A faipari szakkönyvekről, sorozatokról (5. rész)

82 2011. 04. I Magyar Asztalos és Faipar
Siklódi István, a Brassói Állami Szakiskola
tanára sorozatot írt a könyvelésről,
könyvvitelről az ipariskolák és tanulóik
számára, amelyek Brassóban, a Zeidner
H. kiadásában jelentek meg:
I „Ipar könyvvitel”
I „Egy kisebb asztalos üzlet másfél havi
könyvelése”
I „Egy nagyobb asztalos üzlet másfél
havi könyvelése az összes könyvek
vezetésével”.
A sorban utolsó munkáját 1901-ben
adták ki. Siklódi könyvének tartalma:
Általános leltár, Mérleg, Tőkeszámla,
Pénztárkönyv, Könyvadósok számlakönyve,
Könyvhitelezők számlakönyve,
Váltóadósok számlakönyve, Cselekvőváltó
napló, Cselekvőváltó lejárati könyvek, Váltóhitelezők
számlakönyve, Szenvedőváltó
napló, Szenvedőváltó lejárati könyvek,
Szemelvények az I. világháború előtti időszakból (2.)
A faipari szakkönyvekről,
sorozatokról
szakirodalom
V. rész
Berendezés leltárkönyv, Anyagfőkönyv,
Áru raktárkönyv, Megrendelési napló,
Termelési napló (Árszámítási könyv),
Be nem végzett készítmények jegyzéke,
Anyag- és munka áregységi táblázat,
Munkások anyakönyve, személyzeti könyv,
Bérjegyzék, Bérfőkönyv, Tárgymutató.
Raffay László a Felső Ipar Iskola első
generációs végzőse, a Szegedi Fa- és
Fémipari Iskola tanára, páratlanul gazdag
szakírója a korszaknak. Szakkönyvírói
tevékenysége az első világháború után
is töretlen. Ismert munkái:
I „Épületasztalosság”. 1900 k.
I „Az asztalosság befejező műveletei.
A fa csiszolása, színezése és fényezése”
(Iparosok olvasótábora. Szerk:
Mártonffy Márton). Wodianer*, 1907
I „A faipar I. és II. rész. Faipari technológia”
(Olvasókönyvek a szakírányú iparos
tanonciskolák számára. Szerk.: Mártonfy
Márton). Budapest, Lampel*
I „Az asztalosság szerkezetei III. rész. Bútorasztalosság”.
Mintalapok. 1922 k.
I „Az épületasztalos” . Korvin Testvérek*,
Budapest, 1913
I „A bútorasztalos” (Iparosok könyvtára).
Korvin Testvérek, Budapest,
1913
I „Faipari szerkezettan” (Műszaki
könyvtár. Szerk.: Balog Artur és
Scheibel József) XXV. Második rész:
Rajzok. Népszava* 1922 k.
I „Bútor mintalapok gyűjteménye”.
1922 k.
I „Faipari kézikönyv”. 1922.
Raffay „A bútorasztalos” című könyvének
rövid tartalma (I–XIII.): Anyagok, A
műhelymunka, A műhelyberendezés, Az
enyvezés és furnérozás, A bútor alakítása,
A bútorok kiképzése, A díszítés, A bútor
megrajzolása, A bútorstílus, A bútorok
szerkezetei, Díszítő eljárások, Befejező
műveletek, A lakásberendezés.
„Az épületasztalos” teljes egészet a
„Bútorasztalos”-sal együtt képez – írja
a szerző második alapkönyvének előszavában.
Ez utóbbi tartalma (I–VIII):
Épületasztalos-munkák, A faanyag,
Kötési segédanyagok, A megmunkálása,
Műhelyberendezés, Szerkezetek, Tervezés
és rajzolás, Költségvetés.
Az I. és a II. világháború
között
Gaul Károly ifj. apja nyomdokait követve
a Felső Ipar Iskola tanára. Ismert művei,
amelyek Vörösvári László Sokszorosító
Irodájának kiadásában jelentek meg
Budapesten:
I „A gépi és kézi famegmunkáló szerszámok
újabb vizsgálatokon alapuló
ismertetése”,
I „A fa szárítására vonatkozó újabb
eljárások”. Kézirat gyanánt. 1948.
A selmeci hagyományokat követve
Sopronban, az erdőmérnöki oktatás
keretében a „fahasználat”-on belül foly-
Siklódi István: Nagyobb asztalos üzlet könyvelése
(1901)
Raffay László: A bútorasztalos (1913)
Cikksorozatunk ötödik részében folytatjuk az I. világháború előtt megjelent faipari szakkönyvek
közötti tallózásunkat, melyek tartalmába betekintve számos érdekességgel találkozhatunk.
Magyar Asztalos és Faipar I 2011. 04. 83
szakirodalom
tatódik a faipari szakismeretek papírra
vetése, amelyben az erdei faiparok mellett
részletesen foglalkoznak a fa fűrészelésével,
a fűrésziparral. Itt Krippel Móricz
és Lámfalussy Sándor professzorok neve
mindenképpen megemlítendő.
Faipari kézikönyvek
Seres József „Faipari kézikönyve” ( Műszaki
könyvtár sorozat XXI. Szerk.: Balog
Artúr és Scheibel József) a Népszava*
kiadásában jelent meg 1922-ben Budapesten
a következő alcímekkel:
Fa és szerszámisme, A fa feldolgozása,
Pácolás, Aranyozás, Bronzozás, Furnérozás,
Intarzia. A 183 oldalas kézikönyv az
asztalossági ismeretek első magyar nyelvű
összefoglalásának tekinthető. A faanyag és
betegségei után a faipari szerszámokról,
gépekről olvashatunk, majd a pácolásról,
aranyozásról, lakkozásról. Ez utóbbi,
amit a szerző „lakkirozásként” említ, a
veletek és díszítő eljárások. A kézikönyv
az 1922. évihez tartalmában hasonló
154 oldalas összeállítás; ismereteket
közöl a faanyagokról, a fahibákról, az
egyes fafajok műszaki tulajdonságairól, a
faanyagok kezeléséről és megmunkálási
módjairól, a famegmunkáló szerszámokról
és gépekről. Leírja a szerző a pácolás,
festés, lakkozás és politúrozás, valamint
a díszítés műveleteit.
A Kóbor János pécsi faipari szaktanár
által összeállított „Asztalos ABC”-ben a
céhhagyományoknak megfelelő fogadalom
szövegét olvashatjuk, amelyet a régi idők
emlékének áldozva javasol visszaállítani:
„Én ……..fogadom, – hogy iparomat
– egész életemen át – tisztességgel és
becsülettel szolgálom – kíváló elődeimhez
híven – azok szellemében – óhajtok munkálkodni
– arra törekszem – hogy iparom
megbecsülésében – embertársaimnak
hasznára – és Magyar hazámnak – javára
lehessek. Isten engem úgy segéljen!”
Az Ipari szakkönyvtár sorozat
és az „Asztalosipar”
A m. kir. Iparügyi Miniszter megbízásából
Ipari szakkönyvtár sorozatot adott ki az
Ipari Tanfolyamok Országos Vezetősége,
amelynek keretében – ismereteik szerint
– mintegy 25 szakma ismeretanyaga
jelent meg. A sorozat általános és faipari
kiadványai:
1. Közigazgatási ismeretek
2. Gazdasági ismeretek
31. Ácsipari ismeretek (Barcsay
János–ifj. Kirchmayer Ödön–
Nagy Győző–Trautmann Róbert)
1940
78–80. Tetőfedőipari ismeretek (Sporik
György, sajtó alá rendezte:
Bossányi József)
36–38. Asztalosipar (Ferenczy Emil)
101–103. Ácsszerkezetek
(Bossányi József)
Ferenczy Emil a szerzője a 301 oldalas
említett „Asztalosipar” (1938?) szakkönyvnek,
amely két fejezetben tartalmazza
az asztalosság eredményes végzéséhez
szükséges szakmai és általános ismereteket.
Előszavában olvashatjuk:
„Az asztalosság, mint a szerkezeti
építőiparok egyik különleges ágazata,
az iparát önállóan űzni akaró iparostól
nemcsak a gyakorlati kiviteli jártasságot
kívánja meg, hanem sajátságos anyagának:
a fának – az anyag kezelésének
– megmunkálására való szerszámok és
gépek – valamint a nyersanyag különleges
tulajdonságaihoz alkalmazkodó
szerkezetek – és kikészítési eljárások
ismeretét is feltételezi.
Az iparűzés eredményességének
egyik legfontosabb tényezője lévén,
hogy az iparos termékeit úgy tudja értékesíteni,
hogy a megrendelő igényeinek
kielégítése mellett saját számításait is
megtalálhassa, hogy az asztalos mint
önálló iparűző, kalkulálni, azaz ipartermékeinek
önköltségi és eladási árát
is kiszámítani tudja…
…a »pácreceptek« című fejezetet az
Ipari Tanfolyamok Országos Vezetősége
által rendezett asztalosipari pácolási
tanfolyam gyakorlati tanítási anyaga
képezi, melyet Gaul Károly min. tanácsos
úr állított össze”.
Az „Asztalosipar” tartalma a mai
megfogalmazásban:
I. Anyag-, szerszám- és gépismeret. Az
asztalosműhely és berendezése. Ezen
belül: fa-anyag ismeret, a fa hibái és betegségei,
tartóssága, tartósságfokozó
eljárások, fafajok, kereskedelmi faáruk
és minőségük,famegmunkáló szerszámok,
szerszámkészletek, gépek.
Az asztalosműhely és berendezése
II. Az asztalos segédanyagai. Enyvezési
műveletek. A fa csiszolása, színezése,
fényezése. Díszítő eljárások. Költségszámítás;
részletesebben:
Segédanyagok és eszközök, kikészítő
(befejező) műveletek, színtani ismeretek,
pácolás, pácreceptek, mázolás, fényezés,
költségszámítás és költségvetés
példákkal.
Ferenczy Emil készítette a „Fakötések
az épület és bútorasztalosságban”.
című öszeállítást is. XIII. tábla. Corvin
Testvérek*, 1914.
(Folytatjuk!)
Dr. Tóth Sándor
Seres József Faipari kézikönyve (1922)
Ferenczy Emil: „Asztalosipar”
politúrozás mellett először jelenik meg
a hazai szakirodalomban A fa és más
anyagok ragasztását a tapaszok, viaszok
és intarziakészítés ismertetése követi.
A könyv végén német és magyar faipari
szakszótár, vegyszerismertető és fajsúly
táblázatok találhatók. Az összeállítás
az első magyar nyelvű – átfogó faiparos
ismereteket tartalmazó – kézikönyv.
Raffay László: „Faipari kézikönyv”
(Műszaki könyvtár sorozat LXII. Szerk.:
Balog Artúr) Népszava Könyvkereskedés,
Budapest, 1927. Alcímei:
A fa és fanemek ismertetése, megmunkálási
módok és eszközök, befejező mű

Tetszett a cikk?