Télkergető busómaszkok

A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokásának, a busójárásnak az idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. A farsang utolsó csütörtökén a gyermekek öltöznek maskarába.

A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival. Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A monda szerint a mohácsi csata után a város lakosai a Duna túlpartján lévő mocsaras, nádas, lápos vidékre menekültek a megszállók elől. Hosszú éveket kellett ott eltölteniük, míg nem egy este a tűz mellett az egyik öreg így szólt: „Álmot láttam. Az álmomban egy aranyszőrű lovon ülő aranyruhás férfi azt mondta nekem: Szedd össze az embereket, bújjatok birkabőrbe, készítsetek ijesztő maszkokat, melyek se állatot, se embert nem ábrázolnak. Vigyetek magatokkal mindenfélét, amivel hatalmas zajt csaptok, aztán amikor a nap még nem kelt fel, de már úton van, keljetek át a Dunán és ijesztő öltözéketekkel, hatalmas zajjal, lármával űzzétek ki a törököt a városból.” Bár a mondának történelmi alapja nincs, annak viszont igen, hogy a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, amikor a törökdúlás után a 17. század utolsó dekádjában a megüresedett déli területekre érkeztek – mondja Pákovics Péter maszkfaragómester.

Pákovics Péter 1977-ben született Mohácson, sokác családból származik. A busójárásnak gyermekkora óta aktív résztvevője. Az első busómaszkot 1998-ban saját örömére készítette, igaz, nem sikerült olyanra, amilyenre szerette volna. Folyamatosan keres régi fotókat, újságokat azért, hogy megismerje a maszkfaragás régi hagyományait. Példaképe a messze földön híres Kalkán Mátyás, népi iparművész maszkfaragó. Az ő stílusából sokat tanult, de mindig arra törekedett, hogy saját álarcaihoz hozzá tudja tenni a maga által elképzelt formákat. Szívesen farag gyermekbusómaszkokat is, amit már ötéves kortól hordhatnak a kis busók. A mohácsi busómaszk-kiállításon rendszeresen részt vesz munkáival. Első maszkja saját alkotási örömből és viseleti célból jött létre. Idővel a családtagok, rokonok megajándékozási szándéka vezérelte. Közel 20 év telt el az első maszk elkészítése óta, és az alkotási öröm azóta is tart. Eleinte eljárt idősebb mesterekhez, hogy szakmai tapasztalataikat megoszthassák vele. Rengeteg hasznos információval gazdagodhattam ez idő alatt – meséli Péter. Kedvenc alapanyaga a vörös fűz, mely könnyű és jól faragható. Számára a 2 évnél idősebb alapanyag a jó, azt részesíti előnyben. A csomó- és repedésmentes a legkiválóbb. Helyi favágók biztosítják alapanyag-ellátását, tőlük vásárol. Általában lapos vésőkkel dolgozik, illetve holker és kanálvésőket használ különböző méretben. Köracélt is alkalmaz a szemek átégetésére. A fogak átégetését viszont felhevített vésővel végzi. Szeret a maszkok színvilágával játszani, így a színek tónusolásával, tompításával, csiszolásával régi, hagyományos hatást ér el. A maszk tárolására mindenképp nagyon oda kell figyelni. A fát a szú megtámadhatja, illetve a moly a bunda szőr részét teheti tönkre. Ihleteket természetesen régi filmeket böngészve, régi újságokat, fotókat nézegetve szerzett. Többnyire hordható álarcokat, illetve szuvenír- és ajándékmaszkokat is egyaránt készít. A gazdaságos és tenyérnyi méretű szuvenír busóálarcok a legkeresettebbek. Több, mint 100 alkotás került már ki a kezei közül. Számára a négyes maszkok összeállítása jelentette az eddigi legnagyobb kihívást. Viszont előfordult már az is, hogy felkérés alapján készített lónak való maszkot is. Jelenleg 50 maszkja van zsűriztetve, ami a zsűri által kiadott jegyzőkönyvben szerepel. Egyszer az egyik kiállításra szánt maszkot 3 nap megfontolt, aprólékos munka alapján készítette el. Azóta is ez az egyik legsikeresebb maszkja a mai napig. De előfordult már az is, hogy egy jó alapanyag kiválasztása után, pár óra leforgása alatt megfaragta a busóálarcot. Termékeit kirakodóvásáron, helyben, illetve honlapján forgalmazza.

Pákovics Péter maszkjai.

Hagyományosan fűzből, ritkábban pedig hársfából faragok – mondja Pákovics Péter. Egész egyszerűen abból kifolyólag, hogy az előbbiből volt több a Duna mentén. A maszkfaragás folyamata a következő lépésekből áll: a kifűrészelt korongokat szárítom, majd az álarc hátuljának a kifaragása következik. Ezután felrajzolom az arcot. Fontos a maszk hármas tagolása, amit a kívánt méretű – gyerek- vagy felnőttarchoz idomuló – fakorongon jelölök be: a homlok, az orr és a száj vonalát különítem el egy-egy bevésett vonallal. Ezt követi az áll- és homloknagyolás, a pofa- és orrfaragás, majd a szem- és szájfaragás. Vésővel formálom a fakorongot álarccá: eleinte szélesebb darabokat használok a durvább megmunkáláshoz, majd egyre keskenyebbeket a finommunkához. Biztos kézzel kell tartanom a vésőt, hogy ne csússzon el a szerszám, különben akár kárba is veszhet az addigi munka. Ehhez képest a kalapáccsal való sújtások sokasága kisebb erőbefektetéssel jár. Határozott kalapácsütések sora kell ahhoz, hogy kialakuljon az álarc: ezzel a technikával is először a szélesebb vésőkkel kell kezdeni a munkát, majd egyre keskenyebbekkel, mindinkább finomabb munkával lesz kézzel fogható maskara a képzeletbeli szüleményből.

Az alapanyag: fűzfakorongok.

Munka közben.

Mint Péter mondja, nem is a kalapácscsapásokhoz, sokkal inkább a véső megfelelő tartásához kell igazán erő: egyetlen rossz mozdulat, máris hiba esik, reccsen a fa. Átlagosan 5–6 órányi folyamatos munkával faragható ki egy maszk, amit azután, a tradíció szerint, disznóvérrel vörösre, korommal feketére festenek. Noha ma már akár festékhasználat is elfogadott, abban az esetben, ha matt felületfedést eredményez, Péter vérrel is színez. Ezek után következik a szarv felerősítése, amit marhatulokból farag.  

Egyéni stílusukból, jellemző díszítési és formavilágukból meg lehetett állapítani, kinek a keze munkája az adott maszk. Fontosnak tartja mindeközben, hogy ne „futószalagon” faragjon, ne csak teljesítse egyik megrendelést a másik után, hanem sokkal inkább a kedv domináljon számára, amikor maszkkészítésre kerül a sor.

Csendélet a műhelyben.

Felrajzolt arc.

Vésés közben.

Azt is elmeséli, hogy egy „igazi” busó nem emeli fel a maszkját, míg a busójárás tart. A busójárás felvonulásán egy igazi busó jobbján sokágú fabuzogány van, bal kezében kereplőt teker. Kis kulisszatitkot is elárul, hogy meglehetősen korlátozott a kilátás a maszkból. Kérdésemre, hogy mesterség, avagy hobbi, esetleg hagyományőrzés a maszkcsinálás, a mester ezt válaszolja: „Önálló mesterségként nehéz rá gondolni. Azonban mára már sokan, nagyságrendileg 20 busómaszkfaragó dolgozik Mohácson. De nem könnyű kijárni azt az utat, hogy ebből az ember előteremtse a szükséges havi jövedelmét. Aki úgy farag, hogy szép is, hordható is, attól rendelni fognak álarcot, élni fog, de aki nem felel meg ennek, idővel feledésbe merül.” Az emberek nem vesznek minden évben álarcot, mert ha egyet megvásároltak, arra vigyáznak, majd néhány esztendő múlva megint másikat szereznek be, aztán a meglévőket cserélgetik. Ez is az inkognitóra való törekvés miatt alakult így, hisz busóként kicsit szabadabban viselkedhet az ember: hecceli, ugratja a másikat, főként a hölgyeket – kizárólagosan a jó ízlés határáig.  Péter úgy gondolja, hogy nincs a maszkkészítők között konkurencia, mivel minden egyes faragó saját stílusjegyet hordoz a maszkjain. „Mi inkább igyekszünk összetartani. Szeretném a gyerekeimnek átadni faragási tudásom és e hagyományhoz fűződő szeretetet. Kisfiam nagy érdeklődést mutat a faragás iránt 10 évesen” – árulja el Pákovics Péter.

A busómaszkkészítés lépései.

Napjainkban már csak Mohácson él ez a népszokás, de régen nem így volt: az egész délvidéken, Bajától Bácskán át mindenhol gyakorolták, ahol a sokác népcsoport élt. Egyedi mivoltát, kulturális jelentőségét jól mutatja, hogy a busójárás Magyarországról elsőként 2009. október 2-án Abu-Dhabiban felkerült az UNESCO „Az Emberiség Szellemi Kulturális Öröksége” Reprezentatív Listájára. Négy évvel később pedig idehaza hungarikummá nyilvánították. Manapság van a csúcspontja, akár ezren is beöltöznek busónak. Mit gondol a továbbiakat illetően Pákovics Péter busómaszkfaragó, a Mohácsi Maszkfaragók Egyesületének tagja? „Nem aggódom. Semmi probléma nem lesz ezzel: UNESCO-védelem ide, hungarikumstátusz oda, a mohácsiak annyira szeretik e hagyományt, hogy ez mindig is élni fog!”

A mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeumban látható „Busójárás másképp” online kiállítás.

Mohácson farsangkor a busók a hagyományoknak megfelelően öltöznek fel. A legnagyobb mulatság farsangvasárnap van. A télűző fesztivál, a „farsang farka” három napig, farsang vasárnapjától húshagyó keddig tart, amelynek csúcspontja a karnevál. A „műsor” fő elemei: a partra szállás, a jelmezes felvonulás és a koporsó vízre bocsátása. A partra szállás során a túlparti – ahogyan a helybéliek mondják – „Szigetből” eveznek át ladikokon a busók. Ezután a jelmezesek a Kóló térről a főtérre vonulnak. Sötétedéskor, a farsangi (télbúcsúztató) koporsó vízre bocsátása után az egybegyűltek máglyagyújtással égetik el a telet jelképező koporsót és a főtéren körtáncokat járnak.

Aki többet akar megtudni a mohácsi busójárásról, az tekintse meg a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeumban, Magyarország egyetlen délszláv bázismúzeumában látható „Busójárás másképp” online kiállítást, vagy a „Népek találkozása a mohácsi Dunánál” című állandó kiállítást. Mohács több kultúra találkozási pontja. Ebben a Duna-parti városban már évszázadok óta élnek békésen egymás mellett különböző anyanyelvű és vallású népek. E sokszínűség kialakulásában jelentős szerepet játszott az oszmán–törökök európai térhódítása, illetve a visszaszorításukat követő betelepítések. A múzeum 1975 óta a magyarországi délszláv népek bázismúzeuma is.

Forrás:
Gerencsér Kinga (2020): Faműves mesterségek, Soproni Egyetem Kiadó. p. 171-174.
Busójárás – Wikipédia (wikipedia.org)
http://www.pavkovicsbusomaszk.hu/                      
http://www.busoalarc.hu/      
https://www.facebook.com/busoalarcok/     
http://busomaszkprokai.hu/maszkfaragasrol/
http://www.busomaszk.eu/  

Tetszett a cikk?