Béremelés a szakképzésben

Megkapták új bérajánlatukat a szakképzésben oktatók, az érintettek átlagosan nyolcvanezer forinttal keresnek többet júliustól. A fiatalokat különösen megbecsüli az új rendszer, a legjobban teljesítő pályakezdők akár több mint 75 százalékos fizetésemelést is kaphatnak – mondta el a Magyar Nemzetnek Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár.

Május 31-ig minden oktató megkapta a megemelt bérajánlatát a szakképzésben. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára szerint a többség várakozáson felüli fizetésemelést kapott, a tanárok több mint kétharmada a döntésre rendelkezésre álló 15 nap ellenére azonnal aláírta az új szerződést. Pölöskei Gáborné kiemelte, a bérnövekmény mértéke személyenként eltér, hiszen az új rendszer vezérelve a teljesítményalapú differenciálás.

– Az intézkedés bevezetése kapcsán alapvetés volt, hogy mindenkinek magasabb legyen a bére a korábbinál, az eddig elért eredményeket tiszteletben tartva rosszabbul senki ne járhasson, és hogy a fiatalok a pályán maradásuk érdekében nagyobb megbecsülést kapjanak. A frissen végzett oktatók kezdőbére bruttó 300 ezer forintról indul, de tudni kell, hogy a most megajánlott összeg mindenkinél csak az alap, ehhez jön még az intézményvezetők teljesítményértékelése alapján járó többlet és az osztályfőnöki pótlék. Az osztályfőnökök tehát különösen jól jártak, hiszen a korábbi pótlékukat beleszámítottuk az alapbérbe, és az így kapott összeget emeltük meg. Összességében azt látjuk, hogy az átlagos bérnövekmény meghaladja a nyolcvanezer forintot – magyarázta Pölöskei Gáborné, megjegyezve: az iskolaigazgatók többsége élt a pontozásos rendszer adta differenciálási lehetőséggel. Mint ismert, az oktatók munkájának minőségét tíz szempont alapján, legfeljebb hatvan ponttal értékelhették a feletteseik.

A tanfelügyeleti ellenőrzéseket és a pedagógusminősítéseket felváltó új értékelés során a képzettség és a szakmai tapasztalat mellett számít ­például, hogy mennyire innovatív a tanár, a tanítás módszertanába hogyan tudja beemelni a digitális tudást, de fontos szempont a kollégákkal, szülőkkel, duális partnerekkel való együttműködés is. Előnyt jelent a nyelvismeret, a nemzetközi tapasztalat, és nem mindegy, hogy az illető tanár mennyire eredményes, azaz a tanítványai hogyan szerepelnek a vizsgákon, versenyeken, méréseken, és mennyire támogató a tanulók felzárkóztatásában. Jó pont az is, ha valaki tananyagfejlesztésben vagy pálya­orientációs tevékenységekben vesz részt. Mindezen túl értékelik a közösségépítést is, a közreműködést az iskolai programok, kirándulások szervezésében.

Az értékeléseket az igazgatók, igazgatóhelyettesek végezték, hiszen ők ismerik legjobban a kollégák munkáját. Jól látható, hogy az igazgatók általában nagyon komolyan vették a differenciá­lást, és fontosnak tartották, hogy az értékelést megbeszéljék a kollégákkal. Országos összesítésben a legmagasabb pontszámot a képzettség kapta, míg a legalacsonyabbat az innovációs tevékenység. Ebből is kitűnik, hogy az intézményvezetők elkötelezettek a minőség és a megújulás mellett, hiszen itt várnak el fejlődést kollégáiktól.

A helyettes államtitkár példaképpen elmondta, hogy egy mesterpedagógus, aki jelenleg 416 150 forintos alapilletménye mellé 55 825 Ft osztályfőnöki pótlékot kap, 46 pontos minősítési eredménnyel (vagyis átlagos teljesítmény esetén) mostantól 534 057 forintos alapbérre számíthat, ami – ha továbbra is osztályfőnök marad – kiegészül még az ezzel járó többletfeladat juttatásával. Így a teljes fizetése július 1-jétől 589 882 Ft, ami összességében 110 ezer forintos béremelést jelent. Ugyanebben az intézményben egy fiatal tanár pótlék nélkül, ám magasabb, 55 pontos teljesítménnyel, az eddigi 210 600 forintos fizetése helyett 372 400 forint alapbért kap, ez mintegy 77 százalékos béremelést jelent.

– A kollégák elégedettségét jól példázza, hogy egy nyolcszáz oktatót foglalkoztató szakképzési centrumból mind­össze négyen kérték, hogy tárgyalhassanak a bérajánlatról – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Kitért arra is, hogy nem tesznek különbséget a gyakorlati és a közismereti oktatók között, mindenki ugyanolyan státusba kerül. A juttatások mértékét az elvégzett munka mennyisége és minősége határozza meg.

Pölöskei Gáborné határozottan cáfolta azt a szakszervezeti állítást, hogy a növekmény mértéke nem éri el a korábban ígért harminc százalékot. Sokan kaptak az átlagosnál jóval nagyobb béremelést, csak nem biztos, hogy ők a szakképzésben amúgy szerény támogatottsággal rendelkező érdekképviseletek látókörébe kerülnek. A júliustól életbe lépő béremelés egyébként országos szinten 32 ezer oktatót érint, minderre éves szinten 35 milliárd forint többletforrást különít el a kormány. – A szakképzés megújításának fontos eleme az oktatók fokozottabb anyagi megbecsülése. Az intézkedések a teljesítményalapú, versenyképes, motiváló bérezési rendszer létrejöttét garantálják, amelynek kedvező hatásait közvetve a tanulók is érzik majd. A magyar oktatás rendszerében ilyen mértékű, teljesítményalapú béremelésre még nem volt példa – zárta szavait Pölöskei Gáborné.

 

Forrás: Magyar Nemzet

Fotó:Teknős Miklós

 


Tetszett a cikk?