A világító fák eljövetele?

Az energiafelhasználás optimalizálása, racionalizálása a világ minden szegletében fontos feladat.  Gondoljunk csak arra, hogy pár év alatt, észrevétlenül eltűntek a wolframszálas izzók és helyüket a kompakt fénycsövek majd a különböző LED technológiák vették át. (Ezzel egyetemben olyan régi világítótestek váltak használhatatlanná, melyeknél a villanykörték hőtermelése adta a használati tárgy extra funkcióját. Érdekesség, hogy a Boeing gyár összeszerelő csarnokának a fűtését is a nagyteljesítményű reflektorok szolgáltatták korábban) A villanyautók térhódításáról, vagy a nagy ütemben készülő európai fúziós reaktorkísérleti központról(ITER)már nem is szólva.

Egy kaliforniai fiatalember Antony Evans fejéből 2013-ban pattant ki az ötlet, hogy világító fákat kellene kikísérletezni. Akkoriban  a benzin-gyufa, vagy a karácsonyi izzósor mint „tudományos” megoldásmár nem jöhetett szóba, így ennél sokkal komolyabb biotechnológiai áttörést tervezett. A megvalósítás érdekében létre is hozott kollégáival egy kickstarter projektet, melynek keretében 65. 000 dollárt kértek a befektetőktől és 50-100 darab világító fa magot ígértek. A marketing annyira jól sikerült, hogy 484.000 dollárt szedtek így össze.

Természetesen a kutatás nem egy hárs- vagy nyárfát célzott meg első körben, hanem a növénygenetikusok kedvenc kísérleti alanyát, ami a lúdfű (Arabidopsisthaliana), és igazából egy gaznövény.  Sajnos, azóta nagy áttörés nem történt. Sőt, kis zavar is van a történetek körül, mivel valamelyik forrás a szentjánosbogarak bioluminesszcencijáját biztosító genetikai útvonalat jelöli meg a világító fák alkotóelemének, míg más források azonban a Vibrio fischeri nevű tengeri baktériumot.

Maga az ötlet zseniális. Aki már élőben átélte az alcsúti arborétum szentjánosbogár rajzását, vagy látta az Avatar című filmet, elképzelheti, milyen lehetne az Andrási út, vagy a Margit-sziget ösvényeinek nem túl hivalkodó megvilágítása. Evans és csapata nem egy több száz lumenes transzgénikus élőlényt szeretne kifejleszteni, annyi a cél, hogy a közvilágítás kiváltható legyen ezekkel a módosított génállományú fákkal.  Az így létrehozott növények ugyanis halványan, de világítani képesek a sötétben. Bár a tervezett fák lassan fognak nőni, egész életükben világítanak majd, és az egyenletesebb eloszlású „fényforrások” miatt sokkal szebb lesz a közvilágítás. Nappali időszakban a fák a szokásos „teljesítményt” produkálnák. Talán ezzel együtt megnőne a fák mennyisége a szürke betondzsungelekben is.

Persze teremtőt játszani nem mindig szerencsés.1980 óta folynak hasonló kísérletek, és a nemzetközi űrállomáson is találhatóak világító növények. Azonban van pár megválaszolatlan kérdés, ami az egész ökoszisztémát érintheti az ilyen és hasonló génmódosítások végeredményével kapcsolatban. Az optimista becslések 8-15 évre teszik, mire ilyen fákkal találkozhatunk. Mindenesetre, én várom!

Forrás:

origo.hu
kickstarter.com
sciencemeetup.444.hu

Tetszett a cikk?