Biomassza kazánok a Nestrónál
![](/media/images/szerzok/faipar-logo.png)
A tüzelőanyag helyben folyamatosan keletkezik, a kérdés, hogy miképp lehet lehetőleg automatikusan, a legtöbb hőenergiát kinyerve, a környezetvédelmi előírásokat is betartva ezt a különböző méretű és különböző nedvességtartalmú anyaghalmazt a legoptimálisabban elégetni? A Fröling T4 a 24–150 kW teljesítménytartományban 9 különböző névleges hő-teljesítmény verzióban érhető el, nevezetesen 24, 30, 40, 50, 75, 90, 110, 130, 150 kW-os kazánok közül választhatunk, figyelembe véve az üzem hőigényét és a rendelkezésre álló energiaforrás mennyiségét. A kazán számos kiemelkedő tulajdonsággal és szolgáltatással próbál a felhasználók kedvében járni, a két legfontosabb tulajdonsága mégis talán az automatizálhatósága és a szabályozhatósága. A Fröling T4-es lambda-szondával szerelt, így a füstgázadatok alapján az automatika azonnal beavatkozik, ha a kibocsátás eltérne az optimálistól. A kazán 4,3 collos érintőképernyőjén könnyedén manuálisan is beavatkozhatunk a kazán működésébe. A kazánhoz csatlakoztatható szobai „termosztát", ahol szintén lehetőség van a kazán adatainak elérésére és a működés módosítására. De ha ez valakinek nem volna elég, úgy lehetőség van online egy tabletről vagy mobiltelefonról is távolról hozzáférni a kazán állapotjellemzőihez, illetve beavatkozni. A T4-eshez több automata aprítékadagoló rendszer áll rendelkezésre, amelyek a forgácstárolóból problémamentesen, alacsony energiafelhasználással és a bevizsgált tűzvédelmi visszacsapó szelep biztonságában tudják a kazánt folyamatosan és automatikusan táplálni. H.T. | ![]() |
![]() Több automata aprítékadagoló rendszer áll rendelkezésre | ![]() A műszakilag is meggyőző Fröling T4 |
Tetszett a cikk?
Cikkajánló
A REHAU felületkonfigurátor
Tervezzen és rendeljen egyedi méretű RAUVISIO bútorfrontokat online akár egy darabtól!
Asztalosdinasztia méltó utóda
Harasztovics Róbert fafaragó, népi iparművész, a népművészet ifjú mestere beszél munkájáról.
A típusbútor reneszánsza és a fenntarthatóság
Jelen tanulmány Magyarország bútoriparának mélységeit vizsgálja, a típusbútorok jelenlétére, illetve annak megjelenésére fókuszálva a 19. és 20. századtól...