A fafaragás kezdeti lépései

A díszítések mind kifaraghatóak az egyszerűbb egyenes késekkel, csak a virágos minta szirmaihoz kell egy íves véső

A kezdőknek mindenképpen érdemes apróbb tárgyak faragásával kezdeni. Először késsel faragott apróbb dísztárgyak díszítésével lehet rájönni a fa szálirányára, megismerni tulajdonságait, kiismerni, a faragószerszám és fa viszonyát. Néhány apróbb ajándékozásra is alkalmas tárgy a legmegfelelőbb az első sikerélmények megszerzésére. Székelyföldi őseim egy-egy sulyok kifaragásával kedveskedtek az általuk szeretett nőnek. Aki ismeri a sulyok funkcióját (a patakon a ruhák kimosásánál van nagy szerepe), annak nem nehéz elképzelni, hogy a sulykok faragásának nemcsak díszítés volt a célja, hanem a mélyen faragott mintás sulyokkal sokkal jobban, hatékonyabban lehetett tisztítani a ruhákat. Azonban napjaink használati tárgyai is korlátlan díszítőfelületet kínálnak a téma iránt érdeklődőknek. Csak néhány ötlet: asztali névjegykártyatartó, papírvágó kés, tolltartó, öntapadós papírtartó, képkeret, tükörkeret, kis kopjafa, fatányér, polcok, tálasok, falitékák stb.

Az induláshoz szükséges, legfontosabb késtípusok

Nagyon fontos a megfelelő, faragható fa beszerzése, nagyon vigyázva, hogy minél szárazabb fát szerezzünk be. A nyers fát ugyan könnyebb faragni, de ez faragás után szétrepedezik, vetemedik, csavarodik, és méreteiben is összemegy. Érdemes először puhább fákkal próbálkozni, mint pl. a hársfa, égerfa. Ezekhez nagyon éles és nagyon hegyesszögűre élezett faragószerszámok kellenek. Később lehet próbálkozni a cseresznyefával, juharfával, diófával és tölgyfával. Minél keményebb a fa, annál tompább élszöget képezünk ki a faragószerszámainkon. Így nehezebb ugyan a faragás, de tartósabb az él.
A fafaragást elkezdeni csak elhatározás kérdése. Egyre több ember élete elgépiesedik, egyre kevesebb fizikai, kézzel végezhető és még kevesebb alkotó tevékenységgel foglalkozunk. Pedig génjeinkben mélyen benne van az alkotás, szépségek létrehozásának igénye. Nem igényel sok szerszám-, anyagbeszerzést, nem igényel nagy műhelyhátteret. Akár 2–3 faragókéssel és 4–8 faragóvésővel el lehet kezdeni. Nagyon jó szakkönyvekhez is hozzá lehet jutni. Az utóbbi időben a nálunk alkalmazott fafaragás összes típusát bemutató nagyon jó könyv jelent meg Szabó Bélától, Faragóiskola címmel. Az interneten is egyre gazdagabb anyag fellelhető, ha rákeresünk a fafaragás, faragószerszámok, kopjafa, székely kapu szavakra. A fa beszerzése sem jelent nagy akadályt. Kiváló minőségű, műszárított faragható fákhoz lehet hozzájutni elég sok fatelepen.

Speciális szerszámok kopjafafaragáshoz

Az induláshoz szükséges faragókések: egyenes alapkés, görbe élű alapkés, csipkézőkés és szúrókés. A faragószerszámok anyagáról pár szót alapozásként. Nagyon jó késeket lehet készíteni szerszámacélból vagy rugóacélból. Ezeket szakszerűen hőkezelve 50–52 Rockwell-keménységet lehet elérni. Vannak gyorsacélból készült faragószerszámok, ezek keménysége, éltartóssága sokkal nagyobb. Akár a 64 Rockwell-keménység is elérhető hőkezelésükkor. Sokkal tartósabbak, kopásállóbbak, de nehezebben is élezhetőek.

Ezek segítségével könnyedén faraghatunk sormintákat, csipkedíszeket, vonaldíszítéseket puhafa lapokra.
Amikor már szert tettünk valamennyi ismeretre, érdemes próbálkozni a vésőkkel. Legfontosabb a V alakú, kecskelábvéső 45 vagy 60 fokos és 10–12 mm magassággal. Ezekkel jól lehet kontúrozni, vonalakat körbeütni. Kell pár darab íves véső is különböző kialakításban és szélességben. Emellett egy-két kanalas, illetve fordított kanalas véső is jól jöhet. Ezeken kívül a faragásnál sokszor már elengedhetetlen a bunkó, amivel a vésőket üthetjük. A vésők méreteik, profilozásuk, alakjuk szerint nagyon sokfélék. Több száz fajtát lehet beszerezni, de alapesetben 24 darabos készlettel elég sok minden megoldható. Ennél nagyobb darabszámú készlet főleg a restaurátoroknak, szobrászoknak kell.
Külön fejezetet érdemel az egyre inkább visszatérő, nagyon gazdag szimbólumrendszerrel rendelkező kopjafafaragás. Budapest legpatinásabb temetőjében, a Farkasréti temetőben a szürke műkőrengeteg egyre inkább csodálatosan szép kopjafák, fejfák és díszesen faragott vagy egyszerű keresztekkel került kiváltásra. A kopjafák egyedi plasztikai alkotásokként, kertekben, tereken is egyre gyakrabban előfordulnak. Díszítőelemeik a kerti építmények, tornácoszlopok, szarufavégek díszítésében is szerepet kapnak. Faragásukhoz 6–8 véső és kis gyakorlás szükséges.

Egyedi faragások kopjafákon, az egyes motívumok különleges szimbólumrendszert alkotnak

A kopjafafaragásnak érdemes kicsit utánaolvasni, mert a díszítőelemeinek sok esetben fontos jelentésük van. Ez persze nem egy egzakt tudomány, mert akár településenként eltérhet a szimbolika jelentése. Például a tulipán végződés nőre utaló szimbólum.
Legfontosabb alapismeret a faragószerszámok élezése. Jó szerszámmal élvezet és sikerélmény a faragás. Életlen vagy nem megfelelően élezett szerszámmal nemcsak a faragástól, de az élettől elmegy az ember kedve. A jól vágó szerszámmal tiszta, sima felületet kapunk, minimális erőfeszítéssel, a tompa élűvel meg nemcsak nem haladunk, de a végeredmény is siralmas, sőt az ujjunk is könnyen bánhatja. Ha valaki megtanul jól élezni, az már több mint fél siker. Hamar ráérzünk a különböző keménységű fafajtákhoz megfelelő élszögekre. A puhafákhoz 25 fokhoz közeli élszög a jó. Minél keményebb fát faragunk, annál inkább nő ez a szög. A keményebb fáknál 35 fok körüli az ideális.
Nagyon jó és tartós élszalagot lehet kiképezni különböző kézi, vizes vagy olajos kövekkel. Hosszadalmas az élezés, de tartós és kíméli a szerszám élét. Nem áll fenn a túlmelegítés veszélye, és nem is gömbölyíti le az élet. Arra vigyázzunk, hogy ne használjunk ugyanannál az élezőkőnél felváltva vizet és olajat. Amivel elkezdtük kenni, az mellett tartsunk ki.

A kések élezése házilag is elvégezhető, a legfontosabb kellékek: csiszolópaszta, különböző szaturnuszkorongok, lepkecsiszoló, rongykorong

A végső sorjázást 6000–8000-es szemcsefinomságú kövekkel végezzük. A legfinomabb utómunkálatokat, végsorjázást borjúbőrön lehet megejteni, amit bepetróleumozva és cigarettahamuval beszórva egy nagyon finom szemcseszerkezetű csiszolófelületet nyerünk.
Az élezéshez is rendelkezésre állanak nagyon jó, gyors és kímélő gépi módszerek. A 120-as szemcsefinomságú szaturnuszkorong vagy lepkecsiszoló, illetve a rongykorong pasztakombinációval nagyon felgyorsítja az élezést. Azonban nagyon vigyázzunk mindenféle gépi élezéskor, hogy ne melegedjen fel a szerszám éle annyira, hogy elszíneződjön, mert akkor megszűnt a hőkezeléskor elért keménysége.
A későbbiekben a fafaragással kapcsolatban részletes tartalommal cikksorozat kerül bemutatásra.

Ambrus Aladár

Forrás: http://kreativ.tudos.info

Tetszett a cikk?