134 Magyar Asztalos és Faipar 2005/5Egy szivart el lehet szívni akkor is, ha kiszáradt, de ezt nem fogjuk élvezni. Túl forrón fog égni, emiatt füstje kesernyés, csípős lesz, a drágán megvásárolt szivar így csalódást fog okozni. Ugyanis, ha egy szivar kiszárad, a nedvességtartalommal együtt aromatartalmát és finom,megkülönböztetőegyedi tulajdonságait is elveszíti. A szivarok alapanyagául szolgáló dohányfajták a trópusokon nőnek, ahol a levegő relatív nedvességtartalma 70% körüli. A minőség megőrzéséhez nekünk is ezt a szintet kell folyamatosan tartanunk. A mi klímánk ellenséges a szivarokkal szemben, megvásárlás és kicsomagolás után néhány órán belül tönkremehetnek. Az ún. tubusok, melyek fémből készülnek,légmentesen záródnak, egy, esetleg kettő szivar számára jelentenek ideális menedéket, de ha napi fejadagunk ennél több, biztos megoldást csak a humidorok jelentenek.Mi az a humidor? Nagyon egyszerűen fogalmazva egy fadoboz, amely néhány egyszerű eszköz segítségével állandó hőmérsékletet, és ami ennél is fontosabb, optimális páratartalmat biztosít kedvenc szivarjainknak. Emellett az igazán jó minőségű szivarok egy jó humidorban nemcsak tárolódnak, hanem mint a jó bor, lassan érnek is. Mielőtt azonban bárki nekiállna a saját műhelyében humidort gyártani, le kell szögeznünk, hogy ez nem csak egy szép fadobozból, és a benne lévő pár kütyüből áll. A 70%-os páratartalomfenntartásához gondosan ki kell választani a megfelelő faanyagot, illetve a zárórész tömítését.A faanyaggal szemben a legfontosabb követelmények egyike, hogy ne legyen semmilyen szaga, mivel ezt a szivarok átvehetik. Emellett anyagának kellően porózusnak, illetve rövid rostúnak kell lennie, hogy a nedvességet jelentős méretváltozásés vetemedés nélkül adja le és vegye fel. Egy humidor esetében gyakran előfordulhat, hogy a belsejében 70% a páratartalom, míg a környezetéül szolgáló helyiségben mindössze 20%. Egy „bármilyen”fából készült humidor esetében ez a szivarnak szabályos „vérszívást” jelentene.A spanyol cédrus a hagyományosan legjobb megoldás erre a problémára. A műszárított cédrus nem vetemedik, illetve dagad számottevően, mikor nedvességtartalmabeáll a 70% relatív páratartalmúlevegőhöz tartozó egyensúlyi fanedvességszintre. Olajtartalma gátolja a penészesedést, ami megsemmisítheti a szivarokat. Emellett a spanyol cédrusnak van egy finom,enyhearomája,amikiegészítiés javítja a szivarokét.A spanyol cédrusnak azonban van egy problémás tulajdonsága: a nedvszivárgás. A kiszivárgó lé hozzáragad a szivarokhoz, tönkretéve ezzel azokat. A szivárgástól mentesnek tűnő frízekkel is előfordulhat, hogy hónapokkal a humidor elkészítése után kezdenek levet ereszteni. Általánosszabály, hogy a dél-amerikai cédrus (Cedrela Fissilis) esetében gyakori ez a probléma, míg a közép-amerikai változatoknál(Cedrela Odorata és C. Mexicana) ez nem jellemző. Persze az nem biztos, hogy a hazai viszonyok között mi ilyen alapossággal utána tudunk nézni a faanyag eredetének, de néhány egyszerű módszerrelkönnyen megelőzhetjük a nedvedzést. Először is, készítsünk minél vékonyabb frízeket, így azok később kevesebb levet eresztenek. Másodszor, ha a fa felületén nedvedzést találunk, azt még a humidorHogyan készítsünk humidort?Spanyol cédrus(cedrelafa, szivarládafa, cukortartófa,nyugat-indiai cédrusfa): a méliafélék vagy cedrófák (Cedrela) családjába tartozik.Nagy növésű fák, örökzöld párosan szárnyalt levelekkel,fürtös virágokkal, többmagú fás tokkal. A családnak mintegy 12 faja van Ázsia, Amerika és Ausztráliaforró vidékein. A C. Odorata Latin-Amerika melegebb tájain 25 m magas őserdei fa. Levele, különösen meleg időben, illetve a friss kérge is kellemetlen fokhagyma szagú; fája pirosas árnyalatú, amely száradás után kellemes illatú. Az előbbiekkel együtt váltóláz ellen használják. Fája könnyű, puha, igen jól hasad, fénylő. Bútort, csónakot, különösen pedig szivarládát készítenek belőle.összeépítése előtt eltávolíthatjuk onnan acetonnal vagy lakkhígítóval. Megoldást jelent az is, ha a méretre gyalult faanyagot további megmunkálás előtt hosszabb ideig pihentetjük.A humidort kívülről különbözőképpen díszíthetjük, de ettől függetlenül ezek a dobozok egyszerű szerkezetűek. Elkészítésükhöznem kell bonyolult kötéseket alkalmazni, egyszerű falcok is elégségesek a szerkezeti kötésekhez. Az itt leírásra kerülő módszer szerint az oldalakhoz és a tetőkhöz spanyol cédrust használunk, és a dobozt csak kívülről furnérozzuk. A doboztegyszerre ragasztjuk össze, és tömörLÁTÓHATÁR2005/5 Magyar Asztalos és Faipar 135fa élvédőt teszünk minden élére. Majd eztkövetően vágjuk szét alsó és felső részre.Szép összhatást eredményez, ha a doboztkívülről paliszanderfurnérral borítjuk,wenge élvédő lécekkel, ami mellé magyalvagy mahagóni berakásokat teszünk.A leggyakrabban elterjedt dobozméretkb. 30x22x12 cm (12x9x5 inch) külső mé-retű, amiben két doboz (kb. 50 db) szivarfér el. A szivarok jellemző hosszmérete 11és 22 cm, átmérőjük 12 és 19 mm közötti,ami 35 és 52 közötti gyűrűméretet jelent.A legelterjedtebb méret a 15 cm-es hosz-szúság és a 42-es gyűrűméret. Az ennélhosszabb szivarok oldalvást férnek el.A doboz elejéhez, a háthoz és a kétoldalhoz gyaluljunk ki egy 14 mm vastag,12,5 cm széles és kb. 120 cm hosszú lécetspanyol cédrusból, majd ennek egyik olda-lát furnérozzuk le. Ugyan minden iskolá-ban azt tanítják, hogy furnérozni csak úgyszabad, ha mindkét oldalt furnérozzuk,méghozzá lehetőleg azonos furnérral, demost mégis kivételt tettünk. A tapasztalatszerint az így készült humidorok egyikénélsem jelentkezett emiatt probléma, amivalószínűleg több összetevőnek köszönhe-tő: a spanyol cédrus méretstabilitásának,az erős szerkezetnek, a humidor állandóbelső nedvességtartalmának és a külsőlakkrétegeknek. A tetőlaphoz 12 mm vas-tag, 21x29 cm-es MDF-lapot használunk,mivel az MDF súlya segít zárva tartani atetőt. A fenékhez 6 mm-es nyír rétegeltlemezt használunk, amit nem furnérozunk.A doboz szerkezetének kialakításáhozszükséges csapolásokat a rajzon láthatómódon készítjük el. A keret elemeinekhosszanti csapolásait egyszerűbb elkészí-teni, mikor a 120 cm-es lécet még nemvágtuk darabokra, illetve így biztosítható,hogy a falc végig egyforma méretű lesz.Miután méretre vágtuk az oldalsó, illetveaz első és hátsó darabokat, az oldalelemekvégén is kialakítjuk a falcokat. Gyakorlatilagmindent ki tudunk alakítani egy egyszerűasztali körfűrésszel, de marógéppel ponto-sabb munkát végezhetünk. Mindenképpenillesszük össze szárazon az alkatrészeketragasztás előtt, és győződjünk meg ahézagmentes illesztésekről, mivel ezeknagyon fontosak a humidor szigeteléseszempontjából. Haezek stimmelnek,összeragaszthatjuka dobozt. Ehhezmindenképpenvízálló ragasztóthasználjunk, mivela humidor belsejé-ben állandó magaspáratartalom lesz.Legmegfelelőbbekerre a célra a PUR-alapú ragasztók. Afurnér, a díszcsík ésa sarokléc beragasz-tására viszont hasz-nálhatunk polivinil-acetát (PVA) alapúragasztókat, mivelezek nincsenekközvetlenül kitévemagas nedvesség-tartalomnak. Mivel a legtöbb asztalos-műhely nem rendelkezik keretpréssel, aragasztó kikötési idejére használhatjuk pl. ateherautóknál használatos rakományrögzí-tő hevedert a keret összeszorítására.A spanyol cédrus puha, könnyűszer-kezetű fa, amely nem sokáig állna ellen amindennapi megpróbáltatásoknak. Ezérta doboz sarkaira keményfa élléceketfogunk ragasztani, amely mellé kontraszt-ként eltérő anyagú díszcsíkokat ragasz-tunk. Ehhez kb. 6x6 mm-es falcot vágunka doboz minden élére, kivéve a fenéken,ahol figyelembe kell vennünk, hogy afenéklemez mindössze 6 mm, így itt 3x6mm-es falcot vágunk. A falcok mellettkivágjuk a díszlécek helyét is, ami 3 mmszéles és 1,5 mm mély. Itt nem szabadkiszakadásoknak lenni a furnér végén, ígya keresztirányú vágásoknál használjunkminimum 80 fogú, váltott fogállású körfű-részlapot. Ezeknek a lapoknak a vágásszé-lessége általában 3 mm, ha ettől eltérő,ezt vegyük figyelembe a díszcsíkoknál.A keményfa élvédőket egyszerűszigetelőszalaggal rögzíthetjük a ragasztókikötési idejére. Először az alsó darabokatillesszük be, majd a tetőn lévőket, végül azoldalsó elemeken lévőket. Az egyes lécektompa illesztéssel csatlakoznak egymás-hoz. Ha a ragasztó megszilárdult, levehet-jük a szigetelőszalagot, és a díszcsíkokatis beragaszthatjuk. Ezeket a díszcsíkokata legegyszerűbben svartniból készíthetjükel. Ha pontosan vágtuk ki ezek helyét,akkor itt ezeket elég beragasztózni, ésLÁTÓHATÁRMDF-tető, 12x213x288 mmSpanyol cédrus oldalele-mek, 14x125x225 mm14 mm széles,8 mm mély horonySpanyol cédrus első és hátsóelem, 14x125x288 mmNyír rétegelt lemezfenék, 6x210x290 mm12 mm széles,8 mm mélyhoronyA betét elemei5 mm vastagokRéz sarokvasakRéz kulcslyukpajzsBevésett zár, a betét behe-lyezése előtt szereljük beBerakásAz élekkialakításaÉlvédő lécTető és fenék260x198 mmOldalak, 72x188 mmFilccsíkok, amelyek biztos felfek-vést, de könnyű mozgathatósá-got biztosítanak az osztólécnekOsztóléc,9x66x184 mmElő- és hátlap72x260 mm136 Magyar Asztalos és Faipar 2005/5LÁTÓHATÁRa helyükre nyomkodni őket pl. egy véső nyelével, nem kell külön szorítást alkalmaznunk.Ha ez is megkötött, akkor síkba gyaluljuk a léceket a doboz oldalaival, a túllógó végeket reszelővel kiigazítjuk, majd az egészet kézzel megcsiszoljuk.A most készült dobozunkat ezután két részre fogjuk vágni. Így biztosíthatjuk, hogy az így készülő alsó és felső rész tökéletesen fog passzolni. Ehhez szalagfűrészthasználunk, amelyre sűrű fogú (3 fog/coll), keskeny, 12–13 mm széles lapot teszünk, emellett a vágás vonalát leragasztjuk, és a dobozt függőleges vezető mellett toljuk, így elkerülhetjük a kiszakadást. A vágás után csiszolópapírral dolgozzuk tökéletesre a felületeket. Ha zárat akarunk szerelni a dobozra, akkor azt ezután tehetjük meg.A dobozunkon belülre egy másik doboztis készítünk. Ez a betétdoboz szintén spanyol cédrusból készül, a doboz belsejénekmind a hat oldalát borítani fogja, de ezt nem fogjuk felületkezelni, hogy tudjon reagálni a belső nedvesség változásaira. Ennek a belső doboznak emellett az is a célja, hogy szigetelést hozzon létre az alsó és a felső rész között. A betét beillesztése előtt egy réteg lakkot szórunk a doboz belső felületére. Ez a lakkréteg egyrészt meggátolja a nedvesség felvételét az illesztéseknél, ami által csökken a doboz szerkezetére ható feszültség, másrészt lelassítjaa nedvesség kiáramlását. Az egyes elemekhez 4,5–5 mm vastag anyagot készítsünk, és a betétdoboz alsó és felső lapját is egyetlen darabból készítsük el. Először a betét alsó és felső lapját illesztjük be. Ezek hosszméretben pontos méretre készüljenek, oldalméretben viszont hagyjunk2–3 mm-es hézagot a fa mozgása miatt. Az alsó rész betétjének oldalelemei a kereten 5 mm-rel lógjanak túl, a felső részén pedig 7 mm-rel álljanak vissza, de ha jobb szigetelést akarunk, akkor értelemszerűena visszaállás legyen kevesebb.A felső és alsó rész betétje közti hézag határozza meg, hogy a humidor milyen jól zár. Ha a rés túl kicsi, akkor nemcsak nehezen fog nyílni és záródni a doboz, de a belső nedvességtartalom 70% fölé is emelkedhet, a levegő bedohosodhat a rossz cirkulációtól és megnő a penészesedéselőfordulásának valószínűsége.A nyirkos szivar nem ég jól, füstje élvezhetetlenülsűrű és csípős. Mint a fa, úgy a szivar is, ha túl sok nedvességet vesz fel, szétrepedhet. Emellett el is kezdhet rothadniegy szivar, ha sokáig áll nedvesen. De ha a légrés túl nagy, akkor a doboz huzatos lesz, és nem tudja elérni és megtartaniaz ideális nedvességtartalmat.Ha egy-két naponta ki fogjuk nyitni a humidort, készítsük a légrést szűkre, hogy a gyakori nyitással járó nedvességveszteséghelyreállhasson, amíg zárva van a humidor. Ha ritkán nyitjuk ki a humidort, akkor készítsük tágabbra, hogy kellő mennyiségű nedvesség távozhasson zárt állapotban is. Ma már egyre több étteremben tartanak szivarokat, így ha ilyen helyre készítünk humidort, vegyük figyelembe,hogyezeketigengyakrannyitogatják, naponta többször is.A doboznak könnyen nyílónak és záródónakkell lennie, és becsukáskor érezhetően,de finomanérintkezniekellazalsóés felső betétnek. A betét keretének éleit szögben vágjuk le, a frontoldalon kicsit meredekebb szögben, ami megkönnyíti a nyitást. A különböző szögű lecsapásokkalszintén módosíthatunk a szellőzésen, mivel a tompább szögek jobb záródást eredményeznek, a meredekebb szögek viszont nagyobb légáramlást biztosítanak.Egy humidor esetében magától értetődő,hogy tetszetősen nézzen ki. Eddig minőségi faanyagokat használtunk, és ezt a szintet a lakkozásnál sem adhatjuk alább. A humidorok felületkezelésében bevett gyakorlat, hogy 3 réteg alapozót és minimum 10 réteg fedőlakkot használnak,és minden harmadik réteg fedőlakk után csiszolnak. Az utolsó réteg fedő után hagyják a lakkot minimum egy hétig pihenni, és az autófényezési gyakorlatbanbevált módszerrel a felületet kézzel, 1000–1500-as szemcsefinomságúvizescsiszolópapírral és polírpasztával fényezik fel. A tökéletes eredmény elérése érdekébenérdemes polírozás előtt a lakkot minél tovább pihenni hagyni.Ami a humidort az aprólékosan megtervezettrészletek mellett megkülönböztetiegy egyszerű fadoboztól, az két apró műszaki berendezés: a nedvességmérő, azaz higrométer és a párásító berendezés, azaz humidif. A higrométer egyszerűbb kivitele analóg, kör alakú számlappal és egy mutatóval. Ez az olcsóbb megoldás, de nagyon pontatlan. Ha szívünkön viseljükszivarjaink sorsát, akkor érdemesebb a drágább, digitális higrométert beszerezni, aminek a pontossága 2%-on belüli.Ezután helyezzük be a humidifet. Ez egy nagyon egyszerű szerkezet, legtöbbszöregy lecsavarható tetejű tokból áll, belülpedig egy spongyaszerű anyagból, ami legtöbbször egyszerű szivacs. A doboz aljában mindig kicsivel nagyobb a nedvességtartalommint a tetejében, de ezt némileg ellensúlyozhatjuk, ha a humidifet a doboz felső részére, célszerűen a tető belső felére erősítjük. A humidifet párásító anyaggal töltsük fel, ami lehet csak desztilláltvíz, vagy ennek és a propilén glikolnak fele-fele arányú keveréke. Míg a glikolt csak évente kell pótolni, addig a vizet gyakrabban. A humidor karbantartása ezzel nagyjából ki is merül. Higrométert és humidifet szivarszaküzletekben vásárolhatunk,amiből szerencsére hazánkbanis egyre több található. A szivarok humidoron belüli elhelyezésénél vegyük figyelembe,hogyanedvességtartalommindig a humidif mellett a legnagyobb, ettől távolabb csökken, érdemes ezért egy-két havonta a szivarokat átforgatni.Ha elkészült a humidorunk, ne induljunkmég el szivarokra vadászni, mivel a humidort először „be kell járatnunk”. A fának meg kell szokni a magas nedvességtartalmat,így az első hónapokban a humidif által kipárologtatott vizet a betét anyaga veszi fel, így még nem áll be az ideális 70%-os relatív nedvességtartalom.Ezt a folyamatot meggyorsíthatjuk, ha beteszünk a humidorba egy csészébennéhány vizes itatóspapírt. Csak akkor kezdjünk el szivarokat tárolni a humidorban, ha a nedvességmérő tartósanés stabilan 70% körüli értéket mutat. Emellett fontos a hőmérséklet is, ugyanis 20 °C alatt megáll a szivarok érése, 23 °C fölött viszont könnyen előfordulhat, hogy dohánybogarak lepik el a szivart.A legjobb mutatója annak, hogy a szivar megfelelően van tárolva, az a szivar maga. Ha a szivar számára minden tökéletes, akkor egy kevéske olajat izzad ki magából, tapintásra puha, de nem szivacsszerű vagy ropogós. A ropogtatással viszont vigyázzunk,mert túl erős nyomkodással tönkretehetjüka szivart. Ha száraznak ítéljük meg a szivart, töltsük fel a humidifet vízzel, ha túl nedvesnek, akkor hagyjuk hosszabb időre nyitva a humidort, vagy a szivarokat vegyükki egy-két órára, hogy kiszellőzzenek.Bővebb információ:Fine Woodworking Magazinewww.cigartower.
hu
Tetszett a cikk?