Beszámoló a faipari ágazati készségtanács munkájáról

Ahogy már korábban hírt adtunk róla, 2020 áprilisa óta önálló Ágazati Készségtanácsa (ÁKT) van a Fa- és Bútoriparnak. Az ÁKT-k képviselik az egyes gazdasági ágazatok azon javaslatait, melyek a szakképzés tartalmi szerkezetének folyamatos fejlesztését és korszerűsítését, valamint a munkaerőpiaci igények és a képzési kínálat összehangolását szolgálják.

Az akkor még Kreatívipari ÁKT-ban már 2020 januárjában történtek tárgyalások, többek közt a munkaerőpiaci relevanciával bíró szakmák szakmai kompetenciáinak meghatározásáról. Április 9-től pedig már az önálló faipari tanácsban folytatódhatott a munka (1 személyes és 5 online ülés során). A Tanács jelenleg 21 főből áll, ebből 1 fő az ITM, 1 fő a szakszervezet, 1 fő a kamarai képviselő és 18 fő gazdasági szereplő, köztük több Fabunio-tag.

2020 májusában megkezdődött a felnőttképzéshez kapcsolódó PK (Program Követelmények) kidolgozása, továbbá frissítésre került a szakértői adatbázis. Ezzel kapcsolatban a tagok 15 fős szakértői gárda létrehozására tettek javaslatot a következő feladatkörökre hivatkozva:

• szakmai dokumentumokhoz kapcsolódó szakértői feladatok
• vizsgáztatáshoz kapcsolódó szakértői feladatok
• ttananyagfejlesztéshez kapcsolódó szakértői feladatok
• oktatói (pedagógus) továbbképzéshez kapcsolódó szakértői feladatok
• gyakorlati oktatói továbbképzéshez kapcsolódó szakértői feladatok.

Az életpályamodellek alapjai elkészültek, valamint tagságunk javaslatot tett a vállalati környezetben való oktatói továbbképzésre. Ezek véglegesítése folyamatban van. Többen részt vettünk „A szakképzés jövője” konferencián. A konferencia célja a szakképzés változásából adódó információk átadása, kommunikációs csatorna elindítása (ITM, MKIK, gazdasági szereplők között) volt.

A jövő év egyik nagy feladata a validáció lesz, melynek előkészítéséhez felkészítő workshopon vettek részt a tagok.

A validáció lényege, hogy:

• a korábbi tudások, ismeretek, tanulmányok, munkatapasztalatok beszámíthatók legyenek,
• indokolt esetben legyen alkalmazható (pl. életkorhoz kötöttség, munkatapasztalat),
• egy szabályozott, átlátható, minőségbiztosított folyamat kerüljön kidolgozásra,
• felkészült, kiképzett szakemberek által történjen a validáció.

Cél a validációval:

• munkaerőhiány csökkentése,
• képzési idő csökkentése, lerövidítése az átképzések során (de nem lehet kibúvó!).

Validációs rendszerek ágazatonként kerülnek kialakításra, ehhez validációs bizottságok felállítására kerül sor, melyben a tagság aktív részvétele szükséges.

Az IKK honlapjára felkerült egy tájékoztató dokumentum az okleveles technikus képzésről. 2021–22. tanévtől kezdődik a pilot képzés, melyben a kijelölt szakképzési centrumok vesznek részt. (Időközben a Soproni Egyetem is megkezdte az okleveles technikus képzés előkészítését.)

Hogyan is állunk a szeptemberben indított, megváltozott képzési rendszer gyakorlatával?

Jelenleg a helyi programok kidolgozása zajlik az iskolákban. Komoly kérdést jelent (amit már korábban is jeleztek), hogy a feladatok megosztása hogyan történik majd a jövőben a duális partnerekkel. A duális képzők nem rendelkeznek azzal a mélységi információkkal, hogy mit is kell ebben az új képzési rendszerben vállalniuk, s amikor szembesülnek a feladatokkal, kicsit megrettennek. Segítségre lenne szükség, jól bevált gyakorlatok megosztására.

Az intézmények szeptemberben nehezen vették az akadályokat, sötétben tapogatóztak, hogyan is kell elindulni az új rendszerben.

Megvoltak az első ágazati vizsgák (felnőttoktatás), de két-három év szükséges ahhoz, hogy tisztán láthassunk. Ami továbbra is nagyon jellemző, hogy az iskolák még mindig órarendben gondolkodnak, ami nem fog működni, ugyanis a portfólióelemek, feladatok, projekthetek lebonyolítása órarendben nem megvalósítható. Kérdés, hogy hogyan tudjuk kimozdítani az oktatókat a tantervi, órarend megszokásaiból.

Jelenleg a 9. évfolyam alapozó képzése zajlik, ez tanműhelyi keretek között megvalósítható. Kérdés az, hogy a tavaszi időszak, a jövő évi gyakorlati képzések hogyan fognak megvalósulni? Az új szemléletet nehéz volt az iskolai oktatókkal elfogadtatni. Ma még gondot okoz a változással együtt a digitális oktatás bevezetése is. Mint új forma, egyébként is nagy kihívást jelent az iskolák részére és a 9. évfolyamos diákok esetében ez most kiemelten nehéz.

A jövőben kampányt kell indítanunk a cégek felé, hogy lássák a duális szakképzés előnyét. Nagy energiát fog igényelni azon szakemberek biztosítása, akik a duális képzést cégen belül meg tudják oldani. Ehhez kedvet és szakmai támogatást kell adnia az ÁKT-nak.

A tájékoztatást mindenképpen intenzívebbé kell tenni az iskolák és az ágazati szereplők felé, annak érdekében, hogy az új szakképzési rendszerben jól tudjanak együttműködni. Az ágazat szereplői hiányolják az iskolák részéről a nyitottságot a cégek felé.

Több kihívást is látunk az átalakítással kapcsolatosan:

• úgy tapasztaljuk, hogy a cégek nem teljesen látják át a folyamatot, mi is a feladatuk ebben a rendszerben, nagy energiát igényel számukra beszállni a szakképzésbe. Előkészítésre, felkészülésre van szükség (pl. képzési folyamat, ellenőrzési, értékelési módszerek kidolgozása), az iskola és a duális képzőhelyek között komoly koordinációs feladatokat kell megvalósítani.

A képzőhelyek többségében kisvállalkozások a fa- és bútoripari ágazatban, ebből adódóan nagy különbségek adódnak abban, hogy mit tud megtanítani egy-egy duális képzőhely és melyek azok a területek, melyeket az iskolának kell felvállalnia.

Budapest, 2021. 01. 11.

Szabó Melinda képzési koordinátor jegyzetei alapján Wilheim Gábor elnök.

Kapcsolódó dokumentum:

Tetszett a cikk?