Nemcsak gépet, innovációt is vettek

A Garzon Bútor Zrt. nagy fába vágta a fejszéjét, amikor a 2015-ös hannoveri kiállítás után úgy döntött: beruház, hogy a magyar bútogyártásban elfoglalt pozícióját tovább tudja erősíteni. A lapmegmunkáló gépek beszerzését a Lignomat Kft. nyerte el. Mi történt azóta? A két cég  október 12-én tartott közös szakmai napján ez is kiderült.

Nagy Alajos a Garzon Bútor Zrt. tulajdonosa köszöntőjében elmondta, hogy beszerzésre került 8 db Homag bútorlapfeldolgozó gép, többek között egy táblafelosztó, az ezt kiszolgáló  és a raktárkészletet is rendezni képes lapadagoló robot, egy páros élzárógép, egy nullfugás élzáró, egy sorozatfúró és tiplizőgép valamint egy korpuszprés. Ezek egy komplett rendszer részei, melyek a jelenlegi kínálatban szereplő teljes automatizáltsághoz képest 20-25%-os szinten helyezkednek el, vagyis bíznak abban, hogy a magyar munkaerő létszámban, képzettségben is rendelkezésre fog állni a jövőben.

A folytatásban Schmidt Katalin a Lignomat Kft. ügyvezetője köszönetét fejezte ki a megbízó Garzon cégcsoprt ügyvezetésének, hogy bizalmat szavaztak nekik. Elmondta, hogy a gyártási folyamatok megtervezésétől a gépek beszerzésén és helyszíni beüzemelésén át a gépkezelők betanításáig több mint féléves munka húzódik.

Megköszönte továbbá a szakmai napra ellátogató faipari cégek vezetőinek, képviselőinek a részvételt. Ez is mutatja, hogy komoly érdeklődés mutatkozik a szakmai fejlesztésekre, a továbblépés lehetőségeire.

Mesics Ferenc, a Lignomat Kft. kereskedelmi igazgatója elmondta, hogy a beruházás során az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a gyártásban a félkész termékre ragasztott etikett legyen a teljeskörű információhordozó a szabászattól egészen a összeszerelésig. A gépek a hálózati rendszeren keresztül kapják a megmunkálóprogramokat, és végzik el a kívánt megmunkálásokat. Jelen beruházás így az ipar 4.0 alapfeltételeit is teljesíti.

Ez utóbbi az információs technológia és az automatizálás egyre szorosabb összefonódását hivatott megteremteni: olyan önszerveződő gyártási folyamatot, ahol a gépek, a munkadarab, és az ember képes egymással folyamatosan kommunikálni. 

Fontos látni, hogy itt nem csupán egy gyártási folyamatra tekintünk rá, hanem egy olyan teljes értékteremtő lánc jön így létre, ahol figyelemmel lehet kísérni az adott terméket a tervezésétől kezdve a legyártáson és becsomagoláson át a későbbi avulásig és megsemmisítésig.

A vendégek sorából szeretnénk kiemelni Pomázi Gyulát. A Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiáért és Gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy az ipar digitalizációja a kor kihívása: világszerte fejlesztéseknek kell történni a gazdaság hosszú távú növekedése érdekében, de pl. az alacsonyabb széndioxid kibocsátás is fontos cél kell legyen. Minderre a magyar kormány válasza iparstratégiai szinten többek között az Irinyi-terv. 

Ezen elképzelés szerint csökkenteni kell a hazai ipar járműipari függőségét, erősíteni szükséges ugyanakkor az innováció-vezérelt ipart, valamint a hazai kis- és közepes vállalkozások (kkv) versenyképességét. Ez utóbbi érdekében a kormány tőkeforrásokat biztosít, követhető piaci modelleket mutat, valamint olyan feltételrendszert teremt, ahol pl. a megfelelő tudássháttér elsajátítható. Van azonban még egy nagyon fontos pont itt: ez pedig a vállalkozói szemlélet javítása. A hazai kkv-k ugyanis ahhoz már jól értenek, hogyan kell terméket fejleszteni, többé-kevésbé ahhoz is, hogyan kell azt eladni. Ahhoz viszont szemléletformálás szükséges, hogyan kell céget építeni.

A vállalkozások vezetői ugyanis nagyrészben szakemberekből nőtték ki magukat, időközben pedig generációváltás is történt a legtöbb esetben.

Így meg kell tanulni, hogy kell egy céget tudatosan felépíteni, fejleszteni. Amikor fejleszt egy cég, a hozzáadott értékét növeli egy-egy termékének. Pl. már nem olyan exportterméket állít elő, amit a multik összeszedve és további fejlesztéseket végrehajtva tízszeres áron hoznak vissza az országba. Akkor is fejlesztésről beszélünk, amikor megfelelően tudjuk értelmezni az ipari digitalizácós megoldásokat. Azaz fel kell tudni tenni a kérdést: kell-e, szabad-e egy új termék, szolgáltatás érdekében egy digitalizációs fejlesztést végrehajtani, elbírja-e ezt az adott vállalkozás, elbírja-e a piac az adott fejlesztésekből adódó új árakat.

Zárszóként a helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány megoldásokat kínál: forrásokkal, pályázataokkal segíti a digitális technológiákat alkalmazó gépek beszerzését, valamint ágazati együttműködésre, összefogásra ösztönzi a piaci szereplőket.

Ezek után mindenki megszemlélhette a Garzon Zrt. már üzemi termelésbe állított gépeit, majd az állófogadás és az utána lévő kötetlen beszélgetés is hozzájárult nemcsak a jó hangulat megteremtéséhez, hanem a tapasztalatok kicseréléséhez is. 

Annak a bizonyos ágazati összefogásnak el kell végre indulnia, aminek megteremtéséhez ez a mostani rendezvény is hozzásegítette a résztvevőket. Köszönet ezért a Garzon Bútor Zrt. és a Lignomat Kft. vezetőségének és munkatársainak.

Fotók és szöveg: Tóth Norbert

Tetszett a cikk?