagmozgatás. (műszaki Könyvkiadó, 1977)
Intézet gondozásában is. Az 1990-es évekután megszaporodtak a kiadók, számosreprezentatív, bár a szaknyelv szempontjából nem mindig szerencsés könyvfordításlátott napvilágot, emellett több szakkönyvkiadását alapítványok gondozták, és megjelentek a magán (szerzői) kiadások is.
A vizsgált időszakban kiadott Faiparikézikönyvekről (1963, 1976, 2000) részletesebben a „Faipar” 2003. évi 1. számában olvashattunk, míg a lexikonokról ésa szakszótárakról a „Magyar Asztalosés Faipar” 2006. évi 9. számában jelentmeg írás.
az első hazai szakkönyvek és az 1963. évi Faipari kézikönyv
Az 1945 utáni időszak első szakkönyvei közé tartozik Klémens Bélánaka „Faforgácsoló szerszámok korszerű élesítése" című könyve (1953), valamintSalamon Mariántól „A faanyagok nemesítése”. Az „Asztalos kisipar” BódoghIstván írásában 1960-ban látott napvilágot a Kisiparosok Országos Szövetségegondozásában.
A korszak első átfogó szakirodalmiösszeállítása kétségen kívül az 1963ban megjelent „Faipari kézikönyv” volt,amelyet Szabó Dénes (1910–1993) azErdőmérnöki Főiskola Faipari géptan tanszékének vezetője szerkesztett. Szerzőjevolt egyben az 1972-ben kiadott „Faiparianyagmozgatás”, valamint „A légtechnika a faiparban” című szakkönyvnek(1977). Emlékére a Faipari TudományosEgyesület 1998 óta a szakma kiváló oktatója számára évente adja ki a „SzabóDénes-díjat”.
A Műszaki Könyvkiadó „Ipari szakkönyvtár” sorozatában jelent meg: I Padlóburkolás. Szerzői: Székely László,Barkóczai László és Cristofoli Ottó,I Épületasztalos munka (1964) PálinkásLászlótól és Reményi Tibortól,I Faipari szárítók kezelése (1961) SzőkeBalázs és Burda Ferenc munkája,I Kárpitos és díszítő munkák, valamint a I Bútorasztalos és díszítő munkák(1974, 1980) Czagány Lajostól.
Hullámrugó. (biFi)
2010. 01. I Magyar asztalos és Faipar
a faipari géptan szakirodalma és az 1976. évi Faipari kéziköny
Az 1970-es évek, vagy talán az egészkorszak legtermékenyebb szakkönyvírója Lugosi Armand (1924–1990), aki azErdőmérnöki Főiskolán (majd Erdészetiés Faipari Egyetemen) a „Faipari géptan” tárgyat oktatja. 1963-ban jelenik megBobok Lászlóval és Erdélyi Györgg
yelírt munkája, a „Fűrészipari technoló ia”,majd Lele Dezsővel szerkeszti a „Faipar” szakfolyóiratban megjelenő „Faipari gépek és berendezések” mellékletsorozatot1972 és 1990 között.
Lugosi a magyar nyelvű faipari gépészeti szakirodalom megteremtőjénekszámít. Faforgácsolás, faipari gépek,berendezések és gépsorok sorozatbanmegjelent öt kötete időrendben:
Faipari szerszámok és gépek kézikönyve. (műszaki Könyvkiadó, 1987)
Magyar asztalos és Faipar I 2010. 01.
a forgácsmentes alakítás gépei a faiparban. (műszaki Könyvkiadó, 1972)
I F
aforgácsolás (1967)I aipari gyalu-és marógépek és gépsorok (1969)I Faipari csiszológépek és gépsorok(1971)I A forgácsmentes alakítás gépei a faiparban (1972)I Faforgácsoló szerszámokat karbantartó gépek (1973)I Faipari szerszámok és gépek kézikönyve (1987).
a bútorkárpitozás szakirodalm
Ennek a szakterületnek első kiadványa a „Kárpitosipar” (1962) HalászFerenc munkája, majd ezt a „Kárpitozáskorszerű anyagokkal” című kiadványakövette (1971).
A Faipari Tudományos Egyesület(FATE) Oktatási Bizottságában Lesti
szaKirodaloM
Sándor, majd Kiss Sándor nevéhez fűződik a bútorkárpitozás szakirodalmánakművelése, a kárpitozás korszerűsödőanyagainak, technológiáinak ismertetéseaz egyesület által kiadott és az 1970-esévekben szervezett kárpitos-továbbképzőtanfolyamok anyagaiból: I A korszerű kárpitozás anyag-és gyár
tásismerete (1971)I Műanyagok a kárpitosiparban (1972)I A kárpitosipari gyártmányfejlesztés
(1975)I A kárpitozás időszerű kérdései (1975)I Kárpitos szakmai ismeretek (1977).
Lesti és Kiss szerkesztésében,de mostmár a Bútoripari Fejlesztési Intézet(BIFI) kiadásában 1976 és 1980 közöttöt füzet látott napvilágot „Porán lágyhabok kárpitosipari célokra” címmel. Azintézet a kárpitozás anyagismeretéhezés technológiájához tartozó sorozatbanKiss Sándor szerkesztésében a következő füzeteket is megjelentette:
I Hullámrugók I Kárpitos hevederek I A kárpitozott bútorok bevonatának
bélelése I A kárpitozott bútorok bevonatánakrögzítése.
bútorkárpitozás.
(műszaki könyvkiadó, 1984)
A bútorok kárpitozásáról szóló összefoglaló munka „Bútorkárpitozás” címmel1984-ben jelent meg Matlák Zoltán ésSzabó Miklós írásában a Műszaki Könyvkiadó gondozásában.
(Folytatjuk)
Dr. Tóth Sándor László
99