Interjú prof. dr. Náhlik Andrással, a Soproni Egyetem rektorával
Az országban elrendelt veszélyhelyzet miatt kiadott utasításoknak megfelelően március 23-i dátummal elkezdődött a távoktatás a Soproni Egyetemen. Erről, és az ezt megelőző hét tapasztalatairól kérdezte a Soproni Egyetem sajtóosztálya prof. dr. Náhlik Andrást, az egyetem rektorát.
– Az elmúlt héten a hallgatók az előrehozott tavaszi szünetüket töltötték, míg az egyetem oktatói és munkatársai a távoktatásra történő teljes átállás előkészítésével foglalkoztak. Melyek voltak a mögöttünk hagyott hét legfőbb feladatai?
– A feladat nagyságának érzékeltetéséhez csak egyetlen számot szeretnék megosztani: ebben a szemeszterben összesen 1205 tárgy esetében kell megoldanunk a képzést távoktatás keretein belül. A hét elején elkészítettük és elküldtük a fenntartó minisztérium számára azon intézkedéseink tervezetét, melyeket a teljes körű távoktatásra történő átállás érdekében teszünk. Az előkészületek során hamar kirajzolódott, hogy nem tudunk kizárólagos platformokat előírni a tananyag átadására, de azt is szerettük volna elkerülni, hogy túlságosan sok csatornát használjunk az információk eljuttatására. Ennek a folyamatnak lett az az eredménye, hogy elsősorban – de nem kizárólagosan – a Moodle és az MS Teams által kínált lehetőségeket használjuk. Elkészült egy olyan aloldal is, ahol a távoktatáshoz szükséges tudnivalók mellett szerepelnek azok az e-mailcímek is, ahol mind az oktatók, mind pedig a hallgatók segítséget kérhetnek. A tanulmányi ügyintézők telefonszámai is élnek, a hivatali számokat átirányítottuk az otthoni, vagy mobiltelefonszámokra.
– Milyen tapasztalatok voltak leszűrhetők ebből a munkából?
– Hangsúlyoznom kell, hogy az oktatók mellett számos szervezeti egység is részt vett ebben a tevékenységben. Mindenkinek szeretném kifejezni köszönetemet, hogy hozzájárultak az előkészületekhez. Sok új tapasztalatot szereztünk, és azt is tudtuk, hogy egy olyan munkát végzünk, melynek eredményeire nemcsak most, a veszélyhelyzetben, hanem később is támaszkodhatunk majd. Emellett már most készülünk arra is, hogy minőségbiztosítás keretében mérjük a távoktatás eredményességét, ebben természetesen kiemelten számítunk majd a hallgatók értékelésére, tapasztalataira is.
– A mai naptól kezdődik tehát az „új időszámítás”, indul a távoktatás a hallgatók számára. Ők a múlt héten már Neptun üzenet keretében kaptak tájékoztatást a részletes tudnivalóikról, ezen túl mit tanácsol számukra, mit kér tőlük az elkövetkezendő időben az egyetem rektoraként?
– Továbbra is a legfontosabb az, hogy a veszélyhelyzet idején tanúsítsanak felelős magatartást, mindenki biztonsága érdekében maradjanak otthon, viselkedjenek megfontoltan. A tanulás és tanítás tekintetében felértékelődnek azok a módszerek, technikák, melyek alkalmazása időlegesen helyettesíteni tudja a közvetlen kapcsolattartást. A felkészülésben most lényegesen nagyobb a KÖZÖS oktatói-hallgatói felelősség! Elmondhatjuk, hogy a tudásért, az információk megszerzéséért most mindannyiunknak többet kell tennie. A megszokottól eltérő hozzáállás szükséges. A digitális módszerek pedig nemcsak az információk befogadásának, megosztásának eszközei, hanem az önképzést is kiválóan segítik.
A magasabb szintű közreműködés nem csak az oktató-hallgató viszonyában elvárt, a kölcsönösségnek a hallgatók egymás közötti, és az oktatók kollegiális kapcsolatrendszerében is jól kell működnie. Az új helyzet ebben is fejlődési lehetőséget kínál és elvár.
Javaslom a hallgatóknak, hogy alakítsanak ki maguknak olyan napirendet, melynek keretében minden nap foglalkoznak az elsajátítandó tananyaggal. Bizton hiszem, hogy oktatóink-hallgatóink kreatív kezdeményezéseivel, egymást segítő hozzáállásával megszerezhető az a tudás, amivel a szemesztert sikeresen le tudjuk zárni.
Kapcsolódó dokumentum:
egyetemi-hirek
Tetszett a cikk?
Cikkajánló
Élőben még szebb
REHAU szín tanácsadó, bútorlap választó és ingyenes mintarendelő oldal.
Aki a fánál is keményebb
Tóth Lóránt fafaragó népi iparművész beszél munkáiról.
Rendhagyó, különös és titokzatos
Szőcs Miklós TUI Kossuth-, Munkácsy- és Prima Primissima-díjas szobrászművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, beszél munkájáról.